A Nemzeti Sport Online információja szerint Budapesten lesz a női kézilabda Bajnokok Liga 2012–2013-as szezonját lezáró csúcsesemény, a rangos sportági kupasorozat első négyes döntője. Amennyiben egyáltalán ilyen lesz a versenykiírás, mert erről még nem született végleges döntés. A május eleji eseményre korábban pályázatot írt ki az Európai Kézilabda-szövetség (EHF), az első körben beérkezett négy kandidatúra közül három budapesti helyszínt jelölt meg. Az EHF ezt követően szűkítette a pályázók körét, így a Krim Ljubljanáé mellett (a szlovénok a C-csoportot megnyerve jutottak tovább a csoportkörből) már csak a Magyar Kézilabda-szövetség és a Hungarofest Kft. közös pályázata maradt versenyben. Jelen állás szerint utóbbi lesz a befutó, ám a versenykiírásról és a helyszínről csak november 20-án születhet meg a végső döntés. Azt követően viszont még a héten sor kerülhet a hivatalos bejelentésre. A BL-ben az FTC-Rail Cargo Hungaria csoportkör utáni búcsúját követően már csak a címvédő Győri Audi ETO KC van versenyben a magyar csapatok közül (az érdiek még a selejtezőben estek ki).
|
„Bíztam a Fradi gyorsaságában és a rendezetlen védelem elleni játékában, ehhez azonban védekezésben labdákat kell szerezni, vagy jó kapusteljesítményre van szükség – mondta Zsiga Gyula. – A felállt védelmük nem volt rossz, de a kapusteljesítmény ezúttal nem adta meg ahhoz a lehetőséget, hogy ebből az erényükből eredményt is kovácsoljanak. A fehérorosz válogatott Abramovics, és a magyar válogatott felé lépegető Szikora is képes ezen a szinten jól teljesíteni, voltak jó meccseik, már megmutatták, hogy mire képesek. Abramovicson azonban most már az első félidőben érződött, hogy nem a megfelelő az összhangja Tomori Zsuzsival, a kapott gólok után többször összenéztek egymással. Tomori felszabadult és lelkes volt, abban a tudatban állt oda a meccsre, hogy biztos össze-vissza verik a fejét. Sokáig tudta is tartani magát, de nem végig, ezt pedig az ellenfél kellőképpen kihasználta. Pedig Tomori teljesítménye védekezésben és támadásban is meghatározza a Fradit.”
A szakember szerint több meghatározó ferencvárosi játékos is elmaradt a legjobbjától.
„Hiányoltam még Zácsik Szandi betöréseit, de az ő cselező készsége a szélsőknek is még több teret adhatott volna, hiszen összerántja a védőket, ám a szélsők kevés gólt lőttek. És nemcsak a szélről lőtt gólok, vagy akár lerohanások hiányoztak a ferencvárosiak játékából, hanem a beállójukat is nagyon jól semlegesítették a montenegróiak. Az első félidőben Szamoránsky Piri szépen elvitte a belső védőket, megmozgatta a falat, így megvoltak a ziccerlehetőségek. Ezt lehetett volna tovább játszani, de valószínű belefáradt ebbe a pozícióharcba, mert két nagyon jó felépítésű játékossal kellett birkóznia, ami nagyon nehéz, és fárasztó feladat. A cserepadról érkezők ezúttal nem voltak elég hatékonyak, és nem tudták kellőképpen tehermentesíteni a kezdőket. Pena hibát hibára halmozott, Steinbach üde színfolt volt, de csak rövid ideig.”
A román bírópáros rendhagyó stílusban vezette a találkozót, egy ilyen kiélezett csatában a hazaiaktól például senkit nem állítottak ki, ellenben a népligetiek öt kétperces kisbüntetést kaptak. Ez még a Podgoricánál korábban dolgozó Zsiga Gyula számára is meglepetés volt.
„A kiállítási arányokat tekintve mindenképpen volt egy kis túlzás a találkozóban, én hasonlóra nem is emlékeszem. Viszont amikor hat ember védekezik ugyanabban a stílusban, akkor nehéz közülük megtalálni és kiállítani azt, aki szabálytalan. Egy ilyen hangulatú és téttel bíró mérkőzésen, ilyen játékvezetői felfogás mellett idővel elveszíti a játékos a szükséges motivációját. A ferencvárosiak úgy mentek ki erre a találkozóra, hogy nyernek. Aztán az idő múlásával ettől egyre inkább eltávolodtak, és ettől egyre inkább telt be náluk az a bizonyos a pohár, míg a hajrára már ki is csordult. Az utolsó tíz percre teljesen elvesztette annak a reményét a Fradi, hogy ott még lehetne keresnivalója. Nem feltétlenül kell a bíróra mutogatni, de ha egy játékos felőrlődik, akkor ez törvényszerűen bekövetkezik. Szerintem inkább lelkileg és pszichésen fáradtak el, fizikálisan ezt ők elbírták. Különben pedig a dán Midtjyland elleni hazai meccsen elkövetett hibák okozták a BL-kiesést, az a vereség pecsételte meg a sorsukat.”
Az előző idényekben erős kezdősorral bravúrosan szereplő Ferencváros a nyáron stílust váltott, és így a cserepadnak a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerep jutott. Többek szerint ez az átállás nem ment elég zökkenőmentesen az ősszel.
1. Alexandra do Nascimento (brazil/Hypo) 50 gól |
2. Tomori Zsuzsanna (FTC) 38 |
3. Görbicz Anita (Győr) és Katarina Bulatovics (montenegrói/Győr) 37-37 |
…18–21. Kovacsicz Mónika (FTC), Nerea Pena (spanyol/FTC) 27-27 |
…38–42. Heidi Löke (norvég/Győr) 22 |
…47–49. Zácsik Szandra (FTC) 20 |
„A csapatépítés még mindig tart a Fradinál, megvannak az alapembereik, a játékstílusuk. Az újonnan beszállók vagy nem tudnak ebbe beilleszkedni, vagy az új játékosok karaktere nem érvénysül kellőképpen, a páros kapcsolatok nem működnek a pályán. De Elek Gábort tartom olyan jó szakembernek, hogy ezt megoldja.”
A Ferencváros 2011-ben és 2012-ben is megnyerte a KEK-t, BL-kiesőként a szurkolók részéről alighanem most is elvárás a végső siker. Zsiga Gyula azonban óva int ettől.
„Nem hiszem, hogy kötelező lenne megnyerniük a KEK-t, rajtuk kívül azért van még pár remek csapat versenyben. Viszont valóban jó esélyük van rá. Mi pedig örüljünk annak, hogy három magyar együttes van a nyolcaddöntőben, amit rajtunk kívül még a dánok mondhatnak el magukról.”