Ebből újabb BL-döntő lehet? – 2024-ben megállíthatatlan Lautaro Martínez és az Inter

A játékosok piaci értékének meghatározásával foglalkozó Transfermarkt aktuális listáján az Internazionale kerete „mindössze” a világ 13. legértékesebbje, olyan klubok előzik meg, mint az Aston Villa, a Newcastle United vagy a Tottenham Hotspur. Sőt, ha az idény eleji rangsort vesszük alapul, Olaszországon belül is előtte volt két klub, az AC Milan és a Napoli. Nos, tudjuk, a keretérték korántsem határoz meg mindent, de ez a rangsor jó felütés, ha ki akarjuk hangsúlyozni, micsoda idényt fut az Inter, amely jelenleg – a Bayer Leverkusen mellett – Európa legjobb formában lévő csapata. Simone Inzaghi együttese 2024-ben még hibátlan, már 15 pontos (!) előnnyel vezeti az olasz élvonal tabelláját 27 fordulót követően, messze a legtöbb gólt szerezte (69) és messze a legkevesebbet kapta (13). Ami a Bajnokok Ligáját illeti, az előző évad döntőse ott van a legjobb 16 között, párharca odavágóját meggyőző játékkal 1–0-ra megnyerte a spanyol Atlético Madrid ellen. Már csak az a kérdés, mitől lett ennyire jó ez a csapat? 

Az Inter 2021-es bajnoki címe sok olasz arcára csalt mosolyt – leginkább azért, mert végre megtört a Juventus kilenc évig tartó hegemóniája. Az Inter azelőtt 2010-ben, még José Mourinho irányításával ért fel a Serie A csúcsára, két éve pedig a korábbi Juve-edző és szövetségi kapitány, Antonio Conte repítette az első helyre. Conte keze alatt elképesztően erős csapat épült, amely a mostanihoz hasonlóan dominált a bajnokságban, csakhogy a szakember nem jött ki a vezetőséggel (ez más állomáshelyén sem volt az erőssége), s némiképp el is fáradt a projektben, így a scudetto megszerzését követően bejelentette távozását. Lemondásának a klub anyagi helyzetéhez is volt köze: az Inter kínai befektetői az ország gazdasági viharfelhői és a futballal kapcsolatos szabályozások miatt azon is elgondolkodtak, hogy eladják részesedésüket. Végül megtartották, de az „eladó” tábla továbbra is kint van, így pénz szűkében a fekete-kékek kénytelenek végtelenül okosan igazolni, hogy a legmagasabb szinten maradjanak. Contét 2021 nyarán a Laziónál sikert sikerre halmozó Simone Inzaghira cserélték le, de a keret sokat gyengült, így várható volt a visszaesés. Azért az olasz Szuperkupa- és Olasz Kupa-győzelem, valamint a bajnoki második hely így is meglett, és Inzaghi folytathatta a munkát. 

A 2022–2023-as évad előtt sem ömlött pénz a keretbe, de már látszott Inzaghi keze nyoma a csapaton, a taktikai elképzelése működött, Romelu Lukaku visszatért a csatársorba, André Onana személyében klassziskapus érkezett a posztra, így az Inter lett a scudetto favoritja. Ezt az álmot törte szét az idény során a gyenge helyzetkihasználás okozta botlások sora és a sérüléshullám – valamint a 90 pontot gyűjtő, történelmi idényt futó Napoli parádéja. A végül a Serie A harmadik helyén záró Inter ekkor inkább a Bajnokok Ligájára koncentrált, miután a Barcelonát megelőzve másodikként továbbjutott a Bayern Münchent is felvonultató csoportból. Tavasszal a nyolcaddöntőben a Portót (1–0), a legjobb nyolc között a Benficát ejtette ki, hogy aztán az elődöntőben összecsapjon a városi rivális Milannal. A nerazzurri magabiztosan, 3–1-es összesítéssel masírozott be a döntőbe, amelyben teljesen esélytelennek tűnt a Real Madridon is átgázoló Manchester City ellen. Nos, végül valóban elbukott az Inter – de csupán 1–0-ra, úgy, hogy többször próbálkozott lövéssel, többször találta el a kaput, és magasabb várható gólszámot (xG) „termelt”, csak éppen minden helyzetét kihagyta…

