„Egy család vagyunk” – Rasmussent meghallgatta az MKSZ

Vagy a szendvics volt jó, vagy az elnökségi ülés, de az bizonyos, hogy Kim Rasmussen, a magyar női válogatott szövetségi kapitánya jó kedéllyel és kisimultan lépett ki szerdán a szövetség tárgyalóhelyiségéből, ahol meghallgatták első gyorsbeszámolóját a múlt vasárnap véget érő németországi világbajnokságról.

„Hasznos és előremutató ülés volt, de ez magától értetődik, hiszen végső soron mindannyian egyetlen dolgot akarunk, hogy a magyar kézilabda a lehető legjobb, legsikeresebb legyen – mondta Rasmussen, akinek együttese a nyolcaddöntőben, a későbbi világbajnok Franciaországtól elszenvedett 29–26-os vereséggel búcsúzott a világbajnokságtól, és a 15. helyen végzett. – Arról beszélgettünk a legtöbbet, mit kell változtatnunk. Le kell vonni a tanulságokat, aztán továbblépni és dolgozni a sikerért.”

A kapitány jó néhány kérdést kapott az elnökség tagjaitól a mérsékelten sikeres szereplés után, de nem tetemre hívó vagy bűnbakkereső jelleggel.

„Nem védekezni jöttem, hanem értékelést adni a világbajnokságról, és nem is lett volna értelme ujjal mutogatni egymásra: egy család vagyunk, közös a célunk, amelynek elérésében támogatjuk egymást, és ha eltér a véleményünk, azt megbeszéljük, és nem megüzenjük a sajtón keresztül – jelentette ki Kim Rasmussen. – Természetes, hogy most is mindenkinek voltak kérdései, de én várom is ezeket, és nem bújok el a konfliktusok és az ellenvélemények elől sem. A lényeg viszont az értékelés volt, hogy lássuk, miben kell előrelépnünk, és megbeszéljük, hogy ezért mit kellene tennünk. Felesleges is lett volna mindenkinek külön rámutatnia, hogy nem jó a visszarendeződésünk, hiszen ezt mindannyian láttuk, és az értékelésből is kiderül, a kérdés az, hogyan fogunk javítani rajta. De ez nem az elnökség dolga, hanem az enyém, hogy megtaláljam azokat a játékosokat, akikkel ez sikerülhet. Mindig mindent beleadok, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy kihozzam a csapatból a maximumot, és ez nem is lesz másként, ameddig csak itt vagyok.”

A szakember szerint ugyanakkor voltak jelentős pozitívumai a vb-szereplésnek: az együtt töltött hetek alatt is fejlődött a csapat, másrészt szerinte a nyolcaddöntőben jó néhány másik együttest legyőzött volna a válogatott, csak hát épp a későbbi világbajnokba botlott bele.

„Nem szabad csak a negatívumokat néznünk: a franciáknak mi lőttük a legtöbb gólt az egész tornán, a norvégoktól egy félidőn belül mi kaptuk a legkevesebb gólt, a középcsapatok szintje felett vagyunk, csak még nem az elit szintjén – vélte Rasmussen.– Van min javítanunk, például az egy egy elleni védekezésben, mert ezen a téren elmaradunk a legjobbaktól. Ehhez viszont több együtt töltött időre van szükség, egy-egy nap is sokat jelenthet. Még nem tudom, mikor kezdjük újra a munkát, az új évben magunk elé vesszük a versenynap- tárt, aztán meglátjuk.”

2018 decemberében Európa-bajnokságot rendeznek Franciaországban – onnan már ki lehet jutni a 2020-as tokiói olimpiára.