Az új kapitány több változást is tervez

Szeptember tizedikén az olimpiai ötödik helyet értékelve a szövetség elnöksége és a kapitány, Mocsai Lajos közös megegyezéssel úgy döntött, hogy különválnak útjaik. A szövetség más stílusban, más mentalitásban, más szemléletben gondolkodott, úgy a válogatott játékát, mint a kispadon történő szakmai irányítást illetően.

A választás már csak az idő rövidsége miatt is tulajdonképpen adta magát: Kiss Szilárdot, a válogatott gerincét adó Dunaferr vezetőedzőjét kérték fel kapitánynak, aki vállalta a feladatot. Kiss negyvenedik(!) esztendeje dolgozik a sportágban, pontosabban edzőként a gyakorlati munka szakmai irányításában. Ebből húsz évet töltött Veszprémben, ahol az alapok lerakásával nem kis érdemeket szerzett abban, hogy a város világhírű csapat ma ott tart, ahol.

2000 februárjában belevágott egy új "kalandba". A kihívás számára női vonalról érkezett, hiszen a dunaújvárosi női csapat vezetőedzőjének kérték fel. Munkáját három-három bajnoki cím és hazai kupagyőzelem kísérte, megspékelve egy EHF-kupa második hellyel.

Megbízatása a válogatott élén december 31-ig szól, hiszen ő és a szövetség elöljárói is úgy vélték: kizárólag az első feladatra koncentráljon egyelőre.
A kapitány maga mellé segítőnek Pádár Ildikót és Kocsis Erzsébetet kérte fel. Pádár - aki másodedzőként segíti majd a kapitányt - egy éve hagyott fel az aktív játékkal, korábban 202 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban. Tagja volta az 1996-os olimpiai bronzérmes, valamint a 2000-es olimpiai ezüstérmes gárdának is, mint ahogy játszott a vb-ezüstérmes, az Eb-győztes és az Eb-bronzérmes együttesben is.

A jövőben technikai vezetőként tevékenykedő Kocsis Erzsébet sportágban elért eredményessége is önmagáért beszél: az 1996-os atlantai csapatnak kapitánya volt, mint ahogy egy évvel korábban az 1995-ös osztrák-magyar közös rendezésű vb-n második helyre befutott együttesnek is. Utóbbi évben a világ legjobbjának választotta női vonalon a nemzetközi szövetség a világklasszis beállót. Nyert BL-t, KEK-t és EHF-kupát, kétszeres magyar bajnok és Magyar Kupa-győztes. A válogatott mezét 126 alkalommal ölthette magára. ---- Az új kapitány több változást is tervez, bár a kerete nagyrészt megegyezik az olimpia előtti bővebb Mocsai-kerettel.
- "Eszembe sem jutott, hogy a női válogatott edzője is lehetek valaha - kezdte Kiss Szilárd - leginkább, mert férfivonalon mozogtam évtizedeken keresztül. Na, igen, ott titkon azért a gondolattal eljátszottam, annál is inkább, hiszen Vass Sándor szövetségi kapitány mellett edzőként dolgozhattam annál a csapatnál, amely 1994-ben világbajnoki negyedik helyezést ért el. A magam részéről nem tartottam kudarcnak az olimpiai szereplést. Különösen az azt megelőző időszak eredményei után eszembe sem jutott, hogy váltás lesz a szakmai munka irányításában a válogatott élén. Az újvárosi játékosokkal beszélve azonban azt a következtetést kellett levonnom: ők bizony egyértelműen kudarcként élték meg Athént.

Aranyéremért utaztak, de minimum döntőt szerettek volna játszani. Mint kapitány beszéltem már a válogatott kerethez tartozó játékosaimmal és akik közülük ott voltak az olimpián, ugyancsak erről győztek meg. Ezek után mi más célunk lehetne, minthogy megnyerjük az Eb-t. Különben is: ha a harmadik helyre tervezünk, abból soha nem lehet aranyérem, ez egy élettapasztalat. Igenis tegyük magasra azt a mércét!

