A szabálymódosításokat a nemzetközi szövetség játékvezetői bizottsága kezdeményezte, és egyelőre a 2017-es esetleges bevezetésük előtt idén július-augusztusban kipróbálják több versenyen, a férfi junior-vb-n, a férfi ifjúsági vb-n és a női junior Eb-n. Utóbbiakon a magyar válogatott is résztvevő. Emellett tervezik a tesztelést az ősztől a férfi és a női Bundesligában is.
„Ezek a meglehetősen szigorú új rendszabályok a játék tisztaságát, a kirívó szabálytalanságok és sportszerűtlenségek megelőzését szolgálnák, de kizárólag akkor vezetik be őket, ha a gyakorlatban beválnak, vagyis a sportág befogadja a módosításokat” – mondta a fontosabb változásokról Andorka Sándor.
Nézzük, min is akarnak változtatni!
• Sérülés, ápolás: ha sérülés miatt meg kell szakítani a játékot és a pályán ápolják a sérültet, az ápolást követően el kell hagynia a játékteret, majd csapata következő három támadásánál nem léphet pályára.
• Passzív játék: a bíró passzív játékra figyelmeztető felemelt karja után legfeljebb nyolc passzra van lehetősége a támadó csapatnak, hogy lövéssel fejezze be az akciót, és ha a labda lepattan a védőkről, akkor sem kezdődik elölről a passzok számolása.
• Kék lap: az utolsó percben elkövetett szándékos szabálytalanságért nemcsak kizárás jár, a vétlen csapat büntetőt is dobhat, a játékvezetőknek ilyenkor fel kell mutatniuk a bevezetendő kék lapot.
• Kapuscsere mezőnyjátékosra: bármikor játszhat hét mezőnyjátékos (kivéve ha a csapatból éppen kiállítottak), és nem kell használni a megkülönböztető kapusmezt, viszont nem is léphet be senki a „hetek” közül a kapuelőtérbe, hogy védjen.
• Négy bíró: szintén kísérleti jelleggel a dán bajnokságban az ősztől négy játékvezető dirigálná a mérkőzéseket.