Maradt a két dudás, a nagy és a kicsi - rajt a férfi kéziseknél

Hacsak valami hihetetlen földindulás nem történik a királynék városában, a Veszprém kézisei a szezon végén begyűjtik a 21. bajnoki címüket is. A most induló terepgyakorlat annyiban különbözhet az előző idénybelitől, hogy ezúttal már nem Mocsai Lajos a bakonyi hadvezér, hanem Carlos Ortega. Azaz a legnagyobb erőket felvonultató magyar női klubcsapattal egy időben a férfi is spanyol irányítás alá került. A győri Ambros Martínhoz hasonlóan – két, csalódást keltő veszprémi idény után – Ortega is rendkívül határozott elképzelésekkel érkezett Magyarországra, ám utóbbi talán még honfitársához képest is nagyobb fába vágta a fejszéjét, hiszen nemcsak új stílust próbál meghonosítani, de ezzel párhuzamosan új kulcsjátékosokra kell építenie a csapat játékát.

A nyáron – igaz, más-más okokból – gyakorlatilag távozott Veszprémből az elmúlt idény két kezdő lövője. Jobbátlövőben Marko Vujint kevesen tudnák pótolni, ám Nagy László egészen biztosan ezen játékosok között van, s ha a szezon végére valóban vezérré tud válni új klubjában, akkor nemcsak megbocsátanak neki minden korábbi szegedi és barcelonai találatot – s miegymást… –, de Vujinra még csak gondolni sem fog senki (hacsak nem fut össze a csapat a Kiellel a BL hajrájában is). Ilyés Ferenc esete más, Ortegát talán nem győzte meg az elmúlt időszakban lövőformáját vesztő átlövő, s helyette inkább másokban bízik – nevesítve a veterán Pérez Carlosban, az általa a felkészülés hajrájában dicsért Mirsad Terzicben és a kiemelkedően tehetségesnek tűnő iráni Iman Dzsamaliban. A spanyolos vonal Ortegán és Nagyon kívül is erősödött: Cristian Ugalde, Chema Rodríguez és a chilei Marco Oneto is remek igazolásnak tűnik – a nagy merítési lehetőség és az ezzel együtt növekvő variabilitási képesség csak előnyére lehet a magyar bajnoknak, és szép jövőt vizionál a csapat elé.

A Veszprém továbberősödésével a Szeged számára egyértelműen marad a másodhegedűs szerep, ami ugyan nem tesz jót a bajnokságnak – pláne, hogy az előző évadban az üldöző azért csak el-elkapta már a nagy riválist –, ugyanakkor nyugodt helyzetet teremt a Tisza-parton, hiszen Skaliczki László mesterségesen kreált nyomás nélkül építkezhet tovább – utóbbi értékmérője a nemzetközi porondon elérendő eredménylista lehet. Lékai Máté távozott a szegediektől, ám a helyére szerződtették az olimpiai ezüstérmes svéd Jonas Larholmot (legutóbb Aalborg), aki az érkezők listáján (jött még Marinko Kekezovics Orosházáról, Balogh Zsolt Gyöngyösről és a horvát válogatott védekezőspecialista Alen Blazevic a Guadalajarától) a legnagyobb erősítésnek tűnik. Velük némileg előreléphet a Szeged, ami idehaza azt jelentheti, hogy adott esetben nem kell csurgói vagy tatabányai pontvesztéssel szembenéznie – ellentétben például a legutóbbi szezonnal.

Akkor, amikor a Balatonfüred – története legjobb eredményét elérve – megszerezte a bronzot, Sótonyi László csapatának azonban az új idényben nehéz dolga lesz, ha „éremismétlést” szeretne, hiszen a Csurgó – folytatva az elmúlt évek „lépésről lépésre előre egyet” elve mentén való építkezést – aligha lett gyengébb – sőt! – az Aragóntól hazacsábított Grebenár Gáborral, a horvát lövő Nikola Kedzóval és a lengyel kapus Piotr Wyszomirskivel.

A dobogóért küzdő csapatokat esetleg még a Tatabánya, Gyöngyös, FTC-PLER hármas szoríthatja meg, ám a három közül előbbi kerete rendkívül szűkösnek, míg utóbbi kettőé kiegyensúlyozatlannak tűnik a bronzhoz. A Tatabányában az elmúlt szezonban gyakorlatilag végig sérült Törő Szabolcs húzóember lehet, ám a belső posztokon gyengült a csapat. A gyöngyösiek ugyan több új játékost is szerződtettek – Kecskemétről mindjárt három új fiú is érkezett –, ám két kulcsjátékosukat veszítették el a Szegedre, illetve Franciaországba távozó Balogh Zsolt és Halász Máté személyében. Némiképp a Zsiga Gyula irányította FTC-PLER is átalakult, Teodor Paul kapus újra a fővárosiakat erősíti, a szezon során pedig kiderül, hogy a Németországból hazatérő Laurencz Szabolcs és a Csurgóról érkező Darko Pavlovics révén mennyit tud előrelépni az együttes.

Az anyagi gondokkal küszködő Kecskemét keretének gyakorlatilag a fele – érthető okokból – dobbantott, így könnyen elképzelhető, hogy több ifista is NB I-es tapasztalatokkal gazdagodik az idény során. Az Orosháza elveszítette egyik legjobbját, Marinko Kekezovicsot, ám az új játékosokkal akár előreléphet a múltkori 9. helyről. Említett két csapathoz hasonlóan a legutóbbi bajnokságban az NB I-ben megragadó Pécsnek is a kiesés elkerülése lehet a célja, a „műveletben” azonban már nem Németh Attila irányítja a baranyaiakat, hanem a nyáron kinevezett új vezetőedző, Koleszár György.

Az újoncok közül a Ceglédnél két veterán kubai, a 43(!) éves szélső, José Savón, illetve a már a 2000-es olimpián is szereplő kapus Misael Iglesias megszerezésében látják a siker kulcsát, míg Vácon a szakmai munka irányítója, Rosta István igyekezett minden posztra NB I-es tapasztalattal rendelkező játékossal erősíteni. Májusra kiderül, milyen eredménnyel.