A szaklap az összeállítás bevezetőjében ki is tért rá, hogy az esetek nagy részében nem a játékosokat kell hibáztatni, a csapatépítésbe és az edzői munkába ugyanúgy hiba eshetett.
„A magyar válogatott játékos legjobb éve 2012 volt. Az Európa-bajnokságon és az olimpián is fantasztikus volt, de utána hanyatlani kezdett a formája – áll a Császárról írt elemzésben. – Antonio Carlos Ortega Veszprémjében nem találta a helyét, és az önbizalmát is elvesztette a sok kritika hallatán. Párizsba kerülve sem változott mindez, a PSG-ben esélyt sem kapott arra, hogy megmutasson valamit a tudásából. Nagy névként érkezett Franciaországba, de az, hogy a BL-szezon alatt összesen négy gólt szerzett, mindent elmond..."
Több magyar vonatkozású (klub vagy játékos szintjén) átigazolás nincs a tízes listán.
Philippe Gardent arab pénzből összevásárolt csapatából még ketten vannak a listán. A második a horvát Jakov Gojun, aki a megszűnt Atlético Madrid védekező specialistájaként érkezett, de a PSG védelmének leggyengébb láncszeme lett. A 9. helyre Daniel Narcisse csapatkapitány került, akitől hiába várták, hogy átütő erőt adjon a csapatnak, nem sikerült neki.
A listán dobogóra került a BL-címvédő Hamburgból a szintén német Göppingenhez szerződő Michael Kraus – a tavalyi BL-finálét eldöntő gól szerzője beleszürkült a Bundesliga 12. helyén álló kiscsapatba, amelynél egykor a profi karrierjét kezdte.