Csütörtökön a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) vezetői sajtótájékoztató keretében ismertették a sportág jövő évi versenynaptárát, felkészülési programját és a válogatási elveket a jövő évi tokiói olimpiára.
„Nyugodtan fordulunk rá az olimpiai felkészülésre. Mögöttünk van egy jól sikerült hazai világbajnokság, melynek legnagyobb sikerét rendezőként az jelentette, hogy meg tudtuk tölteni a lelátókat a Maty-éren, emellett a célkitűzéseket is el tudtuk érni: az épek mezőnyében tizenhárom, a paraszakágban három kvótát szereztünk – idézte fel az elmúlt szezon eredményeit Schmidt Gábor, a szövetség elnöke, hozzátéve: a szervezet elnöksége – a megszokottól korábban – október 22-én egyhangúlag elfogadta a jövő évi felkészülési programot. – Nagy menetelés áll előttünk, amelyre a szövetség, a versenyzők és az edzők is felkészültek.”
Hüttner Csaba, a felnőttválogatott szövetségi kapitánya a sportág jövő évi versenynaptárát illetően kiemelte: korán indul a szezon, miután már áprilisban is versenyezni fognak a sportolók azért, hogy eldőljön, kik vehetnek részt a májusi racicei európai pótkvalifikációs viadalon.
„Racicében K–2 1000 és K–1 200, női C–1 200, valamint férfi C–1 és C–2 1000 méteren szállhatunk harcba újabb kvótákért olyan versenyzőkkel, akik még nem szereztek tokiói indulói jogosultságot, ezt követően a duisburgi világkupán is kiosztanak még egy úgynevezett szuperkvótát” – kezdte Hüttner Csaba, hozzáfűzve: jövőre a világkupaversenyek is nagyobb hangsúlyt kapnak, mert a világbajnokság és a világkupák eredményei alapján emelik ki a versenyzőket az olimpián, így az az előfutamban jól szereplő versenyző, akinek jó a ranglistahelyezése, egy futamot kihagyhat a négyből a döntőig vezető programban.
A válogatási elvekkel kapcsolatban a kapitány elmondta, a számok többségében egy válogatóversenyt rendeznek, és az olimpiai csapatba kerülést illetően meghatározó lesz a világkupákon és a júniusi Európa-bajnokságon nyújtott teljesítmény is.
„A kajak négyesek összeállításában a férfiaknál a tavalyi gyakorlatot követjük: a válogatóversenyen a négyszáz és kétszáz méter egyesben, valamint a K–2 ötszáz méteren elért eredmények alapján kiválasztunk nyolc versenyzőt, és a belőlük kialakított négyeseket indítjuk a világkupákon. Az a formáció utazik az Eb-re, amely a legmeggyőzőbb teljesítményt nyújtja – folytatta Hüttner Csaba. – A női négyes a szokásos módon, az ötszáz egyesben nyújtott teljesítmény és a csapathajós alkalmasság alapján alakul ki. Ha az egység az Európa-bajnokságon jól szerepel, lezárul a válogatás.”
A tokiói olimpián először indulhat egyesben és párosban két-két egység nemzetenként, a duplázással kapcsolatosan a szövetségi kapitány úgy vélekedik, szeretnének élni az eséllyel női K–1 és K–2 500 méteren is, de csak akkor, ha úgy látják, ez nem veszélyeztetni az egyes és a négyes eredményességét.
Férfi kajakban – amelyben egy kvótát még tud szerezni Magyarország – az eredményességet segítendő november 2-án egy csapatnyi kajakos Sevillába utazik edzőtáborozni, ahol tizenkét versenyzőt próbálnak ki különféle összeállításban a szakmai vezetők, hogy megtalálják a legjobb ezer méteren versenyző párost, amely eséllyel száll harcba a pótkvalifikációs viadalon.
A kapitány elmondása szerint női kenuban előfordulhat, hogy a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső páros mindkét tagja egyesben is elindul, de a harmadik kvóta megszerzése esetén az sem kizárt, hogy egyiküket tehermentesítik a páros előtt. Férfi kenuban – amelyben Szegeden nem tudott a magyar csapat kvótát szerezni – párosban lát nagyobb esélyt a tokiói indulás kivívására, ennek eléréséhez – a tavalyi központosítással ellentétben – idén jórészt kisebb csoportokban dolgoznak a versenyzők.
Weisz Róbert, a parakenu válogatott szövetségi kapitánya a szakág célkitűzéseiről elmondta: az eddig megszerzett három paralimpiai kvóta mellé még legalább egy újabb indulói jogosultság elnyerését várja a versenyzőktől a május végi duisburgi pótkvalifikációs világbajnokságon, a tokiói játékokkal kapcsolatos tervekről pedig úgy nyilatkozott: „egy éremesély is benne van a férfi KL1-es versenyszámban.”
A szakmai vezetők olimpiai reményeit Schmidt Gábor tolmácsolta a sajtóeseményen. „Elégedett lennék, ha az épek tizenhat, a paraszakág négy kvótával kezdene neki az olimpiai felkészülésnek, és boldog, ha öt érmet, köztük két aranyat nyerne a magyar csapat az olimpián, a paralimpiáról pedig egy éremmel és további két pontszerző hellyel térnénk haza.”
A szövetség elnöke arról is tájékoztatott, idén is kiemelkedő viadaloknak ad otthont Magyarország, amelyek sorából kiemelkedik a júliusi budapesti maratoni Európa-bajnokság, és célegyenesbe fordultak a tárgyalások a nem olimpiai versenyszámok szegedi világbajnokságát illetően is. A tokiói olimpiát követő napokban pedig az utánpótlás kiemelt viadalát, az olimpiai reménységek versenyét is hazánkban rendezik meg. Eldőlt továbbá, hogy hazánk megpályázza a 2021-es SUP-világbajnokság megrendezését.
Boros Gergely, az MKKSZ szakmai igazgatója beszámolt az elmúlt időszakban – az evezősök augusztusi tesztversenyén és a kajak-kenusok szeptemberi előolimpiáján – az olimpia helyszínén szerzett tapasztalatairól.
„Jó körülmények várják a versenyzőket, a szállás, az étkezés és a higiéniás körülmények kifogástalanok. A magyar csapat ezúttal sem lakik majd az olimpiai faluban, a szálláshelyünkről tíz percnyi autóúttal megközelíthető a versenypálya. A magas hőmérsékletre és páratartalomra, valamint a hétórás időeltolódásra azonban fel kell készülni, ebben az egészségügyi csapattunk által összeállított terv segít” – mondta Boros Gergely, aki a magyar csapat távol-keleti programjáról is beszámolt: a küldöttség két turnusban, július 27-én és 29-én érkezik meg Japánba, ahol egy ötnapos takamacui akklimatizációs edzőtáborozáson vesz részt, a sportolók a versenyszámuk előtt két nappal utaznak át Tokióba.