Rossz emlékeket őrzött a Portland San Antonio Pamplona az előző évi férfi BL-elődöntőről, hiszen tavaly húsvétkor a Fotex KC Veszprém összesítésben jobbnak bizonyult az akkori címvédőnél, a sztároktól hemzsegő baszk együttesnél (4846) ez volt a vezérvonala a vasárnap megjelent helyi lapok beharangozóinak. A spanyol szakírók ezeket a címeket adták írásaiknak: "A Portland San Antonio legnagyobb mérkőzése ebben az évadban valamint "A nagy visszavágás.
A spanyol edző, Javier Azanza Equisoain így fogalmazott: "A vendégek védelmét igazán tapasztalt, nagy tudású játékosok alkotják. Félelmetes a kubai Pérez és Díaz lövőrepertoárja, valamint a szélsők – Pásztor és Dzomba – is hatékonyan veszélyeztetik a kaput, és a gyorsaságukról sem szabad megfeledkezni.” A hazaiak edzője a sérült Sterbikről külön is beszélt, s nem igazán hitte el a kapus térdsérüléséről, illetve gyógykezeléséről hozzá jutott híreket. A spanyol vezetők a csapat összeállításakor nem számíthattak a sérült francia világsztárra, Richardsonra, és a szerb-montenegrói Jovanovicsra. Ugyanakkor az orosz Kiszeljov felépült. Zovko mester csak az összecsapás előtt néhány perccel döntötte el, hogy kiket hagy ki, és a két név hallatán a spanyolok is meglepődtek. Ugyanis a néhány napja szerződtetett Basic kapust, valamint a legutóbbi vb gólkirályát, Pérezt nem nevezte az elődöntő első mérkőzésére. Indokai között szerepelt, hogy a két kapus, Sterbik és Fazekas sérülése annyit javult, hogy mindkettő vállalhatta a játékot. Pérez megműtött térde viszont nem jött rendbe annyira, hogy kockázat nélkül pályára léphetett volna. Ráadásul az is benne lehetett a mester döntésében, hogy Pérez lövőpalettáját túlságosan jól ismeri az egykor dunaújvárosi Hernández. A Pamplona kapusa és Pérez a kubai válogatottban éveken át együtt játszott, a magyar bajnokságban pedig ellenfélként álltak szemben egymással. Díaz lőtte a találkozó első és második gólját, és Sterbik bravúrjai után Lazarov is betalált (1–3), ám a hazaiak egyre elszántabban és eredményesebben próbálták áttörni a veszprémi védőfalat. Urdiales a Garraldától kapott labdát belőve egyenlített, majd a Dzombával szemben elkövetett szabálytalanság után Lazarov kihagyta a büntetőt. Az ellentámadásból Kiszeljov fordított, majd a Fotex kínosan hosszú gólcsendjét Garralda és Ambroso is kihasználta (6–3). A rettentően sokat hibázó veszprémiek támadásban lövéshez is alig jutottak, Díaz többször eladta a labdát, és Azanza edző elégedetten dicsérhette durván, de hatékonyan védekező tanítványait. Dzomba és
Vladimir Hernández, a Pamplona kubai kapusa a BL-elôdöntô legjobbja volt (Fotó: Danis Barna)
Pásztor góljainak köszönhetően egyelőre nem húzott el a Pamplona (7–5), de Kiszeljov és Urdiales villanására nem érkezett válasz (9–5). Az elnyűhetetlen Zsigmond szemfüles megmozdulásai után újra csökkent a különbség, és a Fotex remek percekkel örvendeztette meg híveit. A hazai csapat 9–7-nél időt kért, majd Dzomba egyéni akció végén betalált (9–8). A Fotex Csoknyai vezérletével jól védekezett, és világbajnokai közül Goluza is megtréfálta Hernándezt. Urdiales kapufára lőtte a büntetőt 10–9-nél, de a baszkokat ez a hiba sem zökkentette ki megszokott ritmusukból és stílusukból. A hibázásra kényszerített Fotex-támadók bakijait nem bírta tovább nézni Zovko edző, és időt kért. A veszprémi átlövőket 11, sőt olykor 12 méterre kiszorították és gyakorlatilag kikapcsolták a küzdelemből a hazaiak, ráadásul a Fotex bejátszásai sem sikerültek, és szélsőik is rossz napot fogtak ki. Közben Jakimovics távolról is eredményes volt, Juancho Pérez pedig biztos kézzel belőtte a ziccert. Gált már másodszor állították ki a hazaiakat olykor feltűnően támogatók bírók, majd Urdiales hetesét nem tudta hárítani Sterbik. A rövid fellángolás után újra mély gödörbe került és elképzelés, valamint átütőerő nélkül kézilabdázott a Fotex (14–9). Juancho Pérez találatával már 15–9 lett az állás, és Díaz szoros emberfogással követte Garraldát, aki ennek ellenére is válaszolt őrzője két góljára. Urdiales 16–12-nél hetest hibázott, aztán a kimaradó Fotex-ziccerekre Garralda találatai voltak a feleletek. Martin megiramodott (21–12), és Hernández – mint annak idején a Dunaferrben – megbabonázta a magatehetetlenül vergődő, a játék minden elemében betliző vendégeket. Mainer 23–12-re alakította az állást, és Zovko edző időt kért, hiszen együttese katasztrofális vereség felé rohant. Sterbik helyére Fazekas állt, és bemutatkozó bravúrjai után csökkent a különbség (23–14), ám Hernández is sorra hárította Dzomba és Lazarov ziccereit (26–15). A hajrában Élesnek akadtak felvillanásai, és Iváncsik is pályára lépett, ám továbbra is Hernández – no meg a többi pamplonai csillag – volt a csata főszereplője. A vendégek lélekben mintha már búcsúztak volna a fináléba jutástól. Semmit sem tudott kitalálni a labdák tömkelegét eladó Fotex a Pamplona megállítására (28–16), és a magyar bajnok hírnevéhez méltatlan játéka után annak a küszöbén állt, hogy megszégyenülten, pépesre verve hagyja el a küzdőteret. A végjátékban mégis összeszedte magát: Fazekas bravúrosan védett, és ráadásul a Goluza leütéséért piros lappal kiállított Garralda kiválása kissé megzavarta a hazaiakat. A sorozatban lőtt négy veszprémi gól igazolta, hogy lett volna keresnivalója a magyar bajnoknak Pamplonában. Így viszont a visszavágó már csak formaságnak tűnik – a nyolcgólos hátrány ledolgozásához csoda kellene.
Mestermérleg Javier Azanza: – Nem számítottam ekkora különbségű győzelemre, mert a Veszprémet nagyon jó csapatnak tartom. A védekezésünk nagyon fegyelmezett volt, és Hernández parádézott. Azzal nem akarok foglalkozni, hogy a veszprémi csapat gyenge teljesítménye meglepett-e, ez legyen kollégám gondja. A mérkőzésből szinte a maximumot kihoztuk, de az lenne az igazi, ha Veszprémben is nyernénk vasárnap. Zdravko Zovko: – Valami hasonló történt velünk Pamplonában, mint ellenfelünkkel tavaly a BL-elődöntőben Veszprémben. Az elején jól játszottunk, utána viszont hullámzóvá vált a teljesítményünk, Optimizmusra ad okot, hogy a hajrában felzárkóztunk. Azt hiszem, hogy a Pamplona még egyszer nem fog ilyen jól játszani, ez pedig némi optimizmust táplál belénk a visszavágóra. Ha az elején sikerült volna elhúznunk négy-öt góllal, amire a látottak alapján volt esélyünk, egészen másképp alakult volna a mérkőzés. A támadójátékunk kriminális volt, és ilyen nagy különbséget csak fantasztikus kapusteljesítménnyel dolgozhatunk le a vasárnapi visszavágón.
NB I, férfiak, rájátszás az 1–6. helyért Győri Tento-ETO KC–Pick Szeged 17–31 (7–17) Győr, 600 néző. V: Oláh, Szelecz GYÔR: Tatai – Iváncsik T., Bakos 4, Konkoly, Herbert 2, NYIKES 3, Kovács Á. 1. Cs: Gerháth (kapus), Horváth Sz., Szabó P. 3 (3), Bősze 2, Horváth R. 2. Edző: Tóth László SZEGED: PULJEZSEVICS – BERTA 5, Laluska 2, Bajusz 4 (1), MEZEI 6, EKLEMOVICS 6, Matics 4. Cs: PERGER (kapus), Buday 2 (1), Kotormán 1, Doros, Vadkerti 1, Ilyés. Edző: Dragan Djukics Az eredmény alakulása. 6. p.: 0–4. 10. p.: 2–6. 14. p.: 3–10. 22. p.: 5–13. 34. p.: 10–18. 41. p.: 12–22. 45. p.: 12–24. 50. p.: 14–26 Kiállítások: 6, ill. 6 perc Hétméteresek: 3/3, ill. 3/2
Mestermérleg Tóth László: – Púposra vertek bennünket, de ehhez hozzájárult az is, hogy több játékosunk mélyen formája alatt teljesített. Dragan Djukics: – Nagyon készültünk a találkozóra, igen motiváltan játszott csapatom, mert bizonyítani akarta, hogy sokkal jobb együttes annál, mint amit legutóbb itt, Győrött teljesített.
állás
1. Szeged
2
2
–
–
68–33
10 (6)
2. Veszprém
2
2
–
–
66–41
9 (5)
3. Dunaferr
2
2
–
–
60–38
8 (4)
4. Cegléd
2
–
–
2
33–59
3 (3)
5. Győr
2
–
–
2
40–60
2 (2)
6. Tatabánya
2
–
–
2
39–75
1 (1)
(Zárójelben az alapszakaszban szerzett bónuszpontok szerepelnek)