Visszatérés: Radulovicsnak örül Újváros

A dunaújvárosiak üdvöskéje tavaly januárban búcsúzásként 11 góllal terhelte meg idegenben a dán GOG Gudme hálóját, a BL-találkozót követően pedig időlegesen befejezte a kézilabdát, s várta gyermekét. A kisbaba, Szabó József Benedek ma már 11 hónapos, Radulovics pedig április óta újra társaival együtt gyakorol.
A Dél-Korea elleni tesztmérkőzésen az újvárosi közönség tombolva ünnepelte, és ő öt góllal tért vissza. Pedig a vendégek egyáltalán nem voltak tekintettel az ünnepi pillanatokra.
– Az olimpián már megmérkőztünk a dél-koreaiakkal, valamelyest ismertem tehát a játékukat – emlékezett Radulovics. – Egy mérkőzésen azonban szinte lehetetlen ráállni az ő stílusukra, az ellenük hatékony játékra. Sok hibával játszottunk, csakúgy mint ők, hiszen hatalmas volt a rohanás, ilyenkor pedig törvényszerű a tévesztés. Küzdőképességünknek köszönhetően legyőztük őket, nem úgy, mint a magyar válogatott Sydneyben. Így azért mégis szebb és emlékezetesebb lett a szülés utáni újrakezdésem.
– Akadtak, akik kétkedtek a visszatérésében?
– Aligha, hiszen kezdettől fogva tudtam, több alkalommal el is mondtam, hogy folytatni szeretném, s ezt egyeztettem a szakosztály vezetőivel. Kiss Szilárd mesterrel és Mátéfi Eszter pályaedzővel pedig elkészítettük az újrakezdés tervét. Ennek alapján kezdtem el a munkát, és folyamatosan növeltem a terhelést.

– Hogyan bírja az izzasztó gyakorlásokat?
– Nem tagadom, elég fáradt vagyok. Fizikailag még nehezen tudok lépést tartani társaimmal, és ez kicsit zavar. Remélem, hogy naponta javulok, és mielőbb utolérem állóképességben is a többieket. Most a csapatunkból heten a felnőtt-, ketten pedig a juniorválogatottban készülnek, csak néhányan maradtunk itthon. Ezért a felkészülési találkozókon – ezen a héten Vágsellyén a Duslo, itthon pedig a Vasas ellen – még több feladat vár rám, és ezekhez erőre lesz szükségem.
– Korábban azt mondta, a szülés után már csak a Dunaferrben akar játszani. Igaz a hír, hogy számít önre a válogatott is?
– Ezt hallom, bár Mocsai Lajossal még nem beszéltem. Az biztos, hogy nehéz lesz a gyermeknevelést, a rengeteg egyesületi mérkőzést és a válogatottban adódó feladatokat összehangolni. Hosszabb időszakokra nem szeretném magára hagyni a kisfiamat. Szeretnék mindenkinek elfogadható megoldást találni.
– A többször műtött térde bírja az erőpróbákat?
– Most semmi bajom, mert a szülés után nem sokkal elkezdtem az óvatos edzéseket, úsztam is, és gyorsan visszanyertem a versenysúlyomat.
– A dél-koreaiak elleni mérkőzésen meglepően jól megértették egymást a csapat új jobbszélsőjével, a Győrből igazolt válogatott Lovász Zsuzsával.
– Viszonylag jól ment a játék. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy Pálffy Zsuzsa is kiváló, rutinos játékosunk ezen a poszton. Vele évek óta együtt játszunk, szinte olvasunk egymás gondolataiban. Biztos vagyok benne, hogy mindkettőjükkel jól tudok majd dolgozni. Hogy éppen melyikükkel, az függhet az ellenfelektől, végső soron pedig Kiss Szilárd dönt. A legfontosabb a csapat eredményessége, a győzelem.
– A sportágban melyek a legfőbb céljai?
– Szeretném, ha a csapat megvédené a bajnoki címét, és eredményesen szerepelne a Bajnokok Ligájában. Az elmúlt évadban a díszpáholyból figyelve örültem a lányok győzelmeinek, és nagyon vártam, hogy újra köztük lehessek. Eljött ez az idő is, és óriási bennem a vágy, hogy újabb sikerek részese lehessek.