Edzőnek magam mellé mindenképpen nőt, nőket szerettem volna felkérni. Egy férfi edző, mielőtt belép a női öltözőbe, mindig kopog, aztán tiszteletteljesen várja, hogy kap-e engedélyt a belépésre vagy sem. Női segítőknél ez az apró, ám annál lényegesebb dolog kizárt. Ez a felállás Újvárosban jól működik, ezért gondoltam, hogy akkor miért ne valósíthatnánk meg a válogatottnál. A két, egykori klasszis Kocsis Böbe és Pádár Ildi múltja, jelene ismert, minden elismerést megérdemel. Nekik köszönhetően sokkal közvetlenebb viszonyt, kapcsolatot tudok majd kialakítani a csapatommal, hiszen nekik köszönhetően, ha csak közvetve is, de minden percben együtt lehetek a csapatommal. ---- Kiss Szilárd a keret összetételéről így nyilatkozott: "a keretben nincs, és nem is lehet nagy változás, hiszen tényleg a legjobbakból állt és áll most is. Egyedül Siti Bea reaktivitálása lehet újdonság, hiszen ő a 2001-es vb óta nem szerepelt a nemzeti együttesben. A Cornexiben azonban jó formában, jó erőben játszik, korábban kulcsembere volt a gárdának, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Nekünk pedig ilyen tipusú, mentalitású játékosra van nagy szükségünk most. A Dunaferrben négy-öt hónapig volt a játékosom, jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk, amikor felkerestem, nagy örömmel mondott igent a felkérésemre.

Szakmai szempontokat figyelembe véve egyébként három dolgon szeretnék változtatni a válogatott játákét illetően. Mindenekelőtt a védekezésünket kell hatékonyabbá tennünk. Mert ami a vb-n jól működött, az az olimpián már nem ment. A lerohanásainkat, a kontráinkat kell felgyorsítanunk, ha megszerezzük a labdát, merjük lövéssel befejezeni az akciót. Ne álljunk meg középpályán és játsszunk vissza, várjunk a cserékkel, mert akkor visszazár az ellenfél.

Ebből a kettőből adódik egy harmadik változásra váró dolog is, ami meglátásom szerint az olimpián sok gondot okozott, ez pedig a sok csere. Luxus, más csapatnál sem láttam, hogy támadásban és védekezésben három poszton is cseréljünk. Igenis védekezzen a beálló és... jó, legyen nevesítve, Bojana is, - aki egyébként kiválóan védekezik -, tudva azt: ez fizikailag többletterhelést ró rájuk és olykor a támadásban kifejtett enegriát is elviszi. Ezen dolgozunk, hogy ennek a fizikai kívánalomnak megfeleljenek a lányok, illetve olyan pótlásuk legyen, aki támadásban és védekezésben is képes helyettesíteni az "első sort". ---- - Kívülállóként - mondja Pádár Ildikó - én azt láttam, azt hallottam vissza, hogy a válogatott nem igazán alkotott egy közösséget. Nem voltak széthúzások, de nem volt meg az igazi közösségi szellem sem, ami még egy jó válogatottnál is elengedhetetlen feltétele a jó szereplésnek. A csapat összekovácsolásában Böbével óriási szerepünk lehet. És meg kellene találunk a csapatban azt a játékost, aki a pályán olyan szellemi vezérré válna, mint volt nálunk Kökény Bea vagy éppen Kocsis Böbe. Aki olykor megmondta: lányok, most megállunk, lányok, most rohanunk és mi pedig vakon követtük őt.

- Egy éve vonult vissza. Szakmailag nem túl korai ez a mostani felkérés?

