Görbicz-mágia – tizenöt év a válogatott szolgálatában

2002. november 24. – Európa-bajnoki felkészülési torna: Franciaország–MAGYARORSZÁG 23–26

A 2001-es junior-világbajnokságon remeklő Görbicz Anita 2002. augusztus 23-án, Norvégia ellen mutatkozott be a felnőttválogatottban (két gólt szerzett, a mieink két góllal nyertek Miskolcon). Az irányító, aki ekkor még 19 éves volt, a „nagyok” között is rögtön kitűnt bevállalós passzaival, váratlan megoldásaival, és ugyan első világversenyén, a decemberi dániai Európa-bajnokságon – amelyen az 5. helyen végzett Magyarország – még nem osztottak neki főszerepet Mocsai Lajos csapatában, a kontinensviadalt felvezető franciaországi tornán és a kijevi Turcsin-kupán már sokan felfigyelhettek tehetségére. A párizsi viadal döntőjében például a magyar csapat három góllal győzött, és a Győri ETO nevelése hat góljával a csapat egyik legjobbja volt. Ekkor már nemcsak a szakmabeliek közül tudták sokan, hogy klasszis van születőben.

2003. december 7. – Világbajnokság, csoportmeccs: MAGYARORSZÁG–Dánia 29–19

Aki láthatta már, annak a horvátországi világbajnokságról biztosan a hét gólról, hosszabbítás után elveszített finálé jut az eszébe, amely meccs rendes játékidejének végén Görbicz Anita labdaeladásából egyenlítettek a franciák. Sok kézilabdabarátnak a fejébe égett a döntő másnapjának síró Görbiczcel illusztrált Nemzeti Sport-címlapja. Annak idején sokan a húszéves irányító „nyakába varrták” a kudarcot, pedig Görbe a vb elején csak cserének számított, ám a csoportkör végére kiderült, hogy fiatal kora ellenére is képes felnőni a többi klasszis, Radulovics Bojana, Farkas Ágnes, Kulcsár Anita vagy Pálinger Katalin szintjére. A németek elleni vereség következtében úgy alakult, hogy az utolsó csoportmeccsen Csáktornyán a 2000-es olimpia két döntőse azzal lépett pályára egymás ellen, hogy amelyik veszít, utazhat haza. Nos, ez az utazó Dánia lett, Magyarország a mesterien irányító Görbicz vezérletével egészen a zágrábi döntőig jutott. A 13-as mezszámú zseni a Dél-Korea elleni elődöntőben, majd az említett fináléban is szinte végig jól játszott, ma is büszke a teljesítményére és úgy emlékszik rá, mint pályafutása legjobb világbajnokságára. Nem mellesleg, a válogatottbeli legszebb éremre.

2004. december 12. – Európa-bajnokság, csoportmeccs: MAGYARORSZÁG–Franciaország 32–23

A franciák nemcsak Zágrábban okoztak bosszúságot, hanem az athéni olimpián is, amelynek negyeddöntőjében megálljt parancsoltak a magyar válogatottnak, így maradt az akkor csalódást keltő ötödik hely. Ezt követően jött a hazai Európa-bajnokