Csizmadia Kolos: „Sárkányként” érkeztem meg Milánóba

– Júniusban Európa-bajnoki negyedik helyig, augusztusban világbajnoki címig jutott kajak egyes kétszáz méteren. Miként értékeli az évet?
– A májusi válogatón teljesítettem a szükséges válogatási feltételeket, felajánlották, hogy szerepeljek a négyesben, ezt az edzőkkel is egyeztetve visszautasítottam. Idén mindenképpen egyesben szerettem volna indulni, szükségem volt rá. Szerencsére jól sült el, úgyhogy örömmel tekintek vissza 2025-re – válaszolta Csizmadia Kolos.
– A kajak négyes ötszáz méter olimpiai szám. Miért utasította vissza a lehetőséget?
– Megcsömörlöttem a múlt év után. Nagyon sok munkát fektettünk az olimpiai felkészülésbe, nem volt benne hiba, érthetetlen, Párizsban miért nem jött ki belőlünk az az eredmény, amit vártunk magunktól négyesben. Az idén nem akartam hasonló csalódást átélni.
– Ennyire megviselték a Párizsban történtek?
– Az ősz és a tél borzalmas volt, szinte nem is emlékszem rá, mi történt, negatív spirálba kerültem. De mivel az olimpia előtt egy-két héttel derült ki, hogy gyermekünk születik, azokban a hónapokban volt, ami visszarángatott a földre, hogy van előttem meló és feladat, nem volt idő sajnáltatni magamat.
– Mikor kezdte el jobban érezni magát?
– Január legvégén volt a dél-afrikai edzőtábor, a környezetváltozás, a kitűnő idő sokat segített, vízen voltunk, kezdett jól menni a kajakozás, és ha a sportoló ezt érzi, az a lelkét is tuningolja. A májusi válogatóra már úgy-ahogy rendben voltam, nem sokkal előtte megszületett a fiam, Kadosa.

– Miért döntött úgy, hogy idén mindenképpen egyesben szeretne menni?
– A szívem mélyén mindig egyesmenő voltam. Az olimpia után olyan volt, mintha azt éreztetnék, hitetnék el velem, hogy nem vagyok elég jó. Úgy vágtam neki az évnek, hogy muszáj bizonyítanom, főleg magamnak, mert ezt én is kezdtem már elhinni. Tudtam, kétszáz egyesben képes vagyok arra, hogy győzzek, és úgy ítéltem meg, ez kell ahhoz, hogy visszanyerjem az önbizalmamat. Ez elengedhetetlen, ha sikeres szeretnék lenni, kell a csibészség, el kell hinnem magamról, hogy én vagyok a világ legjobbja. Szerencsére minden jól alakul, kezd visszatérni ez a mentalitásom.
– Az Európa-bajnoki negyedik helyet követően miként vágott neki a milánói világbajnokságnak?
– Sajnáltam az Eb-t, ott is bennem volt az érem, sajnos megfázással bajlódtam, ezért nem tudtam kihozni magamból. A vb előtti három hétben rengeteget gyorsultam, úgy éreztem, hogy »sárkányként« érkeztem meg Milánóba. Elég nyugodt voltam, éreztem, felkészültem.
– A sikerének köszönhetően 1997 után nyert ismét világbajnoki címet ebben a számban magyar versenyző. Mit jelent ez önnek?
– Nagy hangsúlyt fektetek erre, ebből a szempontból is megvizsgálhatjuk, mennyit jelent ez az arany, de engem sokkal jobban érdekel, hogy kilábaltam a tavalyi problémákból, és erős, jó mezőnyben zártam elöl. Nagyon sokat jelent, hogy sikerült felállnom és odaérnem, ez löketet ad a következő évekre is.
– Milyen célokat tűz ki maga elé?
– A tavalyi válogatón ötszáz egyesben D-döntőbe jutottam, ott nyertem, emiatt azért szégyelltem magam, jövőre ebben mindenképpen áttörést várok. Ha jövőre is lehetőségem lesz rá, nem utasítom vissza a négyest, emellett a kétszáz egyest is szeretném, persze csak akkor, ha a két szám nem üti egymást. Az elsődleges célom a négyes, ebben látom a legnagyobb fantáziát a Los Angeles felé vezető úton, merthogy célba veszem az olimpiát, ehhez jövőre szeretném letenni az alapokat.

Tóth Dávid: Képesek vagyunk megszerezni az összes kvótát







