„Szétrombolták a játékunkat” – tökéletesen bevált a francia kézilabda-taktika

1982-ben esett meg legutóbb, hogy egy nemzet női és férfiválogatottja uralta a világ kézilabdázását. Először az Anatolij Jevtusenko vezette szovjet férficsapat lett világbajnok, a márciusi, dortmundi fináléban 30–27-re megverte Jugoszláviát, majd decemberben, Budapesten a legendás Igor Turcsin irányította női válogatott is aranyérmet nyert, éppen a magyarokat megelőzve.

35 év után ezt a bravúrt ismételték meg a franciák, január 29-én a férfiak 33–26-ra győztek Norvégia ellen a vb-döntőben, december 17-én pedig ugyanilyen párosításban a női válogatott győzött 23–21-re a címvédő skandinávok ellen.

Pedig Hamburgban a norvégok számítottak abszolút favoritnak, ugyan a csoportkörben kikaptak a svédektől, de az egyenes kiesés során elképesztő fölényben kézilabdáztak: nyolc góllal verték meg a spanyolokat (31–23), tizenhéttel az olimpiai bajnok oroszokat (34–17), kilenccel a vb-2. hollandokat (32–23).

A franciák a szlovénoktól elszenvedett vereséggel nyitottak, a nyolcaddöntőben Magyarországot (29–26), majd a negyeddöntőben Montenegrót is csupán három góllal győzték le (25–22), és az elődöntőben is megszenvedtek a svédek ellen (24–22).

TÖKÉLETES VOLT AZ ÖSSZHANG

Olivier Krumbholz szövetségi kapitány nagyszerű meccset várt, és azt ígérte, megvan a győztes taktika, csak bízni tud abban, hogy tanítványai tartják majd magukat a megbeszéltekhez. „Ez az arany számomra a munkám megszentelését jelenti. Csodálatos pillanatnak lehettem a részese, tökéletesen felkészültünk, mindenki azt nyújtotta, amit vártam, amit megbeszéltünk. Nem tagadom, elérzékenyültem, hiszen 14 év után lettünk ismét világbajnokok. Tökéletes volt az összhang az edzői stáb és a játékosok között” – lelkendezett az 59 éves szakember.

Krumbholz egyértelműen a francia női kézilabdázás legnagyobb szaktekintélye, sem előtte, sem távozása után két évig sehol sem volt a válogatott. 1998-ban vette át a csapatot először Carole Martintől, majd ugyan 2013 júniusában távozott, utódja, Alain Portes vezetésével viszont nem jöttek ez eredmények, és miután a szövetség közölte, „a csapat sikeréhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom feltételei már nem teljesülnek”, 2016 januárjában Krumbholz visszatért.

A válogatott összes nagy eredménye az ő nevéhez köthető: 2003-ban és 2017-ben világbajnok, 2016-ban olimpiai ezüstérmes, 1999-ben, 2009-ben és 2011-ben vb-2., 2002-ben, 2006-ban és 2016-ban Eb-3. volt.

A 2009-ben a világ legjobb játékosának megválasztott Allison Pineau tulajdonképpen a vb alatt folyamatosan építette fel magát, mivel úgy érkezett meg a tornára, hogy előtte sérülés miatt hosszú ideig nem játszott meccset a klubcsapatában. A döntő hajrájában aztán fontos gólokat lőtt, bebiztosítva a végső sikert.

„Nagyon büszke vagyok a csapatra, csodálatos érzés tizennégy év után újra világbajnoki címet ünnepelni. Annyiszor voltunk közel a végső győzelemhez, 2009-ben és 2011-ben, vagy éppen tavaly Rióban, és most végre megcsináltuk. Nagyszerű, hogy elértük ugyanazt, mint a férfiválogatott az év elején.”

„Tisztában voltunk azzal, mit kell játszanunk a hatvan perc során. Pontosan tudtuk, mit csinál majd az ellenfél, hogy nekünk arra hogyan kell reagálnunk. Minden pályára lépő játékosunk tartotta magát a megbeszéltekhez, ez az egység volt a legnagyobb erősségünk” – nyilatkozta a balszélső Siraba Dembélé.

A Siófok átlövő-irányítója, Estelle Nze Minko úgy fogalmazott, végig abban bíztak, hogy lépésről lépésre haladva eljutnak a döntőig, és lesz esélyük az aranyéremre.

„Azért tudtunk nyerni, mert nem hagytuk rohanni ellenfelünket, megakadályoztuk a norvégok legfontosabb fegyverét, a gyors lerohanásokat. Az egész vébén ezt játszották, ebben valóban a legjobbak a világon. De erős védekezéssel, pontos támadásokkal és lehetőleg minél kevesebb eladott labdával számoltunk, és miután a tervünket megvalósítottuk, győztünk” – nyilatkozta.

A kapus Amandine Leynaud megerősítette, hogy az egyetlen lehetséges nyerő forgatókönyv az volt, ha lerombolják a norvégok támadóstratégiáját. „Az egyik kulcskérdés az volt, meg tudjuk-e akadályozni, hogy jól kezdjék a mérkőzést. Sikerült, ezáltal idegessé váltak, és a meccs máris a mienk volt. A francia női csapat másodszor nyert vb-aranyat, a 2003-as siker idején 14 éves voltam, és a tévében néztem azt a fantasztikus hangulatot, amely körülvette az együttest. Szerettem volna átélni én is, a mostani aranyéremnek ezért is örülök.”

CSALÓDOTTAK ÉS BŰNÖSÖK

Thorir Hergeirsson, a norvég csapat szövetségi kapitánya csalódott volt a döntőt követően, de úgy vélte, a vereségből is sokat profitálhatnak a jövőben.

