Giro: a szuperszonikus szlovén szakaszsikerével indult

Egészen különös kalandokba keveredhet az ember, ha testközelből van szerencséje átélni egy olyan gigantikus sporteseményt, mint amilyen a Giro d'Italia – akaratán kívül is. És a testközelből itt egészen új értelmet nyerhet...

Mi például gyanútlanul sétáltunk, éppen Bologna piacterére igyekezve, ahol a 102. Olasz körverseny mind a 22 induló istállójának csapatbusza parkolt – egy elképesztően színes, csilli-villi karavánt tessenek elképzelni, a szériatartozékként körülöttük nyüzsgő tömeggel együtt –, amikor is hatalmas óbégatásra lettünk figyelmesek, és mire kettőt pislogtunk, a bringájára pattanó Vincenzo Nibalival találtuk magunkat szemben, aki éppen az őt üldöző autogramvadászok elől próbált elmenekülni nagy erőkkel – maradjunk annyiban, sokkal inkább a kétszeres Giro, egyszeres Tour de France- és Vuelta a Espana-győztes legenda sok évtizedes rutinján múlt, hogy nem ütött el minket, hanem két centire húzott el megilletődött személyünk mellett...

Hogy az olaszoknál nemzeti hősként tisztelt, és valami egészen felfoghatatlan népszerűségnek örvendő 34 esztendős ikont az évszázados macskaköveken kövér gázzal szorosan követte a Bahrain-Merida istálló szerény McLaren-csapatautója, már szinte csak a hab a tortán – hiába, az önreklámban, a feltűnősködésben, a rongyrázásban és a mindenkire rálicitálásban az arabok továbbra is verhetetlenek minden téren.

Szóval ilyenek történtek nagyjából két órával az idei Olasz körverseny nyitó szakasza, a bolognai egyéni időfutam előtt, amikor is a fél város már le volt zárva a várva várt „Nagy Rajt” miatt.

Csak éppen óriási a kulturális különbség: itt emiatt nem bosszankodnak az emberek, mint mondjuk nálunk, hanem örülnek, elvégre óriási megtiszteltetés, hogy a jó évszázados hagyományra visszatekintő, világszerte százmilliók által várt viadal az ő városukból indul – nem is nagyon lehet leírni azt a tömeget, ami a bolognai utcákon, valamint az időfutam rajtkapujánál felállított kordon két oldalán sereglett, várva, hogy a két évvel ezelőtti győztes holland sztárral, Tom Dumoulinnel elstartoljon végre az Olasz körverseny.

Annak rendje és módja szerint jött is a hangrobbanás, midőn szombat délután háromnegyed ötkor a Sunweb klasszisa végre megjelent a rajtnál. Persze, a jóképű holland rá is játszott, valósággal sütkérezett a népszerűségben; még arra is volt ideje, hogy néhány másodperccel az indulást jelző dudaszó előtt még az emelvényen oldalra fordítsa a fejét, és hanyag mosollyal kikacsintson az őt éltető közönségnek...

Dumoulin a címvédő Chris Froome hiányában természetesen idén is a verseny egyik legnagyobb esélyesének számít, ráadásul a műfaj egyik legjobbja, hiszen világbajnok, olimpiai ezüstérmes időfutammenőről beszélünk – nem is ment rosszat, de ez ezúttal csak az ötödik helyre volt elég. Bár hivatalosan nem mértük, nála talán csupán hárman kaptak nagyobb ovációt a rajtnál. Az egyik értelemszerűen Nibali, akinek szó szerint több tízezer ember skandálta a nevét, a másik a szlovén szupertehetség, a junior-világbajnok síugróból néhány év alatt a nemzetközi kerékpársport elitjébe repülő Primoz Roglic, és a tavaly a Girót a 18. szakaszig vezető, később a Vueltát megnyerő brit Simon Yates.

Hogy ezért-e, vagy sem, nem tudni, de végül valamennyien jobbat értek el Dumoulinnél. A legnagyobbat Roglic tekerte, aki űridőt ment: a mezőnyben egyedüliként tudott 37 kilométer per órás átlagsebesség fölött és 13 percen belül teljesíteni, ami szenzációs eredmény, ha azt nézzük, hogy a mindössze nyolc km-es szakasz végén 2.1 km-en keresztül egy nagyon gonosz harmadik kategóriás emelkedőn kellett magukat felszenvedniük a versenyzőknek a célig.

A szlovén, sokak titkos favoritja így az utolsó előtti-előttiként nekivágó Yatesszel szemben 19, a többi nagy riválisával szemben több mint húsz másodperces előnyt szerzett a nyitó etapon, ami bravúr, ám Rogliccsal kapcsolatban továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogyan fogja végigbírni a három hetet.
Most mindenesetre nagyon boldog, és erre minden oka meg is van, hiszen először van rajta az összetett éllovasát megillető rózsaszín trikó!

„Szuperboldog vagyok! Három órát vártam, hogy biztosan kimondhassam, de nagyszerű érzés a rózsaszín trikóban feszíteni. Itt nem volt sok taktika: végig kellett repeszteni a pályán, amilyen gyorsan csak tudsz, és szerencsére jó munkát végeztünk. Szert tettem egy kis előnyre, de ez még csak az első nap volt – nagyszerű start ez, azonban az elkövetkező három hétre fókuszálunk; próbáljuk növelni az előnyt” – mondta Primoz Roglic a szakaszgyőzelme után

102. OLASZ KÖRVERSENY
1. szakasz (egyéni időfutam, Bologna–Madonna di San Lucia, 8 km): 1. Primoz Roglic (szlovén, Jumbo-Visma) 12:54, 2. S. Yates (brit, Mitchelton-Scott) 19 másodperc hátrány, 3. Nibali (olasz, Bahrain-Merida) 23 mp h. Az összetett állása: 1. (rózsaszín trikóban) Roglic 12:54, 2. S. Yates 19 mp h., 3. Nibali 23 mp h. A gyorsasági pontverseny állása: 1. Roglic 15 pont, 2. (ciklámen trikóban) S. Yates 12, 3. Nibali 9. A hegyi pontverseny állása: 1. (kék trikóban) Giulio Ciccone (olasz, Trek-Segafredo) 9, 2. Roglic 4, 3. S. Yates 2. A 25 éven aluliak versenyének állása: 1. (fehér trikóban) Míguel López (kolumbiai, Asztana) 13:22, 2. Geoghean-Hart (brit, Ineos) 7 mp h., 3. De Plus (belga, Jumbo-Visma) 7 mp h. A csapatverseny állása: 1. Jumbo-Visma 40:23, 2. Bahrain-Merida 15 mp h., 3. Asztana 28 mp h.
Következik: 2. szakasz (Bologna–Fucecchio, 205 km)