Sikeres páros lehet a befutó

A zöld-fehérekkel öt bajnoki címig jutó szakember megbízatása a 2008-as pekingi olimpiáig szólhat, ám mindenképpen szeretné kitölteni klubcsapatával 2005 nyaráig érvényes szerződését, így addig másodállásban dolgozna a válogatott mellett. A kapitányi poszt első számú várományosa azt is elmondta a tárgyalásokon, hogy segítőként Zsiga Gyulára, a Kiskunhalas jelenlegi mesterére számítana, akivel hét évvel ezelőtt - egy átmeneti időszakban, beugróként - már dolgoztak együtt a női válogatott élén.

Belépő a gyufaskatulyába

Egészen más helyzetben volt a magyar női kézilabda, amikor Németh András 1992 nyarán elkezdte a munkát a kézilabdás berkekben csak "gyufa skatulyaként" emlegetett régi népligeti FTC-csarnokban. A válogatott távol volt a sportág elitjétől (éppen az előző évben jutott fel a C-csoportból, a B-be), a Fradi pedig a 12. helyen zárta az előző bajnokságot. Így nem csoda, hogy a legoptimistább zöld-fehér szurkolók sem számítottak arra, hogy kedvenceik hamarosan az aranyéremért harcolnak majd, s hogy az FTC újra Európa egyik meghatározó csapata lesz. Márpedig így történt, hiszen Németh András irányításával már az első évben bajnoki döntőt játszott a Fradi, s bár az első hely végül az angyalföldieknek jutott, az már jelzésértékű volt, hogy a finálé egyik mecscsén hatezer ember szurkolt a Budapest Sportcsarnokban.

A következő évben aztán már a ferencvárosiak voltak a legjobbak, a KEK-ben pedig a döntőig jutottak, s csak idegenben lőtt több góllal szerezte meg előlük a trófeát az Anja Andersennel felálló német sztárcsapat, a TuS Walle Bremen. "Nem volt könynyű a helyzetünk 1992-ben, hiszen a Fradi idehaza sem számított az elit tagjának - emlékezett Németh András. - Más szemszögből nézve azt is mondhatom, hogy jókor voltam jó helyen, hiszen le tudtuk igazolni Kökény Beát és Tóth Beát, s velük elkezdhettük építeni azt a csapatot, amely később oly sok örömet szerzett a szurkolóknak. Az elmúlt több mint egy évtizedben a magyar női kézilabda is nagyon sokat fejlődött, ám állítom: ahhoz, hogy a sportág eljusson idáig, szükség volt a jó Ferencvárosra is. A Fradi ugyanis mindenképpen érzelmeket vált ki - vagy szeretik, vagy utálják, de foglalkoznak vele." Időközben a csapat kinőtte régi otthonát, átköltözött a Kőbányai úti sportcsarnokba, amelyben azóta sok nagy mecscset láthatott a közönség. Az FTC állandó tagja lett a kontinens élmezőnyének, s 2002-ben döntőt játszhatott a Bajnokok Ligájában. Az évek során többször átalakult az együttes, sztárok távoztak a zöld-fehérektől, egyvalami azonban állandónak bizonyult: az edző személye. Magyarországon merőben szokatlan módon Németh András a 13. idényét kezdte meg tavaly ősszel a csapatnál.

