A házigazda spanyolok 2005-ben Tunéziában szerezték mindmáig egyetlen vb-címüket, míg a dánok 1967-ben a csehszlovákoktól, míg 2011-ben a franciáktól kaptak ki a döntőben. A két csapat hatodszor találkozik vb-n, eddig négyszer a dánok diadalmaskodtak, a spanyolok legutóbb 1999-ben, Egyiptomban győzték le az északiakat. Minden versenysorozatot figyelembe véve szintén a dánok nyerték a legutóbbi két találkozójukat, igaz csak egy góllal (2012-ben az Eb-n 25–24-re, míg a londoni olimpián 24–23-ra).
Nem jó ómen a spanyoloknak, hogy eddig mindössze négy hazai csapat tudott vb-t nyerni (Svédország 1954, Franciaország 2001, Németország 1938 és 2007). Mikkel Hansen szerint is esélyesebbek a dánok a házigazdánál:
„Annak ellenére is esélyesebbnek tartom magunkat a döntőben, hogy a spanyolok hazai pályán játszhatnak, ráadásul közülük többen, akik a barátaim, megsúgták, a katalán fővárosban alig érzik, hogy saját közönségük előtt szerepelnek – válaszolta az esélyeket firtató, valamint a magyarokról érdeklődő kérdésünkre a világklasszis átlövő a szombati sajtótájékoztatón. – Két éven belül harmadszor játszunk finálét. A svédországi vébén kikaptunk a franciáktól, tavaly az Eb-n nyertünk Belgrádban a szerbek ellen, és ezt szeretnénk vasárnap is. A magyarok akár itt is lehetnének a négy között, ha nem velünk találkoznak a negyeddöntőben. Nekem a vébé legrosszabb emlékű harminc perce volt az ellenük játszott meccs második félideje. Mikler nevét nagyon megtanultuk.”
A spanyol szövetség szintén tálcán kínálta a csapatok szállodájában Valero Rivera kapitányt és a kissé rövidebb pórázon tartott csapat több tagját, akik ugyancsak jó hangulatban, de nem viháncolva mondták el a kötelezőt. Az ország sportkultúrájából fakad, hogy rájuk alig feleannyi újságíró volt kíváncsi, mint a dánokra (az As című sportlap szombati számában 36 oldal futball után következik két oldal a kézi vb-ről).
„Jó erőben, jó formában vagyunk, mégsem mehetünk biztosra a dánok ellen, mert a posztonkénti összehasonlításban és a csapatteljesítményt tekintve is szerintem enyhén feléjük billen a mérleg – mondta Sterbik Árpád kapus, a finálé egyetlen magyar szereplője. – Csapatomból nagyon hiányzik Raúl Entrerríos, akinek a kezét meg kellett műteni a vébé előtt, valamint a szintén sérült Javier Hombrados és a veszprémi Cristian Ugalde. Igaz, mindhárman itt vannak velünk, és legalább a tanácsaikkal segítik a csapatot. A gondosan összerakott magyar válogatottról csak jót tudok mondani, kitett magáért a vébén. A legyőzhető ellenfeleit megverte, a horvátoktól, a dánoktól és tőlünk kapott ki, néha balszerencsésen. Remélem, még sok jót fogunk hallani róla.”
A dánok lőttek eddig a legjobb százalékkal (65%), a spanyolok 59-nél tartanak. A szélről mindkét csapat igen eredményes volt eddig, a két spanyol jobbszélső, Albert Rocas és Victor Tomás egyaránt 34 találatnál jár, míg a dánoknál a mieink életét is megkeserítő Hans Lindberg 35, a büntetőket kíméletlenül értékesítő Anders Eggert pedig 52 gólt szerzett. Mindkét csapat épít a lerohanásokra is, ebben a tekintetben az eddig egy meccsel többet játszó horvátok állnak az élen (69), őket követi a két döntős, Dánia (65) és Spanyolország (53) sorrendben.
DÖNTŐ (BARCELONA) |
Spanyolország–Dánia 17.15 (Tv: Sport1) |