A 2021-es tornának Spanyolország öt városa – Granollers, Badalona, Lleida, Tarragona és Castellón – ad otthont, a 2023-as vb-t pedig Dánia, Norvégia és Svédország rendezi közösen, de a pontos helyszíneket még nem határozták meg.
A spanyolok egyetlen ellenfele a magyar pályázat volt, a skandináv trió pedig a magyarok és az oroszok beadványával szemben nyerte el a lehetőséget.
A magyar szövetséget (MKSZ) az IHF tavaly ősszel értesítette a jelentkezési lehetőségről, miután Magyarország a 2021-es és a 2023-as férfi világbajnokság rendezési jogát sem kapta meg. A pályázatban Győr, Veszprém, Budapest, Tatabánya, Szeged és Debrecen szerepelt lehetséges helyszínként.
Minden jelentkezőnek szombaton kora délután kellett bemutatnia anyagát az IHF vezető testülete előtt.
„A prezentációnk jól sikerült, jónak tartottuk a koncepciónkat, és a felkérés miatt is nagyon bizakodóak voltunk" - nyilatkozta az MTI-nek Horváth Gabriella, az MKSZ nemzetközi igazgatója, az európai szövetség végrehajtó bizottságának tagja.
Hozzátette, egyelőre nem tudják, mi áll a magyarok számára kedvezőtlen döntés hátterében.
„Nagyon csalódott vagyok, mert sok munkát fektettünk bele, és úgy érzem, nem rajtunk múlt a siker. Akikkel beszéltem, szimpatizáltak velünk, végül mégis más lett a szavazás kimenetele" – nyilatkozta Horváth.
Magyarország 1982-ben és 1995-ben rendezett női világbajnokságot (utóbbit Ausztriával közösen), 2004-ben és 2014-ben pedig Európa-bajnokságot (utóbbit Horvátországgal együtt).
Idén decemberben Németország, 2019-ben pedig Japán ad otthont a világbajnokságnak.