Giro d'Italia: mertek nagy rajtot álmodni

Majdnem kereken három éve, 2019 áprilisában érkezett először a nagy hír, hogy Magyarország adhat otthont a Giro d'Italia ún. „Nagy Rajtjának”, a Grande Partenzának – akkor még úgy volt, hogy a 2020-asnak.

Azóta nagyon sok minden történt: a világot váratlanul lerohanó koronavírus oly sok más mellett a 2020-as budapesti Giro-rajtot is elsöpörte, de megannyi viszontagság és vészterhes hónap után most eljutottunk oda, hogy ha a tervezettnél két évvel később is, de végre tényleg megrendezésre kerülhet hazánkban a világ egyik legnagyobb, legnézettebb sporteseménye.

De pontosan hogyan is jutottunk el idáig?

KIVÁLÓ OLASZ-MAGYAR KOPRODUKCIÓ

Ha kicsit visszalapozunk az időben, 2018 kora őszén éppen a Nemzeti Sportban hangzott el először konkrétumként az, hogy a közeljövőbeli tervek között szerepel a világ második legrangosabb háromhetes kerékpárviadala, az Olasz körverseny Magyarországra hozatala – ezt akkor a magyar országúti csapat, a Pannon Cycling Team tulajdonosa, Bátorfi Béla ejtette el. Mellette a történet legfőbb kulcsfiguráiként Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Szilasi László Tour de Hongrie-versenyigazgató, valamint a kaposvári székhelyű húsipari nagyvállalat, a Kometa bringafanatikus olasz tulajdonosa, Giacomo Pedranzini említhetők – kiegészülve a két kerékpáros ikonnal, a kétszeres Giro-győztes olasz Ivan Bassóval és a hétszeres Grand Tour-győztes spanyol Alberto Contadorral, akiknek profi csapata a Kometa főszponzori támogatását élvezi.

Ők mertek tehát nagyot álmodni, és ők voltak a tárgyalások mozgatórugói is magyar részről – merthogy tárgyalni – aztán újratárgyalni – bizony kellett, nem is keveset...

Kis kerékpáros gyorstalpaló: mivel a sportág három emblematikus háromhetes körversenye, a három ún. Grand Tour-viadal (a Tour de France, a Giro és a Vuelta a Espana) kivétel nélkül egy-egy magánvállalat kezében van, nem pedig egy adott sportszervezetnél vagy -szövetségnél, így a külföldi rajtok rendezési jogát nemes egyszerűséggel meg kell vásárolnia annak, aki erre adja a fejét.

Az első külföldi Giro-rajtot 1965-ben rendezték, akkor félig-meddig „házon belül”, San Marinóból indult a mezőny, az utóbbi egy-két évtizedben lett nagy keletje annak, hogy a három nagy körverseny startját kiárusítják. Budapest a 14. nem olaszországi rajtváros lesz a viadal történetében, de 2014-ben például Dublinban volt a Grande Partenza, 2018-ban pedig az eddigi talán legmerészebb vállalásra, a jeruzsálemi „Nagy rajtra” került sor a kanadai-izraeli milliárdos, az Israel-PremierTech istállóját is társtulajdonosként jegyző Sylvan Adams jóvoltából.

DE HOGY KERÜLT IDE, S MENNYI AZ ANNYI?

A magyar kormány Révész Máriusz hathatós közbenjárásával bevallottan 7.8 milliárd forintnyi támogatást különített el eredetileg a magyarországi Giro-projektre, azzal a kitétellel, hogy ebbe a rajttal együtt az első három szakasz rendezési jogának megvásárlása, valamint a rendezés tényleges – logisztikai és minden egyéb – költségeinek is bele kell férnie. (Budapest mellett egyébként még Marseille pályázott az eredeti, 2020-as rajtra, ám mivel a franciák „csak” 1-2 milliárd forintnak megfelelő összeget szántak volna rá, hamar kiestek a licitből). Miután a 2020-as magyar indulást a járvány meghiúsította, a kormány ugyanezt az összeget változatlanul fenntartotta a 2022-as „pótpályázatra” is, így a végül csak a miénk lett a Grande Partenza.

