Feljövőben a Kovács-csapat

A találkozónak nem lehetett hatása a bajnoki alapszakasz végeredményére, hiszen az újvárosiaknak 11 góllal kellett volna győzniük ahhoz, hogy a szegediek elé kerüljenek. Ugyanakkor a vereség után sem került veszélybe a hazaiak alapszakaszbeli harmadik helyezése.
A szegediek kulcsjátékosai közül csak Mezei Richárd hiányzott, ezért Kovács Péter együttese esélyesként érkezett Újvárosba, ahol Puljezsevics, Andjelkovics és Djurkovics vezérletével diadalmaskodott.

"Többnyire jól játszott csapatom, amelynek teljesítményével mind védekezésben, mind támadásban elégedett lehettem - mondta az edző. - A végjátékban öt percre kihagytak ugyan a fiúk, és ezt főleg a védekezésünk sínylette meg, de ekkor már nem volt a pályán a piros lapot kapó Laluska és Ilyés. Nélkülük lényegesen szerényebb taktikai repertoárt tudtunk felvonultatni. A meccs videofelvételéről kiderült, hogy a Dunaferrben Császár és Grebenár játszott a legjobban, nálunk pedig a csapat egysége volt dicsérhető. Amikor ellenfelünk taktikát változtatott, tudtunk rá válaszlépést. Az igazi rangadók ezután következnek, s mi már ezekre készülünk."
A Szegedben egy-két napig pihennie kell a sérülést szenvedő Laluskának és Szabónak. Az előbbi a hátára esett és fájlalja a derekát, az utóbbi pedig a műtött térdére kapott rúgást.

A szűkös játékoskeretből gazdálkodó dunaújvárosiak győzelemre készültek, ám elképzeléseikből vajmi kevés vált valóra. A Szeged végig vezetve, biztosan győzött.
A mérkőzés videós elemzése után Imre Vilmos azt mondta, önkritikusan meg kell állapítania, hogy ezúttal ennyit engedett együttesének a Pick.
"Nagyon fegyelmezetten, koncentráltan játszott a Szeged - mondta a Dunaferr edzője. - Ebben az összeállításban mi csak ennyire voltunk képesek, ráadásul minden rutintalanságunk kiütközött. Könnyűnek éreztem csapatunkat. Vereségünk okai gyenge védekezésünkben, az első félidei gyorsindítások és az abból tervezett gólok elmaradásában, valamint a második félidei szerény kapusteljesítményünkben keresendőek. Az elején nyitott védekezésből indulva szerettünk volna gólokat szerezni. Egyet sem sikerült, sőt mi kaptunk ötöt a szegedi lerohanásokból. Pozitívum volt Grebenár gólerős támadójátéka. Olykor akadtak fellángolásaink, s néhány szép gólt lőttünk, majd az utolsó öt percben dicséretes kitartással tudtuk csökkenteni a hátrányunkat."
A Dunaferr mestere hangsúlyozta: a vezetőktől, szurkolóktól és tőle is óriási türelmet igényel még a fiatal Dunaferr összerázása, de - a vereség ellenére - jó úton halad a gárda.

Vladam Matics játszott ugyan néhány percet a rangadón, de a Szeged szerb válogatott balszélsője lapunknak elmondta, hogy műtött bokája még nem gyógyult meg tökéletesen. "Már nem fáj, de legfeljebb hatvanszázalékosnak nevezhető - mondta. - A lábizmaimat tovább kell erősítenem, és még sok munka vár rám, hogy visszaszerezzem a régi sportformámat."
A mindössze 20 esztendős vajdasági Marko Vujin hat góljával ezúttal is a Dunaferr egyik legeredményesebb játékosa volt. "Nagyon rosszul kezdtünk, az első húsz percben sokkal jobb volt a Szeged - mondta. - A fordulás után javultunk, de ez kevésnek bizonyult, mert nagyon hiányzott Rosta, Krivokapics és Sándor."

Csak a díszpáholyból figyelhette a rangadót a Dunaferrből Sándor Ákos és Rosta Miklós, míg a Szegedből Mezei Richárd nem léphetett pályára. Valamennyien sajnálták, hogy nem lehetnek társaik között, ugyanakkor reménykedtek a mielőbbi visszatérésben.
Rosta Miklós: "Elkaptam a kisfiamtól a bárányhimlőt, de kedden Veszprémben már játszani szeretnék."
Sándor Ákos: "A megműtött térdem csak lassan gyógyul, ezért sok türelem kell a kézilabda nélküli hétköznapokhoz. A mankókra már nincs szükségem, de az edzésekről egyelőre csak álmodom."
Mezei Richárd: "A térdemet tökéletesen rendbe tette az orvosom, de a derékfájásom miatt alighanem csak a bajnoki rájátszásban térhetek vissza a csapatba. A válogatottban viszont már nem szándékozom szerepelni."

---- K ---- A