---- "A Fradinál mindig az állandóság volt a jellemző, a női együttes több mint ötvenéves történetében mindössze hat edző dolgozott itt - mondta a szakember. - Persze időközben sok minden változott, a Fradi mint egyesület már nem a régi, sajnos nyoma sincs annak az összetartásnak, amely egykor jellemző volt az egész klubra. Mi azonban megpróbáljuk megőrizni a családias légkört, nem feledkezünk meg azokról az emberekről, akik sokat tettek a csapatért. Viszszavonult játékosaink közül immáron vezetőként fontos tagja a csapatnak Kökény Bea, s itt ténykedik Pádár Ildikó, Szarka Éva, Tóth Bea és Fiedler Erika is. Ôk fontos szereplői annak, amit a mi közösségünk szimbolizál."
A kiemelkedő eredmények természetesen nem maradtak nemzetközi visszhang nékül, a Ferencváros játékosait folyamatosan csábították a kontinens élcsapatai, s a sikeredzőt is szívesen látták volna jó néhány elitgárda kispadján.
"Sokszor hívtak, de igazából egyszer fordult elő, hogy nagyon erős volt a csábítás - emlékezett a szakember. - Amikor két és fél évvel ezelőtt a Hypo keresett, még a feleségem is azt hitte, hogy igent mondok. Ennek a klubnak a kispadján ülni ugyanis valóban megtiszteltetés, éppen ezért gondolkodtam el erősen az ajánlaton. Fontos, hogy nem az anyagiak számítottak, hiszen ennél sokkal előnyösebb szerződéstervezetet is olvastam, ám végül a nehézségek ellenére mégis a Fradit választottam."
A fentiek elolvasása után érthető, hogy a kapitányjelölt kinevezése esetén is szeretné kitölteni 2005 nyaráig szóló szerződését a zöld-fehéreknél, hiszen a csapat jelenlegi nehéz helyzetében beláthatatlan következményekkel járna Németh András távozása.

Németh András: Több mint edző

"Nagyon kedvezőtlen helyzetben van az FTC, s ha most elmennék, tovább romlanának a körülmények - érvelt Németh András. - A klubbal kötött szerződésem lejártáig megoldható lenne párhuzamosan a két feladat, ha viszont most otthagynám a Fradit, annak súlyos következményei lehetnének."
Németh András ugyanis több mint edző a ferencvárosi női kéziseknél. A jelenlegi ügyvezetővel, Maglódi Lajossal több mint egy évtizede harcolnak (szerencsére többnyire sikerrel) a csapat életben maradásáért.
Az eredmények őket igazolják... ---- Ha Németh Andrást választják szövetségi kapitánynak, akkor Zsiga Gyula lehet a ferencvárosi sikerkovács segítője. A két szakember pályafutása sok hasonlóságot mutat, ugyanúgy gondolkodnak a kézilabda legfontosabb dolgairól, így jó párost alkothatnak. A duó egyszer már kipróbálhatta magát a válogatott kispadján, Mocsai Lajos hazatérése előtt, 1998 elején a hollandiai Európa-bajnokság selejtezőin vezették sikerre a nemzeti csapatot. Akkor erre az egy feladatra vállalták el a megbízatást, és nem okoztak csalódást. A jelenleg Kiskunhalason dolgozó Zsiga Gyula egyébként többször is szerepel a sportág hazai aranykönyvében, hiszen két csapatával is eljutott a legrangosabb európai kupasorozat (Bajnokok Ligája, BEK) döntőjéig. Először, 1994-ben a Vasassal még nem sikerült elhódítaniuk a kupát az akkortájt egyeduralkodónak számító Hypo ellenében, ám fél évtizeddel később, a Dunaferr szakvezetőjeként már feljutott a csúcsra. Az 1999-es diadal értékét növeli, hogy máig ez a magyar kézilabda utolsó európai kupasikere. Zsiga Gyula tehát tudja, mit jelent a nagy siker, és (ez is az edzői pálya része) akadtak kellemetlen élményei is. Amikor 2003 februárjában távoznia kellett a Cornexi csapatától, nagyon bosszús volt, mert félbe kellett hagynia megkezdett munkáját, és még az is megfordult a fejében, hogy szakít szeretett sportágával. "Most annak örülök, hogy két gyönyörű gyerekem és csodálatos feleségem van. A kézilabdát pedig lehet, egy időre elfelejtem" - mondta a válás után néhány órával. A civil élet azonban csak néhány hónapig tartott, hiszen jött az NB I/B-ben akkoriban kiesés ellen harcoló halasiak hívása, az edző pedig nem tudott ellenállni a kísértésnek. "Amikor távoztam Székesfehérvárról, tényleg úgy éreztem, hogy búcsút intek a kézilabdának - mondta Zsiga Gyula. - Aztán hívtak a halasiak, s itt remek közeget találtam." A Kiskunhalasi NKSE együttese egy évvel a sikeredző érkezése után megnyerte a második vonal bajnokágát, s eddig az NB I-ben sem vallott szégyent. Zsiga Gyula pedig ugyanolyan lendülettel dolgozik, mint egykor Dunaújvárosban, a kontinens legerősebb klubcsapatánál.