– Lehetett volna jobb ez a kilencnapos összetartás, illetve a hétvégi válogatott torna?
– Legfeljebb az alkudozás nem kellett volna az elején, hogy melyik játékost mikor engedik el – válaszolta Németh András, a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, akinek együttese a hét végén háromból három meccset nyert meg a kecskeméti felkészülési tornán. – De amikor már együtt voltunk, minden remekül haladt, nincs bennem hiányérzet.
Németh András februári kinevezése óta három összetartást iktatott be a női válogatottnál, ezek alatt hat felkészülési mérkőzést* vívott a magyar együttes. UMAG, HORVÁTORSZÁG Horvátország B–Magyarország 25–28 Horvátország–Magyarország 30–28 Horvátország–Magyarország 36–29 KECSKEMÉT Magyarország A–Magyarország B 30–27 Magyarország–Angola 40–26 Magyarország–Románia 33–23 * A második edzőtábor keretében, június elején Südstadtban Szlovákiával játszott a Németh-csapat gyakorlómérkőzést, melyet magabiztosan nyert meg, a gólokat azonban hivatalosan nem számolták |
– Kérdésből vagy válaszból lett-e több a végére?
– Egyértelműen az utóbbiból – rengeteg tapasztalatot szereztünk, és már látszik az a stabil alap, amelyre támaszkodhatunk. Vannak még apró lyukak a keretben, amelyeknél kérdéses, hogy kivel töltsük be, itt viszont egyáltalán nem baj, hogy van választék.
– Melyek a kérdőjelek?
– Az volna a cél, hogy ha cserélünk is támadás és védekezés között, akkor azt a kispad felőli oldalon tegyük: az egyik félidőben a jobbátlövő, illetve a jobb oldali védők posztján nem célszerű cserélni, a másikban pedig ugyanígy a bal oldalon, mert ugye hosszabb utat kell megtennie a lejövő játékosnak, annyi idő meg a mai kézilabdában nincs – egynél többet meg már megint nem célszerű cserélni. Ennek megfelelően kell keresni, ki, kivel együtt, mikor tud pályára kerülni a stabil csapattagok mellett. Az is kérdés, három belső, hármas védő elég-e, vagy Triscsuk Krisztina, Tomori Zsuzsanna meg Bulath Anita mellé kell még valaki.
– A B-válogatottból akár?
– Onnan Planéta Szimonetta meg Tóth Gabriella az A-keret tagja, csak lent játszottak, mert az volt a fontos, hogy sok időt töltsenek a pályán. Ezzel együtt nem szabad siettetni a keretbe kerülésüket, az viszont fontos, hogy ott legyenek a válogatott közelében, mert néhány év múlva ők lesznek a női csapat alapkövei, és addigra készen kell állniuk a feladatra.
– A csapatjáték mennyire alakul az elképzelései szerint?
– A románok ellen a második félidőben már azt lehetett látni, amit játszani szeretnénk. Nyitott, küzdős, a labda megszerzésére irányuló, az ellenfelek kiszorítására építő védekezés a célunk, a megszerzett labdával pedig gyors indítások, az ellenfeleket meglepő villámakciók vezetése, és mostanra kezdik is megérteni a lányok, hogy mire van ehhez szükség, s alkalmazzák is, amit gyakoroltunk. Van még mit finomítani a játékon, például keressük a módját, hogy Görbicz Anitát és Szucsánszki Zitát támadásban együtt is használjuk, mert luxus volna két ilyen játékost csak egymás cseréiként alkalmazni, és vannak még hasonló, átgondolásra váró kérdések.
– Meddig van idő gondolkodni?
– Október 6. és 12. között, Debrecenben lesz a következő összetartás, melynek végén egy felkészülési tornát is rendezünk, amelyhez még szervezzük az ellenfeleket. Addig pedig járom az országot, nézem tovább a mérkőzéseket, a játékosokat.