„Néha mi sem tudjuk, ki kicsoda” – az első női bírópáros a férfi kézi-vb-n

Vezettek már döntőt olimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon és a Bajnokok Ligájában is, a januári vb mégis rendhagyó az ő pályafutásukban is, mivel ez az első férfi világverseny, amelyen női bírópáros is közreműködik. A 36 éves francia Bonaventura nővérek két találkozót vezettek már a magyar válogatottat is a soraiban tudó roueni csoportban, először a Fehéroroszország–Chile, majd a Horvátország–Fehéroroszország meccsel bízták meg őket.

„Szeptember végén tudtuk meg, hogy részt vehetünk a januári férfi világbajnokságon – mondta Charlotte Bonaventura a Nemzeti Sport Online-nak a keddi találkozót követően. – Valahol számítottunk rá, hogy az IHF előbb-utóbb megteszi ezt a lépést, de azt nem gondoltuk, hogy már a franciaországi tornán. Természetesen nagyon örültünk neki, és azonnal elkezdtünk készülni a vb-re."

A francia ikerpár kihagyta a decemberi svédországi női Európa-bajnokságot, de nem azért, mert januárra is feladatot kaptak, ennél jóval prózaibb oka van:

„Nem vagyunk profi játékvezetők, és a riói olimpia miatt tavaly már ki kellett vennünk három hét szabadságot, több kimenő nem fért bele" – vette át a szót Julie.

És hogy mivel foglalkoznak, amikor épp nem játékvezetők? „Charlotte a francia társadalombiztosításban dolgozik, idős embereknek segít gondozót találni. Én viszont éppen munkát keresek, de nem egyszerű, mivel ilyen sok hetet távol vagyok."

Ramon Gallego, a nemzetközi szövetség játékvezetői bizottságának tagja a torna előtt kifejtette, az a céljuk, hogy minden pozícióra a legalkalmasabb jelölteket találják meg, így ha van olyan női páros, amelyik a legjobbak közé tartozik a világon, miért ne választanák ki őket? „Ez nem egy ajándék a számukra, hanem kiérdemelték. Bár ők az első női páros, biztos vagyok benne, hogy korántsem az utolsók."

„Az első meccs során nem foglalkoztunk azzal, hogy valami történelmi esemény részesei vagyunk, de ha majd visszavonulunk, biztos jó érzés lesz visszagondolni arra, hogy mi voltunk az első női bírópáros férfi világversenyen" – mondta Charlotte, majd testvére hozzátette, számukra teljesen normális volt, hogy férfi meccset dirigálnak.

„Furcsán hangozhat, de a pályán semmi különöset nem éltünk át, miután Franciaországban már több mint tíz éve vezetünk férfiaknak bajnokikat. Persze a körítés teljesen más egy sima hazai mérkőzésen, mint egy vébémeccsen, de maga a játék ugyanaz, ugyanazokat a helyzeteket kell kezelni. Mindegy, hogy milyen kiemelt eseményen vagyunk, a lényeg, hogy jól végezzük a munkánkat."

„Nem éreztünk nagyobb nyomást, mint máskor. Szerintem a játékosoknak és a szurkolóknak is csak az a fontos, hogy jó játékvezetők irányítsák a mérkőzéseket, a nemük nem érdekes" – jelentette ki Julie, aki megemlítette azt is, hogy nemcsak Franciaországban, hanem Norvégiában és Oroszországban is vezetnek nők férfi meccseket.

Magyarországon is volt már rá példa, korábban Ihász Zsuzsanna a férjével együtt dirigált férfi meccset, majd a Pech Katalin, Vágvölgyi Mária kettős működött közre NB I-es találkozón. Ebből is látszik, hogy már több európai országban sem példa nélküli a felállás, mégis nem az EHF, hanem az IHF lépett először ezen a téren.

Dragan Nacsevszki, az EHF játékvezetői bizottságának elnöke szerint a decemberi Eb-n hét női páros kapott szerepet, amely minden bizonnyal rekord. A jövőben fontos lesz megértetni a férfi játékosokkal, hogy vannak olyan női játékvezetők, akik megbirkóznak a legkiélezettebb meccsekkel is.

„A tempó természetesen egész más egy férfi meccsen, de minden esetben az a fontos, hogy kézben tartsuk a találkozót. Ha valaki azt hinné, könnyebb a dolgunk a női meccseken, téved, még sokkal jobban oda kell figyelnünk, mi történik a pályán. A női játékosok mindig kétszáz százalékon pörögnek, és bizony néha több trükköt próbálnak bevetni, szóval észnél kell lennünk" – vonta meg a különbséget Charlotte. Ha már a különbségnél tartunk, adta magát a kérdés, milyen vicces helyzetek adódtak eddig abból, hogy nem tudták őket beazonosítani a pályán?

„Igazából soha senki nem tudja, melyikünk kicsoda, így nem is próbálkoznak – válaszolta nevetve Julie. – Amikor összeülünk egy-egy mérkőzés után elemezni, és megkérdezik, melyikünk hozta az adott döntést, mi is csak széttárjuk a kezünket, hogy mi sem látjuk a különbséget."

Az elért eredményeik tükrében furcsán hangozhat, de egy véletlennek köszönhetik, hogy játékvezetők lettek.

„Egyikünk sem akart az lenni. Amikor tizenöt évesek voltunk, egyszer három csapatnyi játékos gyűlt össze egy csarnokban, és amelyik együttes épp nem játszott, az adta a játékvezetőt. Nem voltunk tisztában még a szabályokkal sem, de mivel két játékvezetőre volt szükség, mi pedig ikrek vagyunk, minket kértek meg. A következő héten persze megint jött a felkérés. Eleinte kihívás volt, hogy egyre jobbak legyünk, de ahogy telt az idő, megszerettük" – elevenítette fel a kezdeteket Julie.

„A londoni olimpia volt egyértelműen a legszebb emlékünk, mert az volt az első ötkarikás játék, amelyen részt vehettünk. Úgy éreztük magunkat, mint a gyerekek Disneylandben. Soha nem álmodtunk róla, így minden pillanatát élveztük" – mondta Charlotte, majd Julie így folytatta:

„Sok mindent elértünk, amire kezdetben nem is számítottunk. Először mindig csak a következő mérkőzésre koncentráltunk. Nem gondoltuk volna, hogy eljutunk a nemzetközi szintre. Utána nem foglalkoztunk az olimpiával, most pedig itt vagyunk a férfi vébén. Dolgoznunk kell tovább, fenntartani a színvonalat, és akkor több férfi világversenyen is részt vehetünk. Meglátjuk, hogy még meddig tudunk eljutni."