Hat, mindörökre felejthetetlen ferencvárosi este a székelyeknél

Amerre ők járnak, bámul a világ!A közkedvelt népies műdal kissé átköltött változata abszolút igaz a ferencvárosi kézilabdás hölgyekre. Németh András tanítványait az elmúlt években megtanulták becsülni Skandinávia legmodernebb sportpalotáiban, a spanyol tengerparton. Kalapot emelve beszélnek róluk a szomszédos Bécsben az internacionalizmust tökélyre vivő Hypo Niederöstereich legkitartóbb törzsszurkolói, s amennyire ez arrafelé elképzelhető tisztelik őket a Balkán legsötétebb bugyraiban, Montenegróban és Macedóniában. Ezt a Fradit ugyanis sehol, senkinek sem sikerült igazán elvernie, az elveszett meccseken sem rendült meg a csapat. Még a BL-finálé elképesztő atmoszférájú visszavágóján az életükért küzdő cseh bírókkal felálló Kometal Szkopje is csak nehezen tudta összekaparni a trófea elnyeréséhez szükséges négygólos sikert, pedig a rettegett Kale-csarnokban mindenki tudta: ha idegenek kezébe kerül a Bajnokok Ligája-serleg az káros hatással lehet a helyiségben tartózkodó nem macedón állampolgárságú egyének egészségére. Az elképesztő menetelés majd minden állomáshelyén ott volt a csapat szurkolótáborának leghűségesebb csoportja, akik a "Jóban, rosszban veletek” – elvet vallják, s köztük rendszeresen feltűnt egy zászló "Székelyudvarhely” – felirattal. Ott voltak az erdélyi magyar fiatalok a BL-döntőn is, miután román rendszámú mikrobuszukba zöld-fehér, és piros-fehér-zöld zászlókat pakoltak (bár ezt arrafelé a hatóságok nem nézik feltétlen örömmel), s végigzötykölődtek a Balkánon. Ott voltak, s elmondták: náluk mindenki rajong a Fradiért, név szerint ismerik a lányokat, s nagy örömet okozna a helyieknek ha egyszer élőben láthatnák, amint kifut a zöld-fehér mezes társulat a pályára. Náluk, Székelyudvarhelyen.Az elhatározást tettek követték, s a szervezésben kulcsszerepet vállalt lapunk romániai tudosítója, Csinta Samu is. Szűk egy hetet töltött a Fradi Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen, miközben három meccset játszottak az arrafelé istennőként tisztelt lányok. "Nagyon nagy volt az igény erre az útra, nagyon vártak minket a helyiek – emlékszik az útra Németh András, a ferencvárosiak mestere. – Elképesztő volt tapasztalni, hogy mindent tudnak a lányokról, s mekkora szó számukra, hogy vendégük volt a magyar bajnokcsapat. Állítom, hogy a játékosok életében jelentős esemény volt ez az út, hiszen aki átélte ezeket a napokat, másként látja a világot. Ez lesz a tizenegyedik szezonom a Fradinál, és nem szoktunk edzőtáborba menni – eddig mindössze egyszer voltunk – de ide egyszerűen el kellett utaznunk.” Érdekes, hogy a szervezőket is meglepte az a hatalmas érdeklődés, amely a ferencvárosi túra meccseit kísérte. Csak titokban számították telt házra, ehhez képest mindhárom mérkőzésre zsúfolásig megteltek a csarnokok, a találkozók után pedig több mint egy órán át osztogattak autogramot a zöld-fehér játékosok.Még el sem búcsúzott Erdélytől a Herz-FTC, a helyiek máris tolmácsolták újabb meghívásukat, hiszen hatalmas "VISSZAVÁRUNK!” – transzparenst feszítettek ki a szurkolók. "Ha nem is jövőre, de újra ellátogatunk ide. Talán két, három év múlva...” – ígérte a ferencvárosi lányok mestere.