KS-ajánló: sötét idők Hercegszántón

Sporttörténeti vetélkedők alapkérdése: hol született Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás? A választ a kezdők talán, a középhaladók biztosan köpik is egyből: Hercegszántón! Azt viszont már vélhetőleg csak a haladók tudják, hogy az 1941-ben világra jött Ferencváros-klasszis édesapját, Albert János hercegszántói malomgazdát kuláknak bélyegezték, letartóztatták és 1949 májusától több mint három évig különböző börtönökben – leghosszabban a szegedi Csillagban – fogva tartották (sőt, demokráciaellenes politikai cselekmény miatt 1955. január 10-től március 17-ig Budapesten is rács mögé csukták). „Elítélt lisztfeketézők” címmel korabeli cikk is fennmaradt a hercegszántói esetről, a sötét politikai légkört jellemző, megbélyegző hangvételben: „Albert János malomtulajdonos több mint száz mázsa vámkeresményből származó lisztet nem jelentett be a közellátáshoz. […] A munkásbíróság háromévi fegyházra, ezer forint pénzbüntetésre, ötévi hivatali és jogvesztésre ítélte.”


Eltelt a helytörténet szomorú epizódja óta több mint háromnegyed évszázad, az egykori Albert-malom helyén már réges-régen vámhivatali szolgálati épület áll (jó ideje üresen), az egykor a malomhoz tartozó szomszédos kiszolgáló házat azonban ma is lakják, sőt, a veranda padlózatában körülbetonozva látható az eredeti malomkerék is. Néhány utcával arrébb fellelhető az egykori nagyszülői ház, ahol az édesanyjukat korán elveszítő, utóbb édesapjuktól is elválni kénytelen Albert fivérek nevelkedtek. Régi, kedves, tornácos építmény, a múlt nyomait őrző kopottságában árválkodik, láthatólag használaton kívül várva jobb sorsát.

Múlnak az évek, és bár élnek még a faluban rokonok anyai ágon, a sokác Jelity család oldalán, az Albert-emlékek óhatatlanul fakulnak a szerbiai határhoz közel eső 1600 lelkes bácskai településen. Ezért is hárul egyre nagyobb felelősség az értékek ápolásában a történetek ismerőire, így a szegről-végről szintén rokon Varga Gábor polgármesterre, aki szívügyének érezte Albert Flórián helyi szellemi hagyatékának méltó megőrzését. Az Aranylabda-átadó 50. évfordulóján, 2017-ben bronz büsztöt avattak a hercegszántói Albert Flórián téren a névadó emlékére, az idén ősszel pedig az egykori zárdaiskola épületében – Szurcsik János festőművész földszinten bemutatott gyűjteményes tárlatával osztozva – megnyílt a futballista élettörténetének szentelt tematikus kiállítás. Az enteriőr az eredeti funkciónak megfelelően a régi elemi iskola tantermét idézi, hiszen ide járt annak idején a két báty, János és Ferenc után a kis Flórián is. Talán ő is olvashatta a mottót, amely ma a Rákosi-címer alatt, nagy betűkkel falra írva segíti visszarepíteni a látogatókat az akkori időkbe: „Iskolánk feladata, hogy a kommunista erkölcs szellemében felnevelt, alapos tárgyi tudással rendelkező szocialista állampolgárokat adjon hazánknak.”

Két informatív, látványos kisfilmet nézhetünk végig a békebeli iskolapadokból. Az egyik a világhírű labdarúgó sportpályafutását követi nyomon, a másik pedig – és Hercegszántón alighanem ez szolgál több kuriózummal – a falu történetébe ágyazva tálalja az Albert család életének helybeli kulcseseményeit. Itt kerülnek szóba az édesapa, Albert János és testvére, Ferenc közös szabadalmai (szétszedhető izzólámpa, búzakoptató léc, biztosítószelepes szikvízpalackfej, készülék tengeri tökéletes lehántásához), valamint az a kemény újságcikk is, amely a Bácskiskunmegyei Népújság 1950. május 12-i számában adott hírt Albert Flórián két bátyjának kirekesztéséről.

„Hercegszántó dolgozói megtisztították sportegyesületüket az oda nem való elemektől. Tudták és tudják, hogy nincs olyan terület, ahol meg lehet tűrni az ellenséges aknamunkát. Végleg leszámoltak a »sportban nincs politika« hazug jelszavával is. A hercegszántói dolgozók erélyes intézkedésére váratlan válasz érkezett Dávodról: a kizárt két Albert-testvért a dávodi sportegyesület át akarja igazolni, holott köztudomású, hogy náluk már enélkül is éppen elég kulákcsemete furakodott be s rúgja a türelmes labdát. Pártszervezetük útján most beadványt küldtek Bács-Kiskun megye sportfelügyelőjéhez. Kérik, hogy a dávodi helyzetnek vessen véget. Tudatában vannak annak a ténynek, hogy a népellenes elemek térhódításai és megtartási törekvése nem »sportrajongásból« ered, mint azt nagy hangon hirdetik. Saját céljaikra, a dolgozók ellen igyekeznek felhasználni káros befolyásukat.”

Az Albert család helyi legendáriumával részletesen foglalkoztunk a Hátsó füves két hercegszántói riportjában (szimbolikus választásként a magyarországi futballtérkép megkülönböztetett jelentőségű települése volt az országjáró sorozat 2015-ös induló állomása), összhangban Varga Gábor törekvéseivel, akinek a kiállítással is egyik célja a történelmi háttér hiteles megrajzolása. A településvezető tudatosan erősíti Hercegszántó híres lakói – így a tizenöt éve elhunyt Albert Flórián, az 1931-ben született Szurcsik János képzőművész, Villányi Zsigmond olimpiai ezüstérmes öttusázó (1950–1995), Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenegyűjtő (1929–1975) – emlékeinek életben tartását. Elképzelése szerint a faluba érkező turisták négyes múzeumi élménnyel gazdagodhatnak: a csomag része az Albert- és a Szurcsik-tárlat mellett a tájház és a karapancsai kastély erdészet- és vadászattörténeti kiállítása is.
Ha valaki eddig netán bizonytalankodott, azt az Albert-kiállítást látva ezúton még inkább bátorítjuk a felfedezésre: irány Hercegszántó!

Albert Flórián – az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó
Emlékkiállítás
Helyszín: Hercegszántó, az egykori zárdaiskola épülete (Dózsa György utca 10.)
Látogatható: előzetes bejelentkezéssel (időpontot Varga Gábor polgármesterrel lehet egyeztetni a +36 70 451 4537-es telefonszámon)
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. november 14-i lapszámában jelent meg.)








