Sok mindent el lehet mondani Lance Armstrongról, de azt nem, hogy ne lenne leleményes. A kerékpársport leghíresebb „bukott angyala” már pályafutása alatt is abból élt, hogy piszkos eszközökkel, a rendszert kijátszva verte át a világot, s ebből hattyúdalát követően is vígan eléldegél. Nem rest kiteregetni a szennyest, felnyomni korábbi „bűntársait”, s polgárpukkasztónak szánt doppingolós sztorijaival „házalni”.
A 2012-ben összes eredményétől, köztük a rekordszámú hét Tour de France-győzelmétől megfosztott korábbi ikonnal most az ESPN sportcsatorna készített kétrészes dokumentumfilmet LANCE címmel, amely teljes egészében május utolsó hetében látható az Egyesült Államokban, de sok pikáns részlet már most napvilágot látott.
A 48 éves Armstrong legújabb vallomásaiból kiderül, hogy alig 21 esztendősen kezdett el doppingolni, tehát már azelőtt, hogy 1993-ban berobbant volna a kerékpársport világába az oslói világbajnokságon aratott győzelmével. Fenntartja, hogy saját akaratából döntött a dopping mellett, soha senki nem kényszerítette a tiltott szerek használatára, s már a legelejétől pontosan tudta, mit rejtenek a különböző fecskendők.
Érdekes adalék, hogy Armstrong konkrétan kimondja: bizony lehetséges, hogy a különféle szerek okozták 1996-ban diagnosztizált áttétes hererákját, amelyből csodával határos módon teljesen kigyógyult, noha a daganat már a tüdejében és az agyában is áttéteket képzett, s utóbb kezelőorvosa is bevallotta, az első leleteket meglátva egy lyukas garast sem adott volna a túlélésre.
„Annyit elmondhatok, hogy növekedési hormonokat életemben kizárólag egyszer, az 1996-os idényben szedtem. Azt tudtuk, hogy ettől minden olyan növekedett bennem, ami a [versenyzéshez] jó, de ezen a ponton nem volna logikus, hogy a rossz dolgokat is ugyanúgy felnagyította? – filozofált Armstrong, majd elismerte: miután felépült és 1998-ban visszatért a versenyzéshez, ugyanúgy folytatta a doppingolást, csak már EPO-val. – Tudom, hogy ezzel nem leszek népszerű, de az EPO sok szempontból a legbiztonságosabb szer. Sokkal több rosszabb van nála, amit a testedbe juttathatsz.”
A filmből sok piszkos titokra derül majd fény a színfalak mögül, de az legalább ugyanennyire sejthető, hogy Amrstrong nem ettől lesz szimpatikusabb…