A nyár kérdése az volt: tud-e az Inzaghi-csapat még magasabb szintre lépni, otthon és Európában is nagyot alkotni, vagy visszaesik a teljesítménye. A választ már ismerjük, de ezért a fejlődésért bizony tenni is kellett. Ami a transzfereket illeti, Romelu Lukaku kölcsönszerződése lejárt, a belga csatár az AS Romához igazolt, míg a klub klasszis szlovák védője, Milan Skriniar ingyen távozhatott, s aláírt a Paris Saint-Germainhez. Az alig játszó német szélső védő, Robin Gosens az Union Berlinhez, Andrea Pinamonti pedig a Sassuolóhoz szerződött – ez a két transzfer összesen 33 millió eurót hozott a milánóiak konyhájára. Aztán a BL-ben fantasztikusan védő kameruni André Onanát több mint 50 millió euróért vitte el a Manchester United, a középpálya motorjára, a világbajnoki ezüst- és bronzérmes horvát Marcelo Brozovicra a szaúdi Al-Naszr csapott le. Csaknem 130 millió euró folyt be az Inter számlájára, s gondolhatnánk, hogy a pénzt el is költötte érkezőkre, de erről szó sincs. A nehéz anyagi körülményeket tudomásul vették Milánóban, így a világ egyik legjobb sportigazgatójának tartott Giuseppe Marotta tette a dolgát és őrizte a büdzsé egyensúlyát – de még hogy… Ingyen érkezett Mönchengladbachból a francia válogatott Marcus Thuram, a Juventus rutinos szélső védője, a kolumbiai Juan Cuadrado, a Serie A-ban már rutinos osztrák csatár, Marko Arnautovic, a zenitjén túljutó chilei klasszis, Alexis Sánchez és az Ajaxtól megszerzett holland középpályás, Davy Klaassen is. Ha ez még nem lenne elég, kevesebb mint hétmillió euróért megszerezte a liga legjobb formában lévő kapusát, a svájci Yann Sommert, és a 21 éves albán Kristjan Asllaniért is csak 10 milliót fizetett. A legdrágább vétel a világbajnok francia Benjamin Pavard volt, aki a Bayern Münchentől érkezett 30 millióért a védelem megerősítésére, de még így is közel 60 milliós plusszal jött ki az Inter az átigazolási időszakból. Valódi mestermunka! 

Az okosan elköltött pénz, az egyre fejlődő csapat és Inzaghi zsenialitásának összessége (valamint a sérüléshullám elkerülése) a világ legjobbjai közé repítette a klubot. Sommer történelmi szezont hoz védési mutatók terén, Pavard bevált a belső védők jobb oldalán, Stefan de Vrij és Alessandro Bastoni a tavalyinál is magasabb színvonalon teljesít. A jobb oldalon Denzel Dumfries és Matteo Darmian váltogatja egymást, bal szárnyvédőként Federico Dimarco szárnyal, posztja egyik legjobbja a világon. A mélységi irányítóként valódi posztjára rálelő Hakan Calhanoglu mellett Nicolo Barella Olaszország legjobb nyolcasaként tündököl, de a 35 esztendős Henrih Mhitarjan teljesítménye sem esett vissza. A csatársor pedig… Lautaro Martínez 26 gólnál jár ebben az idényben, megállíthatatlan, akárcsak csapata, az ingyen megszerzett Thuram pedig már 17 kanadai pontot hozott össze csak a bajnokságban. Az Internazionale 2024-ben mind a 12 meccsét megnyerte, elhódította az olasz Szuperkupát, a BL-nyolcaddöntő első találkozóján legyőzte az Atlético Madridot, 15 pontos bajnoki előnye tényleg behozhatatlannak tűnik. Űrszezon a javából, bármi is legyen a vége…

PÁLYÁJA CSÚCSÁN A VILÁGBAJNOK CSATÁR

Az 1997. augusztus 22-én, az argentínai Bahía Blanca városában született Lautaro Martínez már Romelu Lukaku mellett is remekül játszott a bajnoki cím 2021-es elhódításakor, de még másodhegedűsnek számított, s a 2022-es világbajnokság első heteiben is a szurkolók céltáblájává vált, amikor sorra puskázta el helyzeteit a válogatottban. A katari vb-n végül a kispadra szorult, így kissé keserédes lehetett neki a világbajnoki címmel végződő torna. Onnan visszatérve azonban cseppet sem vesztett önbizalmából, sőt, az addig ingadozó formájáról ismert támadó azóta szenzációs játékot mutat. Lautaro Martíneznek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy az Inter Bajnokok Ligája-döntőt játszott 2023-ban, a most futó idényben azonban még arra a formára is rátett egy-két lapáttal. Az argentin csatár 23 gólnál jár a Serie A-ban, toronymagasan vezeti a góllövőlistát, s minden sorozatot figyelembe véve 31 kanadai pontnál (gól + gólpassz) tart. Ez a forma talán fenntarthatatlan, hiszen jelenleg közel kilenc góllal lövi felül a várható góljai (xG) számát, de sokkal jobb helyzetből is vállal lövést, mint a korábbi években. A kérdés már csak az, meg tudja-e őt tartani az Inter ezen a nyáron? Huszonhat éves, tehát éppen karrierje csúcsán van, ráadásul lenne klub, amely többet fizetne neki, a milánóiaknak pedig nem jönne rosszul a vélhetően 100 millió euró körüli összeg… Ugyanakkor imád fekete-kékben játszani! A SERIE A GÖLLÖVŐLISTÁJA  1. Lautaro Martínez (Inter) 23 gól 2. Dusan Vlahovics (Juventus) 15 gól 3. Olivier Giroud (AC Milan) 12 gól

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. március 2-i lapszámában jelent meg.)