Női kézi-vb: így reagált az EHF elnöke a videobírós blamára

Mint ismert, a Dél-Korea–Franciaország világbajnoki csoportmeccsen 6–6-os állásnál nem adtak meg egy gólt az ázsiaiaknak, miután a gólbírórendszer (Video Proof System) alkalmazása után azt a jelzést kapták a játékvezetők a zsűritől, hogy a labda nem volt benn. Később kiderült, az asztalnál ülők a második pattanás utáni képet nézték meg, miközben az első után a labda egyértelműen a gólvonal mögött landolt. Az IHF az eset után betiltotta a rendszer használatát a torna további részére, míg a mérkőzésen közreműködő összes tisztviselőt és a játékvezetőket is eltiltotta. Mint ismert, a Dél-Korea–Franciaország világbajnoki csoportmeccsen 6–6-os állásnál nem adtak meg egy gólt az ázsiaiaknak, miután a gólbírórendszer (Video Proof System) alkalmazása után azt a jelzést kapták a játékvezetők a zsűritől, hogy a labda nem volt benn. Később kiderült, az asztalnál ülők a második pattanás utáni képet nézték meg, miközben az első után a labda egyértelműen a gólvonal mögött landolt. Az IHF az eset után betiltotta a rendszer használatát a torna további részére, míg a mérkőzésen közreműködő összes tisztviselőt és a játékvezetőket is eltiltotta.

„Talán megérti, hogy a nemzetiségem miatt óvatosan fogalmazok a kérdésben – mondta a Nemzeti Sport Onlinek a Herningben tartózkodó Jean Brihault. – Az IHF feltett szándéka, hogy elősegítse a korrekt döntések meghozatalát, és ennek a gondolkodásnak folytatódnia kell. Minél nagyobb garanciára van szükség. Meg kell találni a kívánatos egyensúlyt az emberi tényező és a technika között.”

Az EHF elnökét a jövő júliusban életbe lépő új szabályokról is megkérdeztük.

„Az új szabályok esetében mindig meg kell vizsgálnunk, milyen hatással vannak a játékra. Azért dolgozunk, hogy fejlesszük a játékot. Meglátjuk, az edzők milyen taktikákat dolgoznak ki ezen szabályok alapján. Ahogy látom, szükséges volt már, hogy reagáljunk bizonyos szituációkra. Mindig vita tárgya, hogy mikor vezessünk be új szabályokat, itt nincs tökéletes dátum, mert egymást követik a válogatott tornák. Bármikor is kezdjük el az alkalmazását, lesznek ellenzők. Most több mint fél évük van a csapatoknak, hogy felkészüljenek rá. Senki sem tiltja meg nekik, hogy e szabályok szellemében játszanak felkészülési mérkőzéseket.”

Az egyetlen szépséghiba, hogy tétmérkőzésen így csak az olimpián fognak debütálni az új szabályok, ami nem ideális. Brihault szerint kiegyenlített a világbajnokság, így nem lehet megítélni, ki fog odaérni az érmes helyekre.

„Most még lehetetlen megtippelni, ki állhat fel a végén a dobogóra, nagyon nyitott az egész világbajnokság. A múltban ez nem volt így, általában tudtuk, melyik két-három válogatott közül kerül ki a végső győztes. Persze egy vébén mindig vannak gyengébb csapatok, de már egyre kisebb számban. Azzal senki nem tud fejlődni, ha egy meccsen tizenöt-húsz góllal kikap. Ezért is vezettük be a szabadkártya rendszerét, és az amerikai kontinenstől elvéve helyet inkább a nemzetközi szövetség tanácsa ítélte oda másnak az indulási jogot."

Brihault mandátuma jövőre lejár az EHF-nél, és már biztos, hogy nem választhatják újra.

„Azért küzdöttem, hogy a kongresszus és ne csak a végrehajtó bizottság döntsön a korhatárról. Ezt elértem, és miután a kongresszus úgy döntött, nem emeli meg a jelenlegi korhatárt, elfogadtam a döntést.”

Eközben a jelenlegi EHF-főtitkár, Michael Wiederer novemberben bejelentette, harcba száll az elnöki posztért 2016-ban. És hogy mi lesz utána a jelenlegi vezetővel?

„Sok minden érdekel a kézilabdán kívül is, szeretek olvasni, golfozni, még fizikailag aktív vagyok, minden reggel edzek. A kézilabdával is biztos megmarad a kapcsolatom, ha máshogy nem, az unokáimat fogom nézni játék közben” – zárta Brihault, aki korábban ír irodalmat és kultúrát oktatott a rennes-i egyetemen, és visszavonulása után is több tudományos projekten fog dolgozni.