- Ebben a csapatban én még nem is olyan régen játszottam. Én is izgulok egy kicsit, milyen lesz a lányokkal való közös munka akkor, ha már nem társként, hanem edzőként találkozom velük. Mert a pályán játszva megélni egy meccset az teljesen más, mint a kispadon ülve. Ezt már a Fradiban is megtapasztalhattam. Játékosként vállvetve kellett küzdenünk, míg egy edzőnek jó, ha nem is a kezében, de láthatóan a zsebében van az a bizonyos "korbács". Persze, mindenki tudja rólam, hogy én azt képtelen lennék elővenni, sőt mi több, használni, de el kell hitetnem, hogy a csapat érdekeiért erre is képes lennék.

Tudom, hogy több név volt Kiss Szilárd "kalapjában", végül mellettem döntött. Annak ellenére, hogy személyesen még nem ismertük egymást. Gondolom, volt csapattáram, Kocsis Böbe sem mondhatott rólam rosszakat... Egy éve Németh András mellett dolgozom a Ferencváros első csapatánál, ez az elméleti munka gyakorlati része. Az abszolút elméletnek otthon próbálok meg utánajárni egyedül. Ezen kívül, hogy a kizárólag gyakorlati tapasztalat se maradjon el, harmincöt 11-12 éves gyermekből álló korosztályos csapat edzője vagyok a Fradiban. Ez most még szervezés alatt áll, hogy a kicsiknél ki helyettesít, amikor válogatottbeli kötelezettségem van, de valahogy majd csak megtaláljuk a megoldást erre is.

Kocsis Erzsébet technikai vezetőként dolgozik majd a stábban

- Játékosként kilenc évvel ezelőtt nagyszerű élmény volt hazai közönség előtt játszani - mondja Kocsis Erzsébet, aki a válogatotthoz hasonlóan már évek óta volt klubjában, a Dunaferrben is a technikai vezetői teendőket látja el -, egyáltalán nem okozott számunkra lelki terhet, sokkal inkább plusz erőket mozgósított bennünk. A lányok úgy futottak neki ennek a szezonnak, hogy egy jó olimpiai szereplés után lendületből megnyerjék a hazai Eb-t. Most már tudjuk, az első vágyuk nem jött be, biztos vagyok benne, hogy a másodikon helyre akarják állítani a renoméjukat, itthon és külföldön egyaránt. ----

A magyar-brazil, a kecskeméti fogathajtó-vb és a Formula-1-es versenyeket követően most a kézilabda Eb jegyeinek kizárólagos értékesítője is az IBUSZ lett. Hazánk legrégebbi utazási irodáját Gál Pál Zoltán és Gaál Sándor képviselte a sajtótájékoztatón. Elmondásuk szerint megnőtt az igény a rendezvényturizmusra és ezt cégük sem hagyhatta figyelmen kívül. Ennek következtében a sportesemények, különösen a nemzetközi vonatkozásúak, igencsak felértékelődtek.

A tegnapi nappal egyébként megkezdődött az Eb-jegyek értékesítése, az addig beérkezett jegyigénylések összegzését követeőn bizony mind a négy vidéki nagyvárosban és a fővárosban is táblás házakat várnak a rendezők. A budapesti döntőre és elődöntőre máris félházas jegyigénylés futott be, mint ahogy a B-közepek részéről is nagy érdeklődés mutatkozott a közös szektorban való elhelyezés iránt. ---- Kapusok:
Pálinger Katalin (Dunaferr), Sirina Irina (Győri Graboplast ETO KC), Sugár Tímea (Cornexi-Alcoa)

Mezőnyjátékosok:
Balogh Beatrix, Siti Beáta (Cornexi), Bohus Beáta, Ferling Bernadett, Kindl Gabriella, Kulcsár Anita, Lovász Zsuzsanna, Nagy Ivett, Pálffy Zsuzsanna, Pigniczki Krisztina, Radulovics Bojana (Dunaferr), Görbicz Anita, Mehlmann Ibolya (Győr), Kirsner Erika, Tóth Tímea (FTC), Szűcs Gabriella (Debrecen), Farkas Ágnes (Aalborg, dán), Siti Eszter (FC Köbenhavn, dán)