Fotex: esélyeshez méltóan

"Ezért aztán sokan esélytelennek tartanak bennünket, de én a játékosaimmal együtt titkon reménykedem a sikerben ” – mondta az újvárosi edző. Kollégája, Zdravko Zovko fontos döntést hagyott a mérkőzés előtti utolsó percre. "Arról kellett határoznom, hogy a világbajnok Goluza, vagy a csapatba néhány hete Santanderből igazolt, kilencvenszeres jugoszláv válogatott Nikolics maradjon-e ki a Dunaferr ellen – mondta a horvát tréner. – Végül Nikolicsot neveztem, mert ő támadásban és védekezésben egyaránt bevethető, és a játékstílusa jól alkalmazkodik az Újváros ellen elképzelt taktikánkhoz”.
Császár büntetőből szerzett vezetést a Dunaferrnek, miután a betörő Katzirzot csak szándékos, durva szabálytalansággal tudta megakadályozni a veszprémi védőfal a gólszerzésben. A felállt védelemmel szemben mindkét együttes keservesen szenvedett, nehézkesen szőtte támadásait, és ha lehetett, inkább gyors indításokkal próbálkozott. Buday és Krivokapics ütközése után a honosítás előtt álló újvárosi átlövőt ápolni kellett, és súlyosnak tűnő térdsérülése miatt nem is térhetett vissza a küzdelembe (2–4).
A kemény, olykor a durvaság határát súroló ütközetben cseppet sem illetődtek meg az újvárosi fiatal tehetségek, ugyanakkor mégis a rutinos Kuzmicsov, Rosta és Kertész vitte a prímet az első félidőben. Az ő tapasztalatuknak és a szenzációsan kézilabdázó Császárnak köszönhetően fordított a Dunaferr (6–4), majd őrizte is előnyét, miközben a Fotexnek egy ideig be kellett érnie az egyenlítés örömével. A világbajnokság gólkirálya, Pérez újra igazolta klasszisát és visszavette csapatának a vezetést, amit Buday növelt, majd ismét a karibi csillag következett (9–13). A Dunaferrben hihetetlen lendülettel és ambícióval küzdött Császár, Grebenár és Sándor, a másik oldalon pedig a ragyogóan védekező Csoknyai mellett Sterbik néhány remek védése kellett ahhoz, hogy a Veszprém őrizze előnyét. Császár, Katzirz és Kertész lövéseivel szemben azonban olykor a szerb válogatott kapusa is tehetetlen volt (14–15). A szünet előtt visszaesett az iram, többször kellett ápolni a kisebb sérüléseket szenvedő játékosokat.
A pihenő idején Skaliczki László szövetségi kapitány értékelte az addig látottakat. "Mindkét csapat bemutatott néhány látványos kombinációt támadásban – mondta a kapitány –, ugyanakkor a védekezéssel akadtak gondok mindkét oldalon, és emiatt a kapusokra sokszor nagyon nehéz feladat hárult.”
A veszprémi B-közép hangja uralta a csarnokot, amikor a kitűnően kézilabdázó Dzomba, a szemüfüles Lazarov, a minden helyzetből betaláló Pásztor és a csapatba egyre jobban beilleszkedő Nikolics találataival nőtt a vendégek előnye (16–22). Sterbik egy-egy bravúrja szinte sokkolta a hazaiakat, Katzirz azonban nem látta kilátástalannak a helyzetet és sorozatban lőtt góljai után (20–24) Zovko edző Fazekast küldte a veszprémi kapuba.
Sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha a Dunaferr egyik legjobbja, Krivokapics nem sérül meg a rangadó elején. A végjátékban ugyanis fogyni látszott a hazaiak lendülete és hite, miközben Veszprémben csereként is válogatott klasszisok léptek pályára. A hajrában már felvillanásai is csak elvétve akadtak az ötven percig becsülettel harcoló hazaiaknak (23–32), akiknek fejet kellett hajtaniuk a világ egyik legerősebb csapata előtt. A találkozó után okkal és hosszan ünnepelte kedvenceit a veszprémi szurkolótábor.

Mestermérleg
Kolics János: – A végeredmény nem tükrözi híven a mérkőzés összképét, mert érzésem szerint négy-öt gólnál nagyobb különbség nem volt a két csapat között. Felborult a támadójátékunk, amikor Krivokapicsnak ki kellett válnia a küzdelemből. Stochl kapus, valamint Rosta és Bene nem nyújtott olyan teljesítményt, mint amit elvártam.
Zdravko Zovko:– A Dunaújváros ellen minden mérkőzés nagyon nehéz. A sok gól, amit lőttünk, azt sejteti, hogy könnyű győzelmet arattunk, ám aki látta a találkozót, megmondhatja, hogy a Dunaferr negyvenöt percig nagyon szívósan ellenállt. A második félidőben felgyorsítottuk a játékunk ritmusát és ezt már nem tudta követni ellenfelünk. Nincs idő ünnepelni, csütörtökön jön a Szeged.

Kis görcs az első félidőben

A dunaújvárosi mérkőzésen kiemelkedő teljesítményt nyújtott Pérez Carlos és Pásztor István, akiknek a góljait és látványos megmozdulásait rendre nagy tapssal jutalmazta a veszprémi B-közép.

Pérez Carlos: – Az első félidőben kicsit görcsösen játszottunk, de a folytatásban már nem volt gondunk. Végül sima, könnyű győzelmet arattunk.
Pásztor István: – Nekünk két erős sorunk van, az Újvárosnak viszont csak egy. A Dunaferrben sok a fiatal tehetség, ám ők még nem bírták végig a jó iramú ütközetet.