A király visszaült a trónra – Football Benchmark-elemzés a Real Madridról

A királyi gárda tavaly visszaült a trónra! No, nem kellett sokat várniuk a szurkolóknak sem a sportszakmai, sem a gazdasági elsőség visszaszerzésére, ám a csúcson már egyetlen év kihagyás is fájdalmas sebet ejthet a presztízsharcban.

Merthogy a 2022–2023-as idényben a másfél évtizede erőpolitikát folytató – értsd: a tulajdonosi struktúrát kihasználva korlátlan erőforrásokat felhasználó – Manchester City mind a pályán, mind a pénzügyekben átvette az első helyet a Real Madridtól. Az angol csapat – miután megnyerte a Premier League-et és az FA-kupát odahaza – a Bajnokok Ligáját is elhódította, a sorozat rekordbajnokának legnagyobb bánatára ráadásul úgy, hogy gyakorlatilag feltörölte a padlót (a gyepet) Carlo Ancelotti együttesével az elődöntőben. Ezek után az idényt már a City zárta az élen a klubok vállalati értéke szerinti rangsorban, amelyben a Real tényleg csak nagy ritkán adja át a stafétát.

Tekintve, hogy 2023 nyarán még egyértelmű volt, hogy a világ legértékesebbnek tartott labdarúgója, Kylian Mbappé nem szerződik a Bernabéu-stadionba (noha sejteni lehetett, hogy a transzfer csak idő kérdése), úgy tűnt, a keret megerősítése csak részben sikerült Jude Bellingham érkezésével, igaz, a fiatal angol támadóért is jóval több mint százmillió eurót fizetett a Real Madrid a Borussia Dortmundnak. Ezek után Bellingham olyan idényt produkált, ami nemcsak az Aranylabda esélyesei közé emelte, de a klubot is visszahelyezte a megszokott státusába. Természetesen nemcsak Bellingham produkciója kellett a Real sikereihez, ám ennél a csapatnál korántsem megszokott, hogy valaki a legelső idényében 43 meccsen 23 gólt és 13 gólpasszt jegyezzen. 

A lényeg: a Real Madrid visszaszerezte koronáját a La Ligában és a Bajnokok Ligájában is, előbbiben ez volt a harminchatodik, utóbbiban a tizenötödik elsősége. És ez csak a kezdet volt, mert nem sokkal a serlegek begyűjtését követően Florentino Pérez klubelnök bejelenthette Kylian Mbappé átigazolását, ami a könyvvitel szerint ugyan már a 2024–2025-ös idényhez sorolandó, és hivatalosan csak az Európa-bajnokság után került rá sor, miközben a Santiago Bernabéu Stadion felújítása is az utolsó szakaszába lépett, így nem véletlen, hogy a sportszakmai sikerek a gazdaság terén is magasra repítették a királyi gárdát.

Olyannyira magasra, hogy a klubfutball történetében a Real Madrid az első, amely a teljes működési bevételeket tekintve meghaladta az egymilliárd eurót. Az egyesület forgalma egészen pontosan 1065.1 millió euró volt, mégpedig egy óriási, az előző évihez mérten 28 százalékos növekedés után. Igaz, hogy az FB az európai bajnokokról készült legfrissebb riportjában a holland aranyérmes PSV még ezt is túlszárnyalja 51 százalékos gyarapodással, ám ha az igazán elitklubokat nézzük, amelyeknél jóval nehezebb elérni jelentős emelkedést, a blancók eredménye kiugróan jónak minősíthető. Összevetésként: a nagy rivális City, valamint a szintén csúcsgazdag Paris Saint-Germain is csak egy százalék körüli eredményt tudott felmutatni e téren, és még a 900 millió eurós teljes működési bevételtől is jócskán elmaradt.

