Elég erős játéknappal indul a kontinensviadal, hiszen a B-csoport programjában este rögtön megismétlődik a tavalyi világbajnoki döntő párosítása: 20.30-tól francia–norvég meccset rendeznek. Az A-csoportban a Svédország–Izland (18.15) északi rangadó mellett vérre menő harcra kerülhet sor a mindig erős, házigazda horvátok és az örök rivális szerbek között (20.30). E felsorolás alapján úgy tűnhet, hogy talán az A-B-ág némiképp erősebb, ám a „túloldalon” is vannak olyan csapatok, amelyek ha jól időzítik formájukat, a véghajrában legyőzhetnek bárkit.
A MIEINK CSOPORTELLENFELEI
Első ellenfelünk Dánia, és ha van csapat, amelyet az olimpiai bajnok dán válogatott aligha becsül le, az a magyar együttes. Egy évvel ezelőtt Albertville-ben móresre tanította a skandinávokat a Lékai Máté vezérelte válogatottunk, hiszen a világbajnoki nyolcaddöntőben kiejtette jóval esélyesebb ellenfelét. Az északiaknál ezután a Bahreinbe távozó szövetségi kapitány, Gudmundur Gudmundsson helyére a Rhein-Neckar Löwennel 2016-ban Bundesligát nyerő Nikolaj Jacobsen érkezett (ő is párhuzamosan irányít, mint Vranjes Magyarországon). Mikkel Hansenék jó formában várják az Eb-rajtot, a franciaországi felkészítő tornán jól működött a zárt hatosfaluk, Norvégia és Egyiptom mellett legyőzték a házigazdát is (28–29)! A keretben tizenegy olimpiai bajnok van, és a tavalyi vb-t sérülés miatt kihagyó Rasmus Lauge is felkerült a névsorba, így gyakorlatilag Jacobsen a legerősebb keretével számolhat. Kasper Söndergaard és Mads Christiansen válogatottól való visszavonulása után leginkább a jobbátlövő pozíció okozhat gondot a korábbi 148-szoros válogatott, jobbszélsőből lett kapitánynak. Az ezen a poszton bevethető Peter Balling (Holstebro) és Niclas Kirkelökke (GOG) mellett csupán a balszélső Magnus Landin – a kapus, Niklas öccse – szerepel a hazai bajnokságban, a túlnyomó többség természetesen a Bundesligában játszik.
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!
A papírforma szerint a dánok a spanyolokkal lehetnek harcban a csoportelsőségért. Az ibériaiak élén Jordi Riberának ez lesz a második nagy tornája. Tavaly a mieinkhez hasonlóan a negyeddöntőben búcsúztak a vb-től – a horvátokkal szemben –, ezúttal a négy közé jutást tűzték ki célul, de álmaikban nyilván az szerepel, hogy felérjenek a dobogóra. Ribera kihagyta az Eb-keretből Víctor Tomást, a Barcelona rutinos szélsőjét, aki ugyan volt már jobb formában, mégis mindig biztos pontnak számított. Ezúttal két fiatalabb játékos, David Balaguer (Nantes, 26 éves) és Ferrán Solé (Toulouse, 25) bizonyíthat. Solé mellett egyébként a balátlövő Daniel Dujshebaev – igen, Alex fivére, így a spanyoloknál is lesz egy testvérpár az Eb-n – a másik tornaújonc, ő Álex Costoyát szorította ki a vb-keretből.
Ahhoz, hogy a mieink célja, a középdöntőbe jutás sikerüljön, szinte biztosan le kell győznünk a cseheket, akik tavaly nem jutottak ki a vb-re, az Eb-selejtezőn viszont megelőzték az izlandiakat is. A mezőnyben unikum, hogy edzői páros (Jan Filip és Daniel Kubes egyaránt volt korábban válogatott) irányítja a csapatot, amely számára nagy csapás, hogy korszakos klasszisa, Filip Jícha visszavonulása után az irányító Tomás Babákra sem lehet számítani könyöksérülése miatt. A csehek különösen a bal oldalon veszélyesek, a balszélső Jakub Hrstka (Tatran Presov, 27) szinte mindegyik selejtezőjükön a csapat legeredményesebbje volt. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a kvalifikáció során egyetlen pontot sem szereztek idegenben – remélhetőleg Varasdon sem érzik otthon magukat…
A CÍMVÉDŐ IS A MAGYAR ÁGON
Továbbjutás esetén a magyar válogatott – ugyancsak Varasdon – a Macedónia, Montenegró, Németország, Szlovénia kvartettből találkozik hárommal. Címvédő lévén és játékerő alapján a németek tekinthetők a csoportfavoritnak, már csak azért is, mert a selejtezőcsoportban Szlovéniával egy négyesbe kaptak besorolást, és mindkétszer simán győztek. A németeknél is új kapitány van, Christian Prokop, a 39 éves szakember csapata számára az idei Eb a főpróba a jövő évi, hazai rendezésű világbajnokság előtt. A németek parádésan szerepeltek az utolsó tesztmeccseken Izland ellen (36–29 és 30–21), a hosszabb sérülés után lévő Bundesliga-gólkirály, Philipp Weber remekelt, és a németek korábban – egyedüliként a spanyolok mellett – a selejtezőkön is hibátlanul teljesítettek. Ugyanakkor Uwe Gensheimerék (amúgy a PSG szélsője az egyetlen légiós a németeknél) ezúttal nem altathatják el magukat: hiába kezdtek tavaly is kiválóan a vb-n, a nyolcaddöntőben rossz napot fogtak ki, s alulmaradtak Katarral szemben, és ugyan a középdöntős rendszerben van lehetőség javításra, számukra a torna nehéz meccsei alighanem csak ott jönnek.
Csehország: Stanislav Kaspárek (Balatonfüred), Petr Slachta (Dabas) Fehéroroszország: Artur Karvackij (Balatonfüred) Horvátország: Mirko Alilovic (Veszprém) Macedónia: Dejan Manaszkov (Veszprém), Nikola Markoszki (Orosháza) Montenegró: Milos Bozsovics, Milos Vujovics (Tatabánya), Nemanja Grbovics, Ivan Perisics (Cegléd), Igor Radojevics (Eger), Nebojsa Szimovics (Dabas)* Norvégia: Kent Robin Tönnesen (Veszprém) Szerbia: Petar Nenadics (Veszprém)** Szlovénia: Blaz Blagotinsek, Gasper Marguc (Veszprém)
** Nenadics még nem lépett pályára veszprémi színekben, ám január óta hivatalosan a klub játékosa. |
A vb-bronzérmes szlovénokat a szurkolótábor mellett biztosan fűti a visszavágás vágya is, illetve az, hogy igazolják, a franciaországi szereplés nem kifutott eredmény volt. Számukra nagyon nem jött jól Matej Gaber sérülése, pláne, hogy egy másik húzóember, Jure Dolenec sem bevethető. Érdekesség, hogy a szlovén, a macedón és a montenegrói csapatban egyaránt hangsúlyos lehet a magyarországi légiósok teljesítménye: előbbi kettőben a veszprémiek (Blaz Blagotinsek, Gasper Marguc, illetve Dejan Manaszkov) kulcsemberek, míg a montenegróiaknál mennyiségileg is meghatározó az NB I-ben játszók száma. Montenegró egyébként a korábbi szegedi tréner, Dragan Djukics vezetésével jutott ki az Eb-re, és bár játékerő alapján lefelé lóg ki a mezőnyből, az, hogy Moszkvában harcolta ki az Eb-részvételt, jelzésértékű harcosságát tekintve.
FRANCIA PROBLÉMÁK
Ahogy a bevezetőben említettük, ma máris összeméri egymással erejét a világbajnok és a vb-ezüstérmes, amely a kvalifikáció során is játszott kétszer egymással, és mindkét meccs a pályaválasztó sikerével végződött. Didier Dinart viszi tovább a Claude Onesta-i örökséget, és Franciaország – mint az elmúlt évtizedben szinte minden esemény előtt – az egyik fő esélyes. A vb-cím megszerzése után Thierry Omeyer és Daniel Narcisse visszavonult a kékektől, és a franciák hiába ismertek végtelen merítési lehetőségeikről, a két poszton gyengültek. Omeyer 18 éven át volt kirobbanthatatlan a francia nemzeti csapatból, összesen tíz nagy tornáról (olimpia, vb, Eb) van aranya, s gyakorlatilag mindegyikből főszereplőként vette ki a részét. Cyril Dumoulin és Vincent Gérard egyaránt bizonyította már, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményre képes, ám az a lélektani fölény és pszichológiai arzenál, amivel Omeyer bírt, gyakorlatilag a világ egyik kapusában sincs benne. Ettől függetlenül ha a franciák védekezése összeáll, ne legyen kétségünk afelől: nem Dumoulinen vagy Gérard-on múlik a siker. Vannak azonban más gondok is. Narcisse pótlása alapesetben kevesebb fejtörést okozna, ám azzal, hogy a veszprémi William Accambray mellett Olivier Nyokas is megsérült, Timothey N'Guessan maradt az egyetlen klasszikus balátlövő a keretben, így alighanem a széles taktikai repertoárt nyújtó balkezesekkel kell a helyzetet operálni. Főhet a feje Dinart-nak a védekezés miatt is: Ludovic Fabregas szintén kidőlt, márpedig a kapitány maga nevezte a fiatal játékost a „védelem főnökének” és egyelőre a decemberig sérült Luka Karabaticcsal is csak tartalékként számolnak. Fentiek fényében talán nem is annyira meglepő, hogy Dánia „elkapta” a franciákat az Eb előtt, ám az igazi csúcsformára csak bő egy hét múlva lesz szükség.
Norvégia a legutóbbi vb-n és Eb-n egyaránt a négy közé jutott, s a kőkeménynek ígérkező horvátországi tornán kiderülhet, hogy vannak-e még tartalékok Christian Berge csapatában. A norvég kapitány gyakorlatilag a tavalyi vb-menetelés mindegyik kulcsszereplőjére számíthat: jó hír számukra, hogy Sander Sagosen időközben beépült a PSG-be, Kent Robin Tönnesen kezdi megtalálni a helyét Veszprémben, Bjarte Myrhol pedig 35 évesen is elnyűhetetlen. Minden tiszteletünk a fehéroroszoké és az osztrákoké – előbbiek mégiscsak olyan selejtezőcsoportban lettek elsők, amelyben ott volt Szerbia és Lengyelország is –, de ha a „vb-döntős” párost meg tudják szorongatni, már dicséretet érdemelnek, a pontszerzés kisebb csoda lenne.
Az Eb hivatalos dala
CERVAR-CSAVAR: VISSZA AZ „ÖREGEKHEZ”
Áttekintésünkben végezetül maradt az A-csoport, amely talán a legkevésbé kiszámítható kvartett. A házigazda horvátok 2010 óta nem játszottak finálét nagy tornán, és bár rendre ott vannak az éremért döntő csatákon vagy közelükben, az árnyékukat nem tudták átlépni, így a motiváció adott. Miután Zeljko Babictól elbúcsúztak a vb-4. hely után, ismét Lino Cervar kapta meg a kispadot, s ő gyakorlatilag minden veteránt mozgósított a hazai Eb-re. A szakember egészen csütörtökig „húzta” a 16-os keret kijelölését, ám a sajtótájékoztatón jelezte, folyamatosan számít hat tartalék játékosára is. A szűkítésnél különösebb meglepetés nem történt, a Babicnál tavaly kimaradó Igor Karacic (Vardar Szkopje) is bekerült a névsorba, irányítóban mellette természetesen bevethető Domagoj Duvnjak (THW Kiel), illetve a szintén a Vardarban játszó Luka Cindric is – ezen a poszton talán mindenki másnál erősebb a házigazda. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a csapat átlagéletkora nagyon magas, 29.44 év, a horvátoknak így nagy szükségük van arra, hogy megszerezzék az első helyet a csoportban, hogy utána élvezhessék a három nap pihenő regeneráló hatását. A riválisokat végignézve azonban meg kell izzadniuk az első helyért.
Szerbia válogatottja a 2012-es, hazai Eb-n elért ezüstérem óta nem sok értékelhetőt mutatott fel: a legutóbbi két kontinensviadalon egyaránt kizúgott a csoportkörben, az előző két vb-re ki sem jutott, miközben szinte minden esztendőben új kapitányt neveztek ki. Ezúttal Jovica Cvetkovics kezében van a lehetőség, hogy maradandót alkosson. A szakember bízik a fiatalokban is, ám a csapat arculatát három, egyaránt harminc feletti játékos, Petar Nenadics és Zsarko Sesum, illetve Marko Vujin határozhatja meg. Svédország erejét a magyar válogatott testközelből tapasztalhatta meg az Eb előtt, és az világosan látszik, hogy esetükben a Löwen kapuspárosa, Mikael Appelgren és Andreas Palicka szolgáltathatja az alapot az építkezéshez. Izland kétségkívül gyengült Ólafur Stefánsson és kortársai kikopása óta, így szinte minden összefoglaló azt emeli ki, hogy Aron Pálmarssonon múlik elsősorban a szigetországiak teljesítménye. Geir Sveinsson kapitány fő kihívása, hogy gyorsan stabilizálja a védekezést, ami jelen állás szerint hármas poszton két zöldfülű kézilabdázón, a 21 éves Arnar Freyr Arnarssonon (Kristianstad) és az egy esztendővel nála is fiatalabb Ymir Örn Gíslasonon (Valur) múlhat elsősorban.
FÉRFI KÉZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG (2018. január 12–28., Horvátország)
A CSOPORTBEOSZTÁS
A-csoport (Split): Horvátország, Svédország, Szerbia, Izland
B-csoport (Porec): Franciaország, Fehéroroszország, Norvégia, Ausztria
C-csoport (Zágráb): Németország, Macedónia, Montenegró, Szlovénia
D-csoport (Varasd): Spanyolország, Dánia, Csehország, MAGYARORSZÁG
Mindegyik csoport első három helyezettje jut be a középdöntőbe, a magyar válogatott továbbjutása esetén a középdöntős mérkőzéseit is Varasdon játssza.
A MAGYAR VÁLOGATOTT CSOPORTMÉRKŐZÉSEI AZ EB-N
2018. január 13., 20.30: Dánia–Magyarország (Tv:M4 Sport)
2018. január 15., 18.15: Magyarország–Spanyolország (Tv:M4 Sport)
2018. január 17., 18.15: Csehország–Magyarország (Tv:M4 Sport)
A középdöntő mérkőzésnapjai a CD-ágon: 2018. január 19., 21., 23. és 24.
A középdöntő-mérkőzések kezdési időpontjai: január 19-én, 21-én és 23-án 18.15 és 20.30, január 24-én 16.00, 18.15 és 20.30.
Az elődöntő mérkőzésnapja, és az 5. helyért: 2018. január 26.
Döntő, 3. helyért: 2018. január 28.
A középdöntő helyszínei: Zágráb, Varasd
Az elődöntő, a döntő és a helyosztók helyszíne: Zágráb