Női kézi: Az elnökség hatba, én négybe szeretnék jutni - Hajdu

– Nehéz feladat előtt állunk, hiszen a klubok sűrű programja, a hazai bajnokság, a nemzetközi tornák mellett rövid időnk jut a világbajnokságra való felkészülésre. Összesen tizenöt napot tudunk együtt gyakorolni, amiből a Provident-kupa hetén már hatot végigdolgoztunk. Úgy érzem, hogy jelen pillanatban hetvenszázalékos állapotban van a csapat, és a következő időszakban azon dolgozunk, hogy a rajtra kilencven-kilencvenöt százalékra feltornázzuk magunkat. Mivel bizakodó vagyok, azt mondom: még kilenc napunk lesz.

– A válogatott a világbajnokságon sorrendben Csehország, Tunézia, Ausztrália, Románia és Németország ellen mérkőzik a D-csoportban, Újvidéken. Ideális a meccsek sorrendje?
– Az első meccs, mint minden kezdet, nagyon fontos. Korai időpontban, 14.45-kor játszunk. A csehek, úgy tűnik, elég jó formát mutatnak, de ezt a mérkőzést mindenképpen meg kell nyernünk. Nem szeretném, hogy ha úgy kezdenénk, mint az Eb-n, amikor a horvátoktól egy góllal (28–27) kikaptunk. Ha csúszva-mászva is, de győznünk kell. Ezután jöhet két könnyebb mérkőzés, majd a románok és a németek elleni rangadók, ellenük alakul majd ki a csoport végeredménye. A csoport első két helye a célunk.

– A csoportkör után kieséses szakasszal folytatódik a világbajnokság. A D-csoport első négy helyezettje a C-csoport legjobb négy csapatával játszik keresztbe a nyolcaddöntőben. A magyarok, a csoportban megszerzett helyezésük alapján várhatóan a norvég, lengyel, angolai és spanyol válogatott valamelyikével találkoznak a legjobb nyolc közé kerülésért. Nyilván nem mindegy, melyik csapat lesz az ellenfelünk a nyolcaddöntőben.
– A csoportkörben a negyedik és az ötödik, majd a kieséses szakaszban az első, azaz összességében a hatodik meccsünk lesz az, amelyre igazán össze kell állnia a csapatnak. Szeretnénk a csoportból minél jobb helyen továbbjutni, aztán meglátjuk, hogyan tovább.

– Jelenleg huszonnyolc fő alkotja a válogatott keretet, a vb-re azonban már csak tizenhat játékos utazhat.
– Az utolsó kilenc felkészülési napon, azaz november huszonötödikétől már csak tizenhat játékos készül együtt. Ekkor már nem szeretnék elbúcsúzni senkitől, nem szeretnék bizonytalanságban tartani senkit, mert nincs szükség felesleges feszültségre. Azt gondolom, hogy ekkor a játékosoknak már nem az a dolguk, hogy a csapatba kerülésért küzdjenek, hanem a vb-re hangolódás, az ellenfelekre való felkészülés, no és persze arra kell koncentrálniuk, hogy figyeljenek, segítsék egymást.

– A válogatott összetétele még több poszton változhat, a végső tizenhat fő kiválasztása számos variációt rejthet magában. Akár az is előfordulhat, hogy olyan játékos is lehetőséget kap, aki nem volt ott a Provident-kupán?
– A szombathelyi tapasztalataim alapján több kérdés van a fejemben: hány balszélsővel utazzunk, eggyel vagy kettővel? Hány kapust viszünk, kettő vagy hármat? Hány beálló jön velünk, kettő vagy három? És irányító, szintén kettő vagy három? A balkezes jobbátlövők száma szintén nyitott kérdés. A válaszokat az eddigi teljesítmény, a bajnokságban mutatott játék határozza majd meg, és azt csak remélni tudom, hogy az egészségi állapot nem lesz befolyásoló tényező.

– A két évvel ezelőtti világbajnokságra nem jutottak ki a mieink, és az olimpiai szereplésről is lemaradt a női válogatott. Tavaly azonban egy Európa-bajnoki bronzérem volt a kiváló szereplés jutalma. A világbajnokság egy újabb lehetőség, hogy a csapat bizonyítson. Mi lehet a cél Szerbiában?
– A minimális cél a nyolc közé kerülés. Az elnökség várhatóan a hatba vár majd minket, míg én a négy közé szeretnék jutni. A lányok viszont sokkal bizakodóbbak, hiszen ismét éremmel szeretnének hazatérni. Én pedig támogatom őket, megyek utánuk, és bízom bennük.