Légmell után a történelemért – Simon Zoltán publicisztikája

MAJDNEM MEGHALT KÉT ÉVE, de most újra Tadej Pogacar nélkül versenyezhet egy háromhetesen. Ráadásul még történelmet is írhat a dán Jonas Vingegaard, akit a szlovén évek óta tartó, megállíthatatlan remeklése miatt örök másodiknak könyveltek el a nagy körversenyeken.

Pénteken Bulgáriából elrajtolt az idei, 109. Giro d'Italia. Fontos, hogy 2022 után most fordult elő harmadszor, hogy nem Olaszországban volt a rajt, ezúttal Bulgáriában. A verseny toronymagas esélyese a dán kiválóság. Ha Vingegaard első helyen végez a Girón, akkor elmondhatja magáról, hogy mindhárom nagy körversenyt megnyerte, ide tartozik még a Tour de France és a Vuelta a Espana. És ez bizony a világ jelenlegi legjobbjának, Tadej Pogacarnak sem jött még össze.

Vingegaard 2016-ban kezdte profi karrierjét, ekkor szerződött a Team ColoQuick csapatához. A kerékpározásból az itt eltöltött két év alatt nem tudott megélni, így egy halfeldolgozó üzemben vállalt munkát Dánia északi részén. 2018-ban egy edzőtáborban új rekordot állított fel a Coll de Rates emelkedőjén, erre figyelt fel a Team Jumbo–Visma, és szerződtette őt a következő évre. Alkata miatt nehezen szokta meg a főmezőnyt, de a lengyel körversenyen sikerült megszereznie első szakaszgyőzelmét, ami rengeteg önbizalmat adott neki.

Vingegaard vitathatatlanul az egyik legjobb hegyimenő jelenleg: csupán pályafutása első háromhetes viadalán nem állhatott dobogóra, 2021 óta hét Grand Touron indult, és valamennyin az első két hely valamelyikén végzett. Győzött 2022-ben és 2023-ban a Tour de France-on, amelyen 2021-ben, valamint a legutóbbi két kiírásban második lett Tadej Pogacar mögött. A Vuelta a Espanán 2023-ban második lett, tavaly viszont begyűjtötte a spanyol körverseny első helyét, így már csak a Giro hiányzik a gyűjteményéből.

Vingegaard nagy célja idén a Giro, Tour dupla, ez legutóbb Pogacarnak sikerült két éve, előtte viszont 26 esztendeig senkinek. Az első lépést efelé a dán kiválóság a 3468 kilométer össztávú olasz körversenyen teheti meg, amelyen összesen mintegy 48 700 méter szintemelkedés leküzdése vár a bringásokra. Az összetettre várhatóan a hat hegyi befutós szakasz, illetve a viadal derekán, a tizedik versenynapon helyet kapó 42 kilométeres egyéni időfutam gyakorolja majd a legnagyobb hatást.

Egyébként a kerékpársport egyik legdrámaibb visszatérése fűződik Jonas Vingegaard nevéhez, akinek karrierje 2024. április 4-én, a Baszk körverseny negyedik szakaszán hajszál híján kettétört. A verseny egyik lejtmenetében történt tömegbukás során a dán klasszis kulcscsonttörést, több bordatörést szenvedett és légmelle lett. A rehabilitáció embert próbáló volt: Vingegaard összesen tizenkét hetet hagyott ki a versenyzésből, és csupán néhány héttel a Tour de France rajtja előtt ült újra nyeregbe, ami miatt sokan a részvételét is kizárták. Ennek ellenére a 2024-es Touron emberfeletti teljesítménnyel tért vissza: bár Tadej Pogacar dominanciáját nem tudta megtörni, az összetett második helyét megszerezte (a végső győzelemre nem volt esélye), és egy emlékezetes szakaszgyőzelmet is aratott. Az igazi revansot a tavalyi, 2025-ös szezon hozta el, amikor Vingegaard bizonyította, hogy a bukás nem hagyott benne mentális gátat. Visszanyerte régi formáját, és a sárga trikóért vívott harcban ismét a legmagasabb szinten, taktikai érettséggel versenyzett, végül a dobogó második fokára állhatott fel.

A Giro d'Italia nem csak kerékpárverseny. Aki pusztán sporteseményként tekint rá, az nem érti az olasz lélek architektúráját. Ahogy Stefano Barigelli, a La Gazzetta dello Sport igazgatója fogalmazott: „A Giro egy nagyon népszerű regény, egy szerelmi történet." Ez a szimbiózis 1909 óta tart, amikor a rózsaszín papírra nyomott újság álmodott egyet, és ezzel visszavonhatatlanul összekötötte a sportot a nemzeti identitással.

A Giro az olaszok számára „Corsa Rosa", egy háromhetes vándorünnep, amely képes megállítani az időt. Míg a Tour de France-on a precíz technológiáé és a globális üzleté a főszerep, a Girón a drámáé, az esztétikáé és az érzelmi végleteké. Vincenzo Nibali egyszeres Tour- és Vuelta-győztes, a Girón kétszer ért célba az első helyen –  a sportág egyik utolsó gladiátora szerint ez a verseny tiszta adrenalin: „A tömeg lökése valami különleges, egy olyan adrenalinfröccs, amely összehasonlíthatatlan érzéseket kelt. Ez a lökés nemcsak a pedált hajtja, hanem az egész országot, ahol minden kanyarban egy újabb fejezet íródik ebből a »populáris regényből«.”

Politikai és diplomáciai értelemben a verseny Olaszország legfontosabb puha hatalmi eszköze. Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes nem véletlenül nevezi a diplomácia erőteljes eszközének. A Giro ott is megmutatja az olasz kiválóságot, ahová a külügyi delegációk sosem jutnak el. A „Made in Italy" védjegye ez, ahol a legmodernebb kerékpárvázak találkoznak a kisfalvak elfeledett kulináris kincseivel. Matteo Zoppas, az Olasz Kereskedelmi Ügynökség elnöke szerint a verseny egy 800 millió embert elérő megafon, amely 100 órányi történetmeséléssel támogatja az olasz exportot és az ipari körzetek fejlődését.

De a Giro több mint GDP-növelő tényező. Egy kulturális híd. Edi Rama albán miniszterelnök nem véletlenül szólt a versenyről. Tavaly a Giro nagy rajtja, a Grande Partenza Albániában volt, és ez adott keretet szavainak: „Az olasz sport meghatározó volt számunkra; a rádiós közvetítések segítettek kapcsolódni a világhoz." A bulgáriai folytatás így válik sporttörténeti pillanatból geopolitikai szimbólummá, megerősítve azt a barátságot, amelyről Francesco Lollobrigida miniszter is elismeréssel szólt. Emlékezhetünk arra is, milyen nagy élmény volt, amikor a Giro 2022-ben Budapesten rajtolt.

A verseny szakmai tekintélyét a résztvevők alázata adja meg. Alberto Contador háromszor nyert Tourt és Vueltát, kétszer Girót, és számára a Corsa Rosa a legkülönlegesebb Grand Tour, egy „kölcsönös szerelem első látásra". Jai Hindley (2022-ben végzett az élen összetettben) szerint a Giro örökre megváltoztatja az ember életét, és minden másodpercért meg kell küzdeni rajta. Ez a küzdelem zajlik le minden évben a Stelvio hajtűkanyarjaiban és Róma történelmi falai között. Roberto Gualtieri polgármester büszkén emlékeztetett: a főváros és a Giro tökéletes párosítás, amely százmilliós gazdasági hatást és globális láthatóságot biztosít az örök városnak.

A modern Giro azonban nem áll meg a hagyományoknál. Giusy Virelli és Elisa Longo Borghini révén a női kerékpársport is elfoglalta méltó helyét, emelve a lécet és újabb lendületet adva a rajongóknak. Ahogy Mauro Vegni versenyigazgató jelezte: a 10 000 méternyi plusz szintemelkedés az útvonalban a nehézség új szintjeit hozza el.

Aki versenyez, tudja, hogy az útvonal nem kegyelmez. Az első hét legnehezebb napja szinte biztosan a Blockhaus lesz, 13.7 kilométer hosszan, 8.4 százalékos átlagmeredekséggel, de a hetedik szakaszon még négy kategorizált emelkedőt kell majd valahogy leküzdeniük a versenyzőknek. A második pihenőnap előtt még egy hegyi befutó, a Corno alle Scale vár a mezőnyre, azaz a bulgáriai rajt után lesz legalább két olyan nap, amely kihatással lehet az összetettre. És ez jó, mert nem lesz unalmas az eleje az összetett verseny szempontjából.

A Giro második hete a 40.2 kilométeres massai időfutammal indul, majd sorozatban három olyan nap jön, ahol még azt is nehéz megtippelni, milyen befutót láthatunk. A 14. szakasz viszont már egy kemény hegyi nap lesz, 4400 méternyi szintkülönbséggel, öt kategorizált emelkedővel, majd zárásként a 16.5 kilométer hosszú Pila. A szokás szerint nagyon kemény utolsó héten négy hegyi befutós nap vár a mezőnyre. A 19. szakasz egyértelműen az egész Giro legnehezebb napja, a királyetap: hat jelentős emelkedővel, 5000 méternyi szintkülönbséggel, a Cima Coppival, vagyis a Passo Giauval és a hegyi befutóval a Piani di Pezzén. De a 20. szakasz is bőven hozhat változást az összetettben, mert a Piancavallót kétszer is meg kell mászni.

A Giro d'Italia nemcsak a múltról szól, hanem a folyamatos megújulásról, a diplomáciáról és arról a megmagyarázhatatlan érzelemről, a tökéletes szenvedélyről, amit csak az érezhet, aki egyszer is látta elsuhanni a rózsaszín trikót az örök nyárra emlékeztető olasz napsütésben.

A verseny május 25-én Rómában ér véget, ahol egy várható mezőnyhajrá tesz pontot a három hétre. A győztes neve azonban addigra már fel lesz írva a Giro legendáriumába, és ha az a név Jonas Vingegaard, akkor a kerékpársport történelme is módosul: a dán lesz a nyolcadik ember a világon, aki a három nagy körversenyt mind megnyerte, miközben a legjobb is csak kettőnél járt. 

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!