Így került hát ide, Magyarországra az Olasz körverseny, amelynek turisztikai hatásai a szakértők szerint nagyjából felbecsülhetetlenek.

Ennek elsődleges oka, hogy az országúti kerékpársport világviszonylatban a legnépszerűbb és legnézettebb sportágak között van abszolút értékben is, sok tekintetben csak a Formula–1-hez lehet hasonlítani. A televíziós nézettségi adatokkal kapcsolatban sokszor egészen hajmeresztő számokat hallani, egy Giro esetében például nagyságrendileg 800 millióval szokás dobálózni (de ebben aztán tényleg minden és mindenki benne foglaltatik, aki egy percet is látott a versenyből Kolumbiától Eritreán át az Antarktiszig), de még ha ezt szkeptikusan leosztjuk kettővel, akkor is döbbenetes adat. A honi bringásélet megkerülhetetlen alakja, a 27-szeres magyar bajnok, Tour de Hongrie-főszervező Eisenkrammer Károly egyik kedvenc mondása, hogy egy kerékpárversenynél nem létezik jobb országimázs. És valóban, gondoljunk csak bele: a modern közvetítési technológiáknak – helikopterekről, madártávlatból, drónokról, kísérőmotorokról mindenféle szögből – köszönhetően semmi sem tudja látványosabban bemutatni egy adott ország látványosságait, természeti és kulturális kincseit, mint az egyedi tájain kacskaringózó ezerszínű bringás- és kísérőkaraván.

Emellett Révész Máriusz szerint több százezer főre tehető a helyszínen szurkolók száma a három nap alatt, így a befektetett összeg egy része már rövid távon megtérülhet, hosszú távon pedig – a már említett turisztikai szempontok hatására – sokszorosan is. Emellett a hazai Giro-rendezés remélhetőleg az egész kerékpározás ügyét fellendíti Magyarországon, beleértve az utcai, hétköznapi kerékpározást, a kerékpáros turizmust, még a közlekedési kultúrát is, de természetesen az elmúlt években egyre feljebb ívelő kerékpársportunknak is további nagy lökést adna.

EZT HOZHATJA A KONYHÁRA A GIGAESEMÉNY

A Nemzeti Sport korábban megkérdezte például a britek ikonját, az ötszörös olimpiai bajnok, országúton sok más mellett Tour de France-győztes és világbajnok brit Sir Bradley Wigginst a Giro lehetséges magyarországi (sport)hatásairól. A jelenleg ismert szakkommentátorként dolgozó legenda elmondta: az, hogy a magyar fővárosból rajtolhat a világ egyik legnagyobb versenye, olyan fegyvertény, amely akár döntően meghatározhatja a sportág itthoni jövőjét.      „Ebből csak profitálhat az országuk. Vegyük például Richard Carapaz esetét, aki szintén egy olyan országból érkezett, amelyben a kerékársport szinte gyerekcipőben jár – Ecuadorból –, de a 2019-es Giro-sikere nyomán elindult valami, és egy emberként állt be mögé egész Ecuador! Valami hasonló történt egyébként Nagy-Britanniában is az elmúlt évtizedben a mi sikereinknek köszönhetően – magyarázta „Wiggo”. – A siker sikert szül, és ez felkelti az emberek figyelmét. De vehetjük nyugodtan Primoz Roglic vagy Peter Sagan példáját is Szlovéniából, illetve Szlovákiából. Amint felkelti valaki vagy valami az érdeklődést, az emberek elkezdik figyelemmel követni, és ez egy idő után áttöri a lélektani határt. Azt gondolom, az olyan kis országoknak, mint amilyen az önöké is, éppen erre van szükségük!”