„A mérkőzés rámutatott a hiányosságainkra. A vébén talán a franciák védekezése volt a legjobb, bár mi sem lehetünk elégedetlenek, hiszen csupán 23 gólt kaptunk a döntőben. A legnagyobb problémát a kapusok közötti különbség jelentette: nálunk nem jöttek a bravúrok, Amandine Leynaud viszont nagyszerűen védett. Ez döntő jelentőséggel bírt. Úgy vélem, hogy sokat tanulhatunk ebből a meccsből, kiértékeljük a látottakat és folytatjuk a munkát” – mondta.

A Győri Audi ETO játékosa, a világbajnokság legjobbjának választott Stine Bredal Oftedal a könnyeivel küzdve önmagát is hibáztatta. „Nagyon nehéz bármit is mondani. Jól kézilabdáztunk a vébén, mégsem tudtunk aranyérmet szerezni. Csalódott vagyok, és kicsit bűnösnek érzem magam a döntőt illetően. Végig azért küzdöttünk, hogy megtaláljuk a ritmusunkat támadásban” – idézte a Vg.no portál.

„A legszívesebben újrajátszanám a döntőt, most nagyon csalódott vagyok” – nyilatkozta a győriek kapusa, Kari Aalvik Grimsbö. Sem ő, sem Katrine Lunde nem hozta a megszokott bravúrokat, és ugyan a hajrára Hergeirsson még minden mindegy alapon becserélte harmadik kapusát, Silje Solberget is, nem sikerült megmenteni a mérkőzést. Árulkodó az IHF statisztikája, amíg a három győri kapus együtt hozott össze négy védést a meccsen, addig a túloldalon Leynaud egymaga tízig jutott.

Lunde elárulta, napok óta betegséggel küzdött, de nem szeretné erre fogni a szokatlanul gyenge teljesítményét.

„A franciák szétrombolták a játékunkat. Ürességet érzek, hiszen egész évben azért edzettünk, hogy világbajnokok legyünk. Franciaország nagyszerűen kézilabdázott, megérdemli a győzelmet” – mondta Veronica Kristiansen.

Az ugyancsak Győrben kézilabdázó Nora Mörk szerint saját maguknak köszönhetik az ezüstérmet. „A döntőben nem tudtunk úgy játszani, mint korábban, nagyon sajnálom, hogy kikaptunk. Csak magunkat okolhatjuk azért, hogy nem tudtuk kézben tartani az irányítást.”

MIBEN HIBÁZOTT HERGEIRSSON?

A norvég tv2 elemzése kicsit Hergeirsson nyakába is varrta a vereséget, és mindezt statisztikával is alátámasztotta. Mert azt mindenki látta, hogy a franciák taktikája nagyszerűen működött, lassították a játékot és keményen védekeztek, ugyanakkor a portál szakírója, Stig Nygard szerint túl könnyű lenne mindenért a norvég kapusokat hibáztatni.

„Ezen a mérkőzésen nem kapták meg a legjobb munkakörülményeket, a francia játékosok túlságosan szabadon lőhettek. 23 kapott gólnak elegendőnek kell lennie egy kézilabdameccs megnyeréséhez. Csak nem Franciaország ellen” – olvasható.

A portál Hergeirssonnak azt rója fel, hogy míg a franciáknál Krumbholz mind a 16 játékosát használta és forgatta a mérkőzésen, a norvég kapitány mindössze 13 játékost küldött pályára, ketten közülük öt percet sem kaptak.

„Vajon Franciaországban több a jó játékos, mint Norvégiában? Vagy Hergeirsson nem a legjobb csapattal ment el a világbajnokságra? Hiszen a döntő előtt is tudta, hogy három olyan lányt is elvitt magával, akiket nem fog használni. Sőt, valójában négyet, hiszen Helene Gigstad Fauskét a döntő előtt cserélte le Silje Solbergre.”

Fauske mellett Vilde Mortensen Ingstad, Emilie Christensen és Marit Rösberg Jacobsen is alig játszott, miközben Mari Molid és Linn Jörum Sulland nem fért be az utazó keretbe. Pedig ők egy ilyen mérkőzésen hasznos cserének bizonyulhattak volna.

NŐI KÉZILABDA-VILÁGBAJNOKSÁG, NÉMETORSZÁG
DÖNTŐ
FRANCIAORSZÁG–NORVÉGIA 23–21 (11–10)
Hamburg, 11 261 néző. Vezette: Hansen, Christiansen (dánok)
FRANCIAORSZÁG: LEYNAUD – Dancette, LANDRE 3, Ayglon 2, Edwige, Zaadi, Dembélé 1. Csere: Darleux (kapus), PINEAU 4 (1), Niombla, HOUETTE 4, Nze Minko 3, Lacrabere 2, Nakiaté 1, Kanor 2, Flippes 1. Szövetségi kapitány: Olivier Krumbholz
NORVÉGIA: Lunde – Skogrand, N. MÖRK 7 (2), Brattset 2, KRISTIANSEN 7 (1), Oftedal 1, Herrem. Csere: Grimsbö, Silje Solberg (kapusok), Sanna Solberg 1, Löke 3, Kurtovic, Arntzen. Szövetségi kapitány: Thorir Hergeirsson
Az eredmény alakulása. 4. perc: 2–2. 13. p.: 4–7. 20. p.: 8–8. 24. p.: 10–9. 34. p.: 13–10. 44. p.: 17–17. 53. p.: 19–20. 58. p.: 22–20
Kiállítások: 8, ill. 2 perc
Hétméteresek: 2/1, ill. 7/3

A 3. HELYÉRT
Svédország–Hollandia 21–24 (8–14)