Giro d’Italia: királyi útvonal a magyarországi szakaszokon

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2020.01.13. 14:08
null
Fotó: Földi Imre
A nagy kerékpárversenyek nemcsak az adott ország tájai, hanem annak történelme és kulturális örökségei bemutatására is kiválóan alkalmasak. Az idén Magyarországról rajtoló Giro d'Italia három hazai szakasza például máris érdekes történelmi összefüggéseket rejt, hiszen valamilyen formában keresztülhalad három „királyi” városon, Budán, Esztergomon és Székesfehérváron is!

 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a nagy nemzetközi országúti kerékpárversenyeknél gyakorlatilag nem létezik alkalmasabb sportesemény arra, hogy egy-egy ország megmutathassa magát, tájait és örökségeit a nagyvilágnak. Elég csak példaként vennünk az idén májusban Magyarországról rajtoló Olasz körverseny itthoni szakaszait: az első három etap összesen hatvanhat magyar települést érint majd, így több százmillió tévénéző ismerkedhet meg közelebbről Budapesttel, illetve a dunántúli régióval.

De arról valahogy kevesebb szó esik, hogy ezeken a gigaeseményeken mennyire jól megismerhető az adott nemzet, területegység történelme és kultúrája is.

Aki látott-hallott már élő televíziós kerékpáros-közvetítést egy- vagy többnapos versenyekről, vagy a háromhetes Grand Tour-viadalokról, a Tour de France-ról, a Vuelta a Espanáról vagy a Giro d'Italiáról, pontosan tudja, hogyan zajlik a széles körű „ismeretterjesztés”: amint a mezőny odaér egy-egy újabb településre vagy tájegységre, a kommentátorok az aszfalton történő események lekövetése mellett már egyből sorolják is, mit kell tudni az adott helyről; mikor és kik alapították, mik a jellemzői, jellegzetes tulajdonságai, ételei, itala, és így tovább. (Ez természetesen úgy lehetséges, hogy a szervezők ellátják a tévés kommentátorokat egy több nyelvre lefordított, részletes „itinerrel”, ez alapján tudnak dolgozni a kollégák.)

És ha már itt tartunk, egészen érdekes történelmi egybeesések fedezhetők fel a 2020-as Giro magyarországi „Nagy Rajtján” is, pontosabban az említett három hazai etapon.

Mondhatni, „királyi” egybeesések – hiszen, hogy mást ne mondjuk, e három szakasz pont keresztülhalad hazánk három, történelmileg kikerülhetetlen jelentőségű, emblematikus városán is! A középkorban az országot romba döntő tatárjárás utáni zűrzavarban a második honalapítóként is emlegetett IV. Béla király előbb felépítette Buda várát, amely a 14. század elejétől a magyar királyok székhelyévé vált – a viadal nyitó napján, május 9-én történetesen itt lesz a budapesti időfutam célja. Az Egyház központja viszont Esztergom volt, a történelmi Magyarország legitim királyának pedig az számított, akit a mindenkori esztergomi érsek Székesfehérváron koronázott királlyá – és hogy hogy nem, Esztergomon a második napon halad keresztül a karaván, Székesfehérvár pedig éppen a harmadik, utolsó magyarországi szakasz rajtvárosa lett!

A harmadik nap pedig a történelmi távolság miatt is érdekes lesz, hiszen kevesebb mint egyetlen nap leforgása alatt több mint ezer kilométert tesznek meg a versenyzők! Persze, nem mindet nyeregben: Fehérvárról Nagykanizsáig majdnem kétszáz kilométert (197 km) teker le a mezőny, onnan pedig még ezret utazik Szicíliáig, de ezt már repülőgépen – hogy másnap aztán már jöhessen az újabb 136 km-es erőpróba Monreale és Agrigento között, a sziget északi partján!

Fotó: Földi Imre
Fotó: Földi Imre

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik