A szegedi tízgólos Pick-diadal után nem sok értelme maradt a számolgatásnak, az elődöntőbe jutás kérdése gyakorlatilag eldőlt. A két együttes közötti presztízsharc azonban egyetlen pillanatra sem engedte meg, hogy bármelyikük is félvállról vegye a visszavágót.
A hazaiak gyötrő anyagi gondjaikat és már-már vészes létszámhiányukat feledve arra készültek, hogy tudatosítsák: a Dunánál továbbra sem terem babér a Tisza-partiaknak. A szegediek ezzel szemben a tekintélyes előny birtokában joggal bizakodtak, hogy megszakítják hosszú újvárosi nyeretlenségi sorozatukat. A szegedi sérültek többé-kevésbé rendbe jöttek, bár Buday Dániel eleinte csak a büntetők lövésére vállalkozott, Bajusz Sándor és Vladan Matics is passzívabbnak bizonyult a megszokottnál. A hazaiaknál az ugyancsak nem teljesen egészséges játékosok közül Kemény József a kezdőcsapatban szerepelhetett, Bene Tamás azzal ült le a kispadra, hogy végszükség esetén lép pályára. Akkor még nem sejtette, milyen hamar eljön ez a helyzet. Ugyanakkor Kuzmicsov Szergej és az összecsavarozott állkapcsú Zubai Szabolcs, valamint az eltiltott Katzirz Dávid csak a pálya mellől figyelhette a küzdelmet. A riasztóan kevés néző előtt kezdődő találkozón házigazdához illő elszántsággal kezdtek a piros-fehérek. A szegediek keményen védekeztek, támadásban pedig legélesebb fegyverüket, a rendezetlen védelem elleni villámgyors támadásokat alkalmazták, s ezekben az akciókban különösen Berta Róbert jeleskedett. Ha nem sikerült az ellenroham, akkor az idővel taktikázva komótosan szőtték akcióikat a vendégek. A csatában újabb csapások érték a vendéglátókat. Julius Marcinkevicius egy betörés közben sérült meg, cipónyira dagadt bokával jött le a pályáról, majd a Dunaferr meglepetésembere, Sándor Ákos ujja is megsérült, de ő némi ápolás után visszatérhetett. A Szegeden 14 gólt szerző és az első félidőben Dunaújvárosban is szenzációs találatokkal jeleskedő Milorad Krivokapicsnak is az ujja sérült meg, s bár a szünet után is megpróbálkozott a játékkal, már csak egy góllal tudta segíteni csapatát. Az első diagnózis szerint egy szalag elszakadt a bal mutatóujjában. Így óriási erőfölénybe került a Szeged, amely azt is megengedhette, hogy csak az első negyedóra végén küldte pályára a klasszis átlövőt, Kotormán Attilát. A megtizedelt Dunaferr azonban hihetetlen erkölcsi tartással és fizikai-taktikai repertoárjának teljes bevetésével úrrá tudott lenni nehézségein. Kolics János mester elképesztő, de hatékony átszervezést hajtott végre: Kertész Balázs lett a jobbátlövő, Bene Tamás előbb az irányító, majd a balátlövő poszton kapott szerepet. A soha nem látott csapatszerkezet működőképesnek bizonyult. Richard Stochl már az első félidőben is parádézott, és a szünet után sem lankadt
Richard Stochl nagyszerûen védett, mégis a szegediek jutottak tovább
az ébersége. Kemény és Rosta Miklós vezérletével oroszlánként védekeztek a társai, a Szeged pedig fáradni látszott. Az egyre gördülékenyebb újvárosi akciók rendre góllal végződtek, s a friss ember, Németh Attila is elkezdte szórni a gólokat. Császár Gábor, a magyar kézilabda egyik nagy ígérete szintén csillogott, elhajlásos lövései az egykori világválogatott, Varga István mozdulataira emlékeztettek. A félidő közepén összesítésben már csak két gól maradt a szegediek előnyéből. A minőségi cseréit egytől egyig kihasználó Dunaferr ekkor azonban megtorpant. A fiatal játékosok kissé túlvállalták magukat, Kolics edző kezéből pedig kifogytak az ütőkártyák. A végig dicséretesen küzdő Nikola Eklemovics és a már támadásokban is pályára lépő Buday vezérletével feléledt a Pick. A Kolics-legénységre nézve nem lenne találó a tartalékos jelző, hiszen akik szerdán pályára léptek, azok a klub legszebb hagyományait folytatva bravúrosan győztek. A továbbjutás mégis a Djukics-gárdát dicséri, amelynek ezúttal sem sikerült megtörnie az újvárosi átkot.
Mestermérleg Kolics János: – A tartalékaink tartalékait is be kellett vetnünk, hiszen sérültjeink száma tovább nőtt. Akik pályára léptek, fantasztikus teljesítményt nyújtottak, százhúsz százalékon teljesítettek. Le a kalappal a csapatom előtt! Dragan Djukics: – Az első mérkőzés után elmondtam, hogy vigyáznunk kell, mert a Dunaferr jó csapat, azonban szavaimat senki sem vette komolyan. Az otthoni győzelem után játékosaim azt hitték, mindennek vége, és így is játszottak.
Every Day Orosháza–Diacell-Pécsi KK 36–21 (18–10) Orosháza, 450 néző. V: Láda, Sebők OROSHÁZA: SZABÓ L. – Gunya 2, OLÁH 6, DAYKA 4, ROSTA I. 4, Pásztor 1, Ambrus 2. Cs: Szikora A. (kapus), Czina, HARSÁNYI 5 (4), Németh Z. 3, BAJÚSZ 6, Patocskai 2 (1), Kocsis 1. Edző: Bajúsz József PÉCS: Szente – Kokas 1, ERDÉLYI 4, Németh A., SZÖGI 4, Kovács G. 2, Kovács Zs. 2. Cs: Balló (kapus), Werner, BURSAC 5 (2), Lévay 1, Szappanos 1, Radó 1. Edző: Füzesi Ferenc Az eredmény alakulása. 3. p.: 2–0. 7. p.: 3–2. 11. p.: 5–2. 19. p.: 9–6. 23. p.: 12–7. 25. p.: 14–7. 35. p.: 21–11. 38. p.: 21–13. 44. p.: 26–14. 54. p.: 32–18 Kiállítások: 8, ill. 4 perc Hétméteresek: 5/5, ill. 3/2 Továbbjutott: az Orosháza (68–52) Az első 20 perc kiegyenlített játéka után fokozatosan elhúzott a második félidőben kimondottan jó teljesítményt nyújtó hazai együttes, és még ekkora különbséggel is megérdemelten nyert a fiatalokat felvonultató pécsi csapat ellen.
Mestermérleg Bajúsz József: – A fiúk kaptak egy kis reményt a bennmaradásra, és ezt remek játékkal hálálták meg. Füzesi Ferenc: –Az orosháziakról csak elismerő szavakat lehet mondani.
Csömör KSK–Ceglédi KK 29–26 (13–14) Csömör, 400 néző. V: Nagy, Turóczy CSÖMÖR: ZSEMBERY – GIGLER 5, Borsodi 1, Szörnyi, Kende, Kertész 2, Varga Á. 1. Cs: ELEK 13 (2), FÜGEI 7 (2), Turák, Triteán, Halász. Edző: Adorján Gábor CEGLÉD: Fekete – Földi 1, Bendó 2, JAKAB 10, Buceschi 1, Szabó 1, VARGA P. 7 (3). Cs: Erdélyi (kapus), Dengi 1, Lavrnic 1, Kökény 1, Magyar 1. Edző: Nagy Károly Az eredmény alakulása. 8. p.: 4–3. 14. p.: 8–4. 24. p.: 10–12. 37. p.: 17–17. 46. p.: 22–20. 57. p.: 28–23 Kiállítások: 4, ill. 4 perc Hétméteresek: 5/4, ill. 5/3 Továbbjutott: a Csömör (64–51)
A változatos, jó iramú mérkőzésen megérdemelten győztek a hazaiak. A Csömör – harminckét év után – újra a legjobb négy közé került a kupában.
Mestermérleg Adorján Gábor: – Játékosaim mindent megtettek a továbbjutásért. A fő célunk továbbra is a másodosztályú bajnokság megnyerése. Nagy Károly: – Ez a párharc már Cegléden eldőlt. Most csak a tisztes helytállás lehetett a célunk.