Sok mindenből ízelítőt kaptak a kajak-kenusok a sportág idei egyetlen nemzetközi versenye, a vasárnapig tartó szegedi világkupa-viadal nyitó napján; belekóstolhattak például abba, milyen lesz hullámzó vízen, erős szélben és esőben – az időjárás-előrejelzés alapján lesz benne részük bőven – evezni a hétvégén. S ha már nézők előtt rendezik a viadalt, a hangulatból is megérezhettek valamit, a pénteki elő- és középfutamok alatt is szólt már a viadalok elmaradhatatlan kelléke, a dobszóló a partról, és a főlelátóról ködkürtök is adták a ritmust mieinknek.
S ami legalább ennyire lényeges, a hazai versenyzők – akik között többen életük első felnőtt nemzetközi viadalán méretik meg magukat – megízlelhették a nemzetközi mezőny erejét.
A kenu egyesek ezerméteres versenyének ráadásul dupla tétje volt: egyfelől a döntőbe jutás, másfelől annak eldöntése, ki a jelenlegi legjobb hazai versenyző. A nyári edzésviadalokat uraló diósgyőri Bodonyi András az augusztus végi országos bajnokságon meglepetésre kikapott a dunaújvárosi Kiss Balázstól, kettejük újabb összecsapására a világkupaverseny középfutamában került sor. A két magyar ki-ki meccset vívott, az utolsó métereken fogcsikorgatva küzdött meg a még finálét érő futamharmadik helyért, amelyet egy kevéssel Kissnek sikerült elcsípnie.
„Nagyon sajnálom Bandit, épp azt szerettem volna elkerülni, hogy az egyik magyar üsse el a másikat a döntőtől. Ha az előfutamot hasonlóan meghúzom, talán egyből a fináléba jutok, és elkerüljük ezt a helyzetet – mondta Kiss Balázs, aki láthatóan nem tudott önfeledten örülni a sikerének. – Ráadásul igen fájdalmas volt a pálya, nagyon kemény a felnőtt nemzetközi mezőny. Legutóbb kétezertizenhétben versenyeztem egyesben egy portugáliai vk-n, akkor »csekély« harmincöt másodpercet kaptam a győztestől. Azóta sikerül előrelépnem, de nagyon sokat kell még dolgoznom ahhoz, hogy eredményes tudjak lenni a nemzetközi viadalokon.”
A másik nagy házon belüli összecsapásra, a vb-címvédő Kopasz Bálint (Graboplast Győr) és az őt az országos bajnokságon legyőző Varga Ádám (KSI) különversenyére a K–1 1000 méter szombati döntőjében kerül sor – mindkét magyar az előfutamát megnyerve egyből a fináléba jutott.
„Örülök, hogy már itthon is van ellenfelem, és annak is, hogy a világkupa mezőnye erős. Nagy csatára számítok Ádámmal és a portugál Fernando Pimentával is a döntőben. Szombatra nagyon szeretnék erős hátszelet, rég volt már benne részem” – tekintett előre Kopasz, aki a K–1 500 méter középfutamában is erőt demonstrált, úgy nyert meggyőző előnnyel, hogy az utolsó harminc méteren jóformán nem evezett.
A népes magyar csapat tagjainak pénteki teljesítményére nem lehet panasz, zömük vagy A-döntős vagy a folytatásban még kivívhatja a fináléba kerülést. Külön öröm a fiatalok eredményes szereplése, az év hazai felfedezettje, az Adolf Balázs (Óbudai Ganz VSE), Fejes Dániel (Merkapt-Mekler) kenu páros pazar versenyzéssel, futamgyőzelemmel jutott a C–2 1000 méter döntőjébe és tette le névjegyét a nemzetközi mezőnyben. A Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső (Graboplast Győr) helyére beugró Gönczöl Laura és Opavszky Réka (Pacs-Pacs KSE) ugyancsak kitett magáért: a két 17 éves tehetség előfutam-győzelemmel masírozott egyből a C–2 500 méter döntőjébe.
Az előfutam kevésbé sikerült jól ötszáz párosban, amiben közrejátszott, hogy mindössze két közös edzésünk volt Bodonyi Dórával, de a középfutam már jobb volt, örülök, hogy bejutottunk a döntőbe. Noha a világkupaverseny az első nemzetközi versenyem a felnőttek között, nem volt bennem drukk, szerencsére nem vagyok izgulós típus. Egy ötszörös világbajnok elé beülni nagy élmény, boldog vagyok, hogy Dórival versenyezhetek. KŐHALMI Emese, a K–2 500 m döntőse |
Az ötszáz egyes nehéz szám, ha egy kicsit is elrontod a technikát, nagyon »pazarlós« lesz a pálya, sok energiába kerül végigevezni, márpedig a középfutamom ilyen volt. Az előfutamot még lehetett lazábban venni, de a második pályát már meg kellett nyomni. Nem mondom, hogy túlzásba vittük a felkészülést a világkupa-viadalra, mindenesetre örülök, hogy el tudtam vinni egy egyes versenyszámot, amiben döntőt is kajakozhatok. BIRKÁS Balázs, a K–1 500 m döntőse |
Nagyon meglepett a rajt, úgy kalkuláltunk, hogy az elején biztos kapunk egy-két hajót a többiektől, ehelyett lőtávolban tudtunk maradni. A pálya felénél, ötszáz méteren azért biztos ami, biztos nyomtuk tovább, mert féltünk. Az utolsó kétszázon azonban már kiengedtünk, mert láttuk, hogy megvan a döntő, sőt a futamgyőzelem is. A döntőben nem szabad nézelődni, csak magunkra kell figyelni, és evezni egy maximális pályát. ADOLF Balázs, K–2 1000 m döntőse |
Úgy éreztem, hatszáz-hétszáz méterig könnyedén megy a hajó, de a végére nem maradt elég erő. Amikor befutottunk, és láttam, hogy nem döntőt érő helyen, kaptam egy fejlövést. Nem magyarázkodásképp, de K–2 1000 méteren jött össze a legerősebb mezőny, más nemzetek is azt tesztelik, milyen egységekkel szállhatnak majd harcba jövőre a kvótákért. Három hely kiadó még a döntőben, nagy csata lesz érte a szombati középfutamban. KAMMERER Zoltán, K–2 1000 méteren a középfutamba jutott |