Kajak-kenu: kijelölték a Párizsba vezető utat

Elfogadták a gyorsasági válogatott felkészülési tervét a 2024-es párizsi olimpiára, s a honi szövetség delegációja már megkezdte a terep felderítését. Erről számolt be Boros Gergely, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója, aki Schmidt Gábor MKKSZ-elnök, Hüttner Csaba szövetségi kapitány és Kubina Ádám MKKSZ-főtitkár társaságában a Párizs belvárosától 25 kilométerre fekvő Vaires-Sur-Marne városába látogatott, mely a soron következő ötkarikás játékokon ad helyszínt a sportági eseményeknek.

„Nincs idő pihenni, a nyakunkon vannak a párizsi játékok – kezdte beszámolóját Boros Gergely. – Szemügyre vettük a pályát is, melyen 1991 óta nem rendeztek világversenyt, valamint a közelben elérhető szálláslehetőségeket is. A szokásunknak megfelelően ezúttal sem szeretnénk, ha a sportolóink az olimpiai faluban laknának. Egyrészt szeretnénk őket távol tartani az »ötkarikás érzéstől«, amelyet a falu zsongása ad, hogy mentálisan a csúcson legyenek, másrészt pedig a városon keresztül problémás a közlekedés.”

Boros elárulta, a versenypályától legfeljebb 20-30 perces távolságban kerestek hoteleket, s már fel is állítottak egy rövidlistát a hat esélyes szálláshelyről. A tervek szerint 2022-ben és 2023-ban a válogatott csapattal kiutaznak tesztelni, hogy amikor már „élesben megy a játék”, ne érhesse őket meglepetés. Hozzátette, a magyarok előnyére válhat, hogy Franciaországba egyszerűbb eljuttatni a sportfelszereléseket is, valamint sem időeltolódással, sem éghajlati különbségekkel nem kell számolni.

Hüttner Csaba, a felnőttválogatott szövetségi kapitánya a sajtótájékoztatón elmondta, a megváltozott programhoz gyorsan kell alkalmazkodni. „Az egyéves csúszás miatt nincs az az átmeneti periódus, amikor a legjobb versenyzőink kicsit kiengedhetnek, lazábban vehetik a sportot – Hüttner, akit a sikeres tokiói szereplést követően szeptember közepén az MKKSZ megerősített pozíciójában. – Tesztév következik a válogatott számára, ahol kiderítjük, mely számokban és mely versenyzőinkkel szerezhetjük meg a maximális kvótát Párizsra. Kanadában még kísérletezhetünk a soron következő vb-n, viszont a 2023-as duisburgin már az olimpiai kvótákért is küzdünk. Mivel a kajak egyes 200 méter kikerült az olimpiai programból, és eggyel kevesebb versenyszám lesz, kevesebb kvótára számítunk összességében.”

Ezzel szemben a világbajnoki program bővülni fog, új mix-számok kerülnek be, és a szövetségi kapitány szerint új, eddig kevésbé ismert versenyzőkre irányulhat a reflektorfény, és az idei koppenhágai vb-n jól szereplő fiatalokat is beépíthetik a felnőttválogatottba, s a jövő szeptemberi, Szegeden tartandó U23-as vb-n is megmutathatja az új generáció, készen áll-e a feladatra. Továbbá új rendszer alapján dől majd el, kik ülhetnek a kajaknégyes hajókba: eddig nemes egyszerűséggel az egyéni eredmények alapján bekerülhettek a csapathajókba a sportolók, ezután viszont több követelményt állítanak eléjük. Egyrészt a soron következő, kanadai világbajnokságon 500 méteren egyes- és páros számban is rajthoz kell állnia, s döntőbe kell jutnia az aspiránsoknak, s csupán ezen előfeltétel alapján vehetnek részt a kifejezetten négyes válogatón.

„A cél az, hogy összeálljon egy 5-6 fős társaság, akik bármikor készen állnak rá, hogy csapathajóba üljenek, és sikeresek legyenek – magyarázta a döntést Hüttner. – A tokiói olimpián sajnos nem volt »B-terv«, amelyhez egyből nyúlhattunk volna, így a férfi négyes Kuli István sérülése miatt nem tudott megfelelően felkészülni, s magukhoz képest alulteljesítettek.”

Ezzel szemben a paraszakág óriási sikereket ért el Japánban, többek között megszerezte története első aranyérmét Kiss Péter Pál jóvoltából. Az újdonsült szövetségi kapitány Hajdu Botond elsődleges célja az eredményességet fenntartani, de emellett hasonló fontosságú küldetéseként tekint az utánpótlásbázis kiépítésére, bővítésére is.

„Jelenleg nem elég nagy a merítés, hiszen sok sportolni vágyó mozgáskorlátozott fiatal nem is tudja, hogy a kajak-kenu is opció számukra – árulta el a november elején kinevezett Hajdu. – Ha minden tizedik egyesület akár egyetlen parasportolóval bővítené a mezőnyt, már megduplázódnának a lehetőségeink. Fel kell térképezni, mely magyar kluboknál megoldható az akadálymentesítés, s tudják fogadni az érdeklődőket. A jelenlegi kis létszámnak köszönhetően egyébként a tehetséges, szorgalmas újoncoknak reális esélyük lehet akár már Párizsban rajthoz állni.”

Az MKKSZ a nemzetközi színtéren is nagyobb hangot kaphat, hiszen eddig két képviselőt delegált a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) bizottságaiba, ez idén ötre nőtt, az új tagok közül Storcz Botond a sprintbizottságba került. Hangsúlyozta, ezt a lehetőséget ki kell használnia a magyaroknak.

„Nyilván a sportág egészének érdekeit vesszük figyelembe, amikor javaslatokat terjesztünk elő a vezetőségnek, ám magyarként nem tudom nem magyar szemüvegen keresztül nézni a helyzetet – vallotta be a korábban háromszoros olimpiai bajnok Storcz. – Szerencsére a hazai érdekek javarészt egyeznek a globális érdekekkel, így nem hiszem, hogy az én nézőpontom ütközne a valósággal.”

Zárásként kiemelte, talán az ő bizottságbeli jelenléte mellett kiküszöbölhetőek lesznek az olyan döntések, mint például a kajak egyes 200 méter egyeztetés nélküli kivétele az olimpiai programból a szlalomszakág javára, amely a két ág közötti egyensúlynak sem tett jót.