– Közösségi oldalán egy mondattal kommentálta a Flensburg elleni sikert. Így hangzott: nagyon fontos két pont maradt Veszprémben. Ezt hangsúlyozni kell?
– Feltétlenül, hiszen a mérkőzés második félidejében, amikor a kiváló formában védő svéd Mattias Andersson hárította még a ziccereinket is, előbb fordított, majd már négy góllal is elhúzott a Flensburg – válaszolta Nagy László csapatkapitány, aki a veszprémi BL-rangadón nyolc gólja mellett temérdek gólpasszal és világklasszishoz méltó védekezéssel járult hozzá együttese 28–27-es győzelméhez a Flensburg ellen. – Ugyanakkor az erőnket és az elszántságunkat igazolta, hogy a végig mellettünk álló szurkolók hathatós segítségével az utolsó percet már kétgólos előnyben kezdhettük. Nagyon húzós meccs volt, éppen olyan, amilyenre számítottunk.
– Most több dolgot is felvetett... Nézzük sorra! Mi volt Andersson, az ön egykori barcelonai csapattársa titka, mi történt mínusz négynél, hogyan bírták a végjátékot?
– Akkor az elején kezdem. Három nullával indítottunk, és az első félidőben teljes mértékben uraltuk a mérkőzést. Igaz, a Flensburg már ekkor is megmutatta, hogy miért is tartozik a BL-mezőny legjobbjai közé, szorosan tudta tartani az állást. Meglepetést azonban nem szerzett, hiszen tudtuk, az előző idényben pedig a saját bőrünkön is éreztük, milyen erős, illetve milyen kiemelkedő teljesítmény kell a legyőzéséhez. Azóta az edzője hozzánk került, de az utódja – láttuk szombaton – szintén remekül vezeti a csapat szakmai munkáját. Andersson és a mínusz négy szorosan összefügg. Ha a rutinos kapusban nem akad el sok lövésünk, talán nőtt volna az előnyünk. Ehelyett futnunk kellett az eredmény után, és a végén némi szerencse is kellett az egygólos győzelemhez.
– A hajrában, miként a hatvan perc során végig, ön és Lékai Máté lőtte a sorsfordító gólokat.
– Rettentően feszült hangulatú volt a csata, a vége meg különösen. Ekkor, vagyis amikor már visszavettük a vezetést, főleg a védekezésre kellett koncentrálnunk, miközben az egekbe szökött az adrenalinszintünk. Egyetértek edzőnkkel abban, hogy az utolsó tíz percben a csapategység, a hatalmas küzdeni akarás segített bennünket a győzelemhez.
– Vagyis jó úton halad az átalakuló taktikájú, frissített keretű Veszprém?
– Szerintem igen, de azért még bőven van teendőnk.
– Mire gondol?
– Szakmai részletekbe nem mennék bele hosszasan, de az biztos, hogy a módosuló támadójátékunkat és a védekezésünket is javítani, gyakorolni kell, miközben újoncaink már beilleszkedtek, ezzel semmi gond sem volt. Ahogy jönnek a Bajnokok Ligája-csaták és a bajnoki találkozók, egyre jobbak leszünk, egyre jobb meccseket fogunk játszani.