Németh András: Nem volt vezéregyéniség az Eb-n

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2015.01.24. 08:42
null
Németh András azt mondja, az Európa-bajnokságot a világklasszisok döntötték el, márpedig nálunk a pályán csak Kiss Éva számított annak (Fotó: Korponai Tamás)
Alig egy hónapja ért véget a magyar-horvát közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság, amelyen a magyar válogatott az előzetes célt minimálisan teljesítve a hatodik helyen végzett. A Magyar Kézilabda-szövetség csütörtöki elnökségi ülésén elfogadta Németh András kapitányi beszámolóját, amelyből most néhány kulcspontot, érdekes megállapítást emelünk ki.

 

 

1. Nüánszokon múlott
„A magyar válogatott 7 mérkőzést játszva 3 győzelemmel, 1 döntetlennel és 3 vereséggel, 178–172 gólkülönbséggel a 6. helyen végzett. Elmondhatjuk, hogy ha a spanyolok ellen az utolsó emberelőnyös támadásból gólt érünk el, akkor a legjobb 4 között vagyunk, viszont ha a románok a végén gólt lőnek nekünk, akkor csak a 10. helyen végzünk. Nüánszokon múlott nagyon sok mérkőzés ezen az Eb-n, kiegyenlítődött a mezőny, és a pillanatnyi forma dönt nyolc-tíz vagy még több csapat között. Olyan válogatottak nem jutottak be a középdöntőbe sem, mint Szerbia, Horvátország és Oroszország, amelyek a következő világversenyen optimális formában a legjobb négy közé is bekerülhetnek.”

2. Nem volt vezéregyéniség
„A csapatra leginkább a kiismerhetetlenség volt jellemző. Egy új csapat (hat játékosnak ez volt az első világversenye), új elképzelésekkel, amelyeket a játékosok értenek, de még nem váltak teljesen készségszintűvé. Megvolt a tervezett optimális felállás, amelyben hittem és amely mellett talán túl sokáig is kitartottam. A felkészülésben végig Görbicz Anita volt a vezér, majd az Eb-t nélküle és igazi vezér nélkül kellett lejátszanunk, amire nem tudtunk és nem lehetett felkészülnünk. Tomori Zsuzsannát jelöltem csapatkapitánynak, aki megpróbálta megoldani ezt a feladatot, de a pályán ez nem sikerült annyira.”

3. Alakul a védekezés
„A csapat védekezése jobb volt, mint a támadójátékunk. Természetesen ebben döntő szerepe van a jó kapusteljesítménynek, de a kettő általában összefügg. A nyitott, agresszív védekezés kialakítása nagyjából 50 százalékos állapotban van, az első világversenyen ez nem rossz, de még bőven van lehetőség előrelépésre. Feltétlenül szűkíteni kell a cserék számát, és növelni a védekező taktikai repertoárt.”

4. Elmaradtak az indítások
„Gyors játék tekintetében sajnos elmaradtunk a várttól. Pedig a védekezésünk erre jó lehetőséget adott volna, ám gyors támadásaink bátortalanok voltak. 45 ilyen gólt kaptunk, és csak 28-at lőttünk – ez jelentős differencia. Kapura lövések tekintetében már csak tíz a különbség, vagyis a helyzetkihasználásunkkal is akadt probléma. A lerohanásainkon nagyon sokat dolgoztunk, de ennek egyelőre nem volt eredménye: ez rendkívül munka- és időigényes terület, ahol jelentős előrelépésre lesz esély, ha a tudásunk készségszintre kerül.”

5. Jó és rossz időszakok
„A felállt fal elleni támadásaink voltak ezen a versenyen a leginkább hullámzóak, folyamatosan jó és rossz időszakok váltották egymást. Kétszer annyi átlövésünk volt, mint ellenfeleinknek, viszont ellenfeleink majdnem kétszer annyit lőttek kapura a sokkal több esélyt adó betörésből és bejátszásból. Minden mérkőzésen rengeteg cserével próbáltuk megtalálni azokat, akik eredményesek lehetnek az adott napon, ez az esetek többségében sikerült is: számos játékosnak volt egy vagy több jó mérkőzése.”

6. Emberelőny, emberhátrány
„Emberhátrányban 17 gólt lőttünk és 23-at kaptunk, emberelőnyben 28–10 volt ez a gólkülönbség, ez összesen 45–33, ami számomra nagyon jó mutató. A megkülönböztetett mezben szereplő hatodik mezőnyjátékos alkalmazása emberhátrányban eredményes volt.”

7. Nem a kondícióval van a baj
„A mérkőzések első tíz percét elveszítettük 31–25-re, míg az utolsó tíz percet 31–27-ra megnyertük. A kondícióval tehát kevesebb a gond, mint a bemelegítéssel. A probléma forrása lehet a magyar szokásoktól teljesen eltérő nagy különbség a bemelegítés és a mérkőzés között.”

8. Kevés a klasszisunk
„Az Európa-bajnokságot a világklasszisok döntötték el, olyan játékosok, akik legalább ötven percig minden mérkőzésen segíteni tudták csapatukat. A norvégok legalább négy-öt ilyen emberrel rendelkeznek, a többi előttünk végzett csapat is képes két-három ilyen játékost csatasorba állítani, sőt még a mögöttünk végzett Románia és Dánia is több ilyen játékossal rendelkezik, mint mi, akik Kiss Éván kívül jelenleg nem tudunk mást mondani. Viszont nálunk volt a legszélesebb azoknak a köre, akik egy-két mérkőzésen beszállva jó teljesítményre voltak képesek. Ezek megtalálása az adott napon szép feladat az edzői munkában.”

9. Kellenek a klubok is
„A válogatott munkája önállóan nem létezhet, kizárólag a klubokkal együttműködve tudunk dolgozni. Sajnálatos, hogy az Eb előtt nem sikerült tető alá hoznunk az erről szóló megbeszélést. Kovacsics Anikó és Tomori Zsuzsanna az Eb előtti időszakban a klubjában más pozícióban játszott többet, mint amilyenben előtte mi számítottunk rájuk. Ezt a változást már nehezen tudtuk lekövetni, mert nálunk sokkal kevesebb idő van a szerkezetváltásokra.”

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik