Szerencsétlen helyzet ez. És most nemcsak arra gondolunk, hogy Karl Erik Böhnt lassan maga alá gyűri a leukémia, ami önmagában is tragédia – szorítunk a gyógyulásáért, de nem jók az esélyei. Az élet azonban nem áll meg, új szövetségi kapitányra van szüksége a női válogatottnak, méghozzá hamarjában. Elvégre decemberben Európa-bajnokságot rendezünk Horvátországgal közösen, vagyis alig több mint tíz hónap múlva minimum dobogóesélyes csapatot kell prezentálnia valakinek. Jelöltek vannak is, a sportági szövetség elnökének elmondása szerint négyen, de a kilétük titok.
Keresték Magyarországról?
De ha keresnék, igent mondana?
Rendben... És úgy általában hogyan viszonyul az állásajánlatokhoz? |
Az biztos, hogy nincs köztük Hajdu János, aki tűzoltóként megtette a magáét a világbajnokságon, de nem akart maradni, nem is marasztalták. Ugyancsak kihúzhatjuk Ambros Martínt, a Győr vezetőedzőjét, aki osztatlan szakmai és emberi elismertségnek örvend, csakhogy még másfél évig szerződés köti Győrbe. (Ugyanígy Elek Gábor, az FTC edzőjének neve is csupán gondolatkísérlet.)
Ráér viszont Németh András, akivel, úgy tudjuk, tárgyalt is a szövetség, és akinek aktuálisan is van egy fél világbajnok csapata (a brazilok közül nyolcan az ő keze alatt pallérozódtak az osztrák Hypóban), valamint volt már EHF-kupa-győztes, BL-döntős, szövetségi kapitányként pedig vb-bronzérmes 2005-ben. Szakmai felkészültsége vitathatatlan, a helyismeretével egyik külföldi szakember sem versenyezhet, és a 2007-es világbajnokság (amelyen csapata morálisan csődöt mondott) utáni tüskék sem szúrnak már.
Viszont nem olyan, mint Karl Erik Böhn. Nem fog apró ajándékokat venni a játékosainak, nem csak a folyamatos pozitív megerősítésben hisz. Láttunk mi már nyárfalevélként a kispad végében remegő Hypo-játékost egy jobban sikerült szidás után, de láttuk azt is, milyen szeretettel köszöntik a trénert ugyanezek a játékosok, ha összefutnak valahol. Kérdés, hogy a kétévnyi Böhn-féle tenyéren hordozáshoz szokott válogatott hogyan tudna alkalmazkodni Németh András érdesebb modorához – az sem zárható ki, hogy remekül.
Jakob Vestergaarddal, a másik esélyessel ilyen gond nincs, a dán Viborggal kétszeres BL-győztes tréner kedves ember hírében áll, a kézilabdához is ért, vagyis alkalmas lehet a Böhn-féle vonal továbbvitelére. Ugyanakkor helyismereténél csak szövetségi kapitányi rutinja kevesebb, és nem kis kockázatot rejt magában, hogy megválasztása esetén tíz hónapja lenne kitanulni a pozícióval és Magyarországgal járó különlegességeket. De az ő megválasztása mellett is lehet érvelni.
Zdravko Zovkóé mellett már nehezebben, pedig az ő neve is felvetődött. A jelenleg a horvát férfiválogatott mellett dolgozó korábbi veszprémi edző a legutóbbi két női csapata közül sem Kaproncán, sem Zvenyigorodban nem alkotott maradandót, legfeljebb az szól mellette, hogy ismeri a magyarokat, a nyelvet is beszéli, és rendes ember – ezt momentán kevésnek érezzük. A francia sikerkapitány, a szintén szóba került Olivier Krumbholz pedig hiába nyert ipari mennyiségű vb-érmet a francia válogatottal, még sosem dolgozott külföldön – nem kis bátorság kellene a kipróbálásához, vagyis ő sem tűnik reális alternatívának.
Itt tartunk. A szövetség elnöksége ma felhatalmazta Vetési Iván elnököt és Juhász István szakmai igazgatót, hogy megkezdje a tárgyalásokat a jelöltekkel. Az már most látszik, hogy tökéletes jelölt nincs (mikor volt?), alkalmas ellenben akad.
Elvállalja a kapitányságot?
Nehéz feladat volna?
Akkor azt is tudja, milyen szemléletváltás történt a válogatottban és környékén. Folytatná ezt az utat? Elvégre egészen más habitusú szakember, mint Karl Erik Böhn. |