„A hatvanas évek közepe-vége óta nem edzettem gyerekeket, azóta kizárólag felnőttekkel dolgoztam – mondta a Nemzeti Sportnak a 76 esztendős Laurencz László. – Bár akkor is párhuzamosan edzősködtem egy élvonalbeli női együttesnél és a gyerekeknél. Mivel előbbiekkel csak heti három tréningünk volt, bőven belefért más elfoglaltság is. Emlékeim szerint akkor körülbelül száznegyven gyerekkel dolgoztam együtt. Természetesen velük teljesen más jellegű munkát kell végezni, mint ahogyan foglalkozni, szólni is máshogyan kell hozzájuk. Így némiképpen számomra is új lesz ez a mostani feladat. A toborzón személyesen leszek jelen, és amikor időm engedi, akkor az edzéseken is. Különben pedig szakértelmemmel és több évtizedes rutinommal segítem kollégám, Udvary Erika munkáját."
Udvary Erika szinten erősen kötődik a sportághoz, jelenleg testnevelőként dolgozik abban a csepeli, két tannyelvű általános iskolában, a Gróf Széchenyi István nevét viselő tanintézményben – XXI. kerület, Széchenyi u. 93. –, ahol december 15-én, 17 órától tartják a toborzót, és amely részben az egyesület egyik bázisa lesz. A másik helyszín az ÁMK lesz, amely szintén a kerület egyik forgalmas, kifejezetten sűrűn lakott helyén található. A toborzóra 8–12 éves leányok jelentkezését várják, akik az edzések szempontjából két korcsoportra lesznek bontva.
Az egyesület vezetői tavasszal különböző budapesti és vidéki kupákban kívánják indítani a csapatokat, hogy a hónapok során kellően felvértezve ősztől már a korosztályos bajnokságok vérkeringésébe is bekapcsolódjanak. Létszámtól és a fejlődés ütemétől teszik függővé, mennyi csapatot indítanak és milyen korosztályban.
„Csepel a magyar kézilabda egyik fellegvára volt éveken, évtizedeken át – folytatta a mesteredző –, de mostanra alig maradt belőle valami. Tudtommal egyetlen kis utánpótlás-nevelő egyesület működik a kerületünkben, a mostani klubbal az a célunk, hogy azért annál magasabb szintre lépjünk. Ebben próbálok meg a klub segítségére lenni. A kerületben tizenöt általános iskola található, benne rengeteg gyerekkel, akik közül minden bizonnyal sokan lennének fogékonyak egy olyan népszerű sportra, mint a kézilabda."
Laurencz László legutóbb a váci férfiegyüttesnél dolgozott, most a tököli NB II-es női csapatnál tevékenykedik, de bízik benne: munkájára még magasabb szinten is lesz igény. Ő mindenesetre nyitott az új kihívásokra.