Francia egyeduralom, különleges olimpia és két tragédia – ilyen volt a biatlonidény
1. Francia uralom a nőknél és a férfiaknál is
A francia biatlon a 2020-as évekre egyértelműen szintet lépett. Önmagában ez az állítás furcsa lehet, hiszen a korábbi időszakokból Martin Fourcade, Raphaël Poirée és Sandrine Bailly is a sportág legnagyobb ikonjai közé tartozik. Ám arra, hogy a világkupasorozatban a női és a férfi összetettet is francia nyerje meg, a mostani idényig nem volt példa. Lou Jeanmonnot (balra) és Éric Perrot is meggyőző fölénnyel, kiegyensúlyozott teljesítménnyel szerezte meg a nagy kristálygömböt. Előbbinek 177 pont, utóbbinak 279 pont volt az előnye – ez nagyjából két-, illetve háromfutamnyi különbséget jelent (egy futamsikerért 90 pont jár). A téli olimpia kettejük közül Perrot-nak sikerült jobban, ezüstérmes lett az egyéni indításosban, a férfiváltóval a csúcsra ért, a vegyes váltóban pedig részben Jeanmonnot-val együtt állhatott fel a dobogó felső fokára. Jeanmonnot egyértelműen csalódásként élte meg, hogy egyéniben nem tudott aranyérmes lenni (ezüst az egyéni indításosban, bronz a sprintben), de a vegyes váltó mellett azért a női váltót is győzelemre vezette. A női tömegrajtost Antholz/Anterselvában meglepetésre Océane Michelon nyerte meg, Julia Simon lett az egyéni indításos olimpiai bajnoka. A férfiaknál Quentin Fillon Maillet minden idők legeredményesebb francia olimpikonjává vált úgy, hogy az elmúlt két évben nemigen hallatott magáról. A rutinos klasszis a legutóbbi két téli ötkarikás játékokon öt aranyat, három ezüstöt és egy bronzot tett a gyűjteményébe. Ebből az eredménysorból is látszik, hogy ilyen mély még sohasem volt a franciák merítési lehetősége. Rossz hír a többieknek, hogy Perrot még csak 24, Jeanmonnot 27 éves.
2. Visszavonuló legendák és meglepetések az olimpián
Nemcsak a sílövészet, hanem a teljes milánói-cortinai téli olimpia egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor a sportág két klasszisa, az olasz Dorothea Wierer és a német Franziska Preuss (13) egymás oldalán, zászlóval a kezükben futottak tiszteletkört a tömegrajtos után, ami karrierjük utolsó versenye volt. A két héttel ezelőtti Képes Sportban bemutatott Wierer négyszeres világbajnokként és a világkupasorozat kétszeres győzteseként vonult vissza, Preuss kétszeres világbajnokként és a 2024–2025-ös vk-idény győzteseként fejezte be. Ugyan az olimpiákon egyiküknek sem jött össze az arany, mégsem érezzük azt, hogy ne lenne teljes a pályafutásuk. A közös befutójukhoz hasonló szép pillanatok voltak Antholz/Anterselvában a különböző meglepetések. A 22 éves bolgár Lora Hrisztova a semmiből szerzett bronzérmet a női egyéni indításosban. A fiatal tehetség elképesztően stabilan lőtt a teljes olimpián, a négy egyéni versenyszámban leadott 60 lövéséből 57 célba ért, ami a bronz mellett egy 7., 11. és 14. helyet eredményezett neki, amivel messze a várakozások felett teljesített. Hrisztovában benne van, hogy három-négy év múlva már az összetettért harcoljon. A női tömegrajtosban a cseh Tereza Voborníková bronzérmes szereplése is hasonlóan nagy meglepetés volt.
3. Sturla Holm Laegreid vezeklése érmekkel és győzelmekkel
„Van valaki, akivel meg szerettem volna osztani ezt a sikert, de valószínűleg nem nézi ezt a futamot. Hat hónapja ismertem meg életem szerelmét, aki a legszebb, egyben legcsodálatosabb személy a világon. Három hónapja életem legnagyobb hibáját követtem el azzal, hogy hűtlen voltam hozzá, s erről egy hete számoltam be neki.” Az olimpia egyik legváratlanabb nyilatkozata kétségkívül Sturla Holm Laegreidhez (középen) volt köthető. A 2024–2025-ös világkupa győztesének az olaszországi viadalig nem volt emlékezetes tele, konkrétan egyszer sem tudott dobogóra állni az olimpia előtt megrendezett 14 vk-futamon… Aztán ahogyan Fillon Maillet-nál, úgy nála is „átkattant” valami, mind az öt versenyszámában érmet nyert (3 ezüst, 2 bronz). Az egyéni indításos verseny után tett nyilatkozata után már tudjuk, mi volt az (egyik) motivációja, hogy bronzéremig jutott: így szerette volna visszaszerezni szerelmét, akihez hűtlen volt. Laegreid az olimpia után sem állt le, Kontiolahtiban, Otepääben és Oslóban sorozatban öt vk-futamot nyert meg, ilyenre tényleg csak a legnagyobbak képesek. Az ihletett formájának köszönhetően összetettben feljött a második helyre úgy, hogy január végén még a legjobb tízben sem volt.
4. Sivert Guttorm Bakken halála és Tommaso Giacomel szívproblémája
Sajnos nem csak pozitív, vidám események történtek a biatlonvilágban ezen a télen. Karácsony előtt a vk-t sokáig vezető Johan-Olav Botn a saját közös edzőtábori hotelszobájukban holtan talált rá csapattársára, Sivert Guttorm Bakkenre. A norvég versenyző magaslégköri, oxigénszegény környezetet imitáló maszkot viselt, amikor elhunyt. Ez az eszköz eltakarja a szájat és az orrot, így hoz létre magaslégköri körülményhez hasonlatos állapotot, amely nagyobb munkára készteti a szívet és a tüdőt. Bakken korábban nyíltan beszélt arról, hogy a harmadik koronavírus elleni oltás után szívproblémái lettek. Két évet teljesen ki kellett hagynia szívizomgyulladás miatt, tavaly januárban azonban visszatért. Bakken halála után nem telt el két hónap, és újabb sílövőnél jöttek elő szívproblémák. Tommaso Giacomel teljesen váratlanul, az élről kényszerült kiállni a téli olimpia utolsó, férfiaknak kiírt versenyszámában. Az olasz biatlonos a tömegrajtos futam második lövészete után az első helyen haladt hazai pályán, de egyszer csak az erdőben lassítani kezdett, a riválisok pedig egymás után mentek el mellette, mígnem úgy döntött, feladja a futamot. Ekkor még csak gyanítani lehetett, hogy megsérült vagy rosszul lett – utóbbi igazolódott be. Miután kiállt a versenyből, Giacomelt azonnal kórházba szállították, hogy kivizsgálják. Saját elmondása szerint azért szállt ki, mert alig kapott levegőt. Az orvosi vizsgálatok „pitvari ingerületvezetési rendellenességet” tártak fel nála, ezért meg kellett műteni a szívét.
5. Lisa Vitozzi és az Öberg testvérek erős szezonzárása
A női világkupában az utolsó három márciusi hétvégén Lou Jeanmonnot továbbra is stabil tudott maradni, amivel megőrizte az első helyét a sorozatban. A legjobbak közül a téli olimpián leszereplő, egyéniben egy érmet sem szerző svédek közül az Öberg testvérek kimondottan szépen teljesítettek. Elvira Kontiolahtiban nyert egyéni indításost, ami meglepetés, mert ide nem elég a mindig kimagasló futóteljesítmény, ebben a számban muszáj jól lőni az egy-egy perc időbüntetés miatt. Az ezüstérmes nővére, Hanna lett, aki az oslói záró fordulóban a sprintet és az üldözésest is behúzta, a tömegrajtosban pedig nagy hajrában kapott ki Lisa Vittozzitól (középen). Az olasznak is jól sikerült az év vége, az utolsó öt futamból kettőt is ő nyert meg, kettőn második lett. Neki a világkupa januárban úszott el Jeanmonnot ellen, de aztán a hazai olimpiáján az üldözésesben az ötödik helyről rajtolva hibátlan teljesítménnyel, fél perc előnnyel diadalmaskodott. Vittozzi csak 31 éves, így a következő olimpiai ciklusban még párat a 2024-ben megszerzett vk-címe mellé tehet. Esetében egyébként már az is csoda, hogy a mezőnyben van, a 2024–2025-ös idényt szűnni nem akaró hátfájása miatt teljesen kihagyta. Szerencsére meggyógyult, így a következő télen Jeanmonnot legnagyobb kihívója lehet.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. március 28-i lapszámában jelent meg.)