A Real Madrid szintlépése elsősorban a meccsnapi bevételek terén tapasztalható ugrásnak köszönhető. A bevételi pillér lebontásakor itt egy korábban sohasem látott, több mint negyedmilliárd eurós tétel jelent meg, ami annak az eredménye, hogy az említett stadionrekonstrukció már olyan fázisába ért az elmúlt idény során, amikor a kiadások mellett hozamot is termelt. Csak az új VIP-ülőhelyek értékesítéséből 83 millió euró folyt be a Real kasszájába, és ugyan az új, korszerű stadionból származó összegek sem szárnyalhatnak folyamatosan az égig, de az elkövetkező időszakban még bőven rejlik növekedési potenciál ebben a kategóriában. Mindez tökéletesen rávilágít arra, hogy a legmagasabb szintű klubfutballban már régen nem csupán a jegyárusítással kalkulálnak a meccs-
napi büdzsé tervezésekor, és természetesen nemcsak magát a meccset jelenti, hanem egy olyan többórás közösségi élményt, amelyben a klub jelenik meg szolgáltatóként.

Nem elhanyagolható tényező a Real Madrid gazdasági sikerében, hogy a bámulatos mérkőzésnapi bevétel a teljes bevételi pillér legkisebb szegmense. A közvetítésekből nagyságrendekkel több pénz áramlott be a klubhoz, a 340 millió eurót meghaladó összeg persze köszönhető annak is, hogy az együttes kiválóan teljesített a Bajnokok Ligájában. Nem meglepő módon ez is jókora emelkedést (közel 8 százalék) mutat az egy évvel korábbi eredményhez (316 millió euró) képest.

És akkor még nem szóltunk a pillér harmadik összetevőjéről, a kereskedelmi bevételről, amely majdnem akkora összeget tesz ki, mint a másik kettő együtt! A félmilliárd eurót megközelítő tétel (egészen pontosan 474.3 millió euró, ami több mint 26 százalékos emelkedés az előző évihez mérten) természetesen toronymagasan kiemelkedik nemcsak a bajnokok, de a világ összes klubja közül is. A vonatkozó ranglista második helyén a Bayern München található 421.4 millió euróval, a Manchester City 406.5 millióval a harmadik, az ősi rivális Barcelona pedig éppen csak átlépte a 400 millió eurós küszöböt a negyedik helyen.

A bevételi oldal fantasztikus számai persze jóval kevesebbet érnének, ha a kiadások felülmúlnák őket. A személyzeti ráfordítások jócskán megemelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, de távolról sem annyival, hogy az fájó legyen. A 12 százalékos plusz elsősorban a sportsikerek után kifizetett mintegy 41 millió eurós kollektív bónusz számlájára írható, ám a bevételekhez viszonyított személyi költségek aránya még így sem érte el az 57 százalékot, ami megint csak kiemelkedően jó gazdálkodásról árulkodik. Az Európai Labdarúgó-szövetség ajánlása szerint ez a viszonypár akkor egészséges, ha 70 százalék alatt tudja tartani a klub, márpedig a Real Madrid bértömege – mint az sejthető – az egyik legmagasabb a világon. A tavalyi idényben 505 millió eurót tett ki, aminél csak a PSG költött többet fizetésekre (668 millió euró), ezen a szemüvegen keresztül pedig még jobb a madridiak gazdálkodása.

Ezek után nem meglepő, hogy a spanyol óriás pozitív nettó eredménnyel zárta a pénzügyi évet, és ugyan az eddig citált irdatlan összegek mellett elenyészőnek tűnik az adózás utáni közel 16 millió eurós nyereség, nem nehéz belátni, hogy egy ekkora gépezet üzemeltetésénél bőven lenne lehetőség a gazdasági kisiklásra. Fontos megjegyezni, hogy a Bernabéu-stadion felújításának kezdete (2019) óta, valamint a Covid-éveket tekintve a Real Madrid csak egyszer, a 2020–2021-es idényben tudott pozitív szaldót produkálni, akkor is csak 900 ezer eurósat, vagyis a mostani idénytől lehet igazán egy újabb fellendüléssel számolni.

A királyi gárdánál nem is bíznak semmit a véletlenre, a Kylian Mbappéval megerősített keret 2025 januárjában ismét a világ legértékesebbjének számít, a Bernabéu-stadion gyakorlatilag teljes kapacitással működik már az új idényben, és mint említettük, újra a Real Madrid a világ legértékesebb klubja – 5.097 milliárd euróval.