Az ötgólos Pick-siker most kevés lenne

A vasárnapi visszavágó előtt ötször találkoztak a Tisza-partiak német klubokkal, és az első két esetben sikerült is kiharcolniuk a továbbjutást. Először éppen húsz éve, a Leipzig elleni KEK-negyeddöntőben (a lipcsei 25–29 után Lele Ambrusék 27–19-re nyertek Szegeden), majd 1995 őszén Niederwürzenbach ellen (33–31, 29–29). Az utóbbi három alkalommal viszont a Hameln és kétszer is a Nettelstedt bizonyult jobbnak.A szegedieknek vesztett állásból hétszer sikerült hazai pályán ledolgozniuk a hátrányukat!A legnagyobb bravúrt az ukrán Brovari és a norvég Runar Sandefjord ellen jegyezhettük fel. Az ukránokat a kinti 17–29 után verték ki Bartók Csaba vezérletével (30–17), míg a skaninávokat az idegenbeli 20–29 után Bajusz Sándorék leckéztették meg (33–23).A fentiekhez hasonló, roppant nehéz helyzetben következik a vasárnapi, Lemgo elleni visszavágó. A Bundesliga-listavezető 12 éve járt már Szegeden, és a jótékonysági mérkőzésen a magyar klubcsapat nyert 23–18-ra. Akkor Mocsai Lajos mester állt a Lemgo ellen. Az akkori csapatokból ma csupán Mezei Richárd és Volker Zerbe maradt, de az a hajdani ötgólos szegedi siker vasárnap kevés lenne.Dragan Djukics, a Pick-Szeged edzője a sérült játékosai sorolásával kezdte. "A műtött Habuczkira továbbra sem számíthatunk, és Kotormán, valamint Bajusz keze is megsérült – mondta. – A bajban szerencse, hogy egyiküknek sem a lövő kezével van baj, ezért vasárnap remélhetőleg pályára léphetnek. Az első célunk a győzelem, és ha ez sikerülni látszik, akkor foglalkozhatunk a különbségével. Rettentően nagy feladat vár ránk, és közönségünk nélkül aligha tudjuk megoldani. A Lemgo idegenben is veszélyes, de erre a találkozóra rápihent, a hétközben nem játszott bajnoki mérkőzést. Ha a gyors lerohanásait meg tudjuk fékezni, a pozíciós játékban fel tudjuk venni vele a versenyt.”A szegedi sérültek közül Kotormán Attilát kérdeztük. "Az ujjpercemből letört egy darab, ez szinte mindennapos sérülés kézilabdában – mondta. – Különleges rögzítéssel, beinjekciózva azonban vállalom a játékot. A gyógyulásom két-három hétig tart, de a rögzítést a mérkőzésekre ez idő alatt leveszem.”A csapat hajdani legendás játékosa, Lele Ambrus sportigazgató bizakodott. "Nálam jobban senki sem akarja a győzelmet és a továbbjutást, ugyanakkor a földön járok – mondta. –Ha az első találkozó tanulságait levontuk, akkor hazai környezetben lehet esélyünk a győzelemre a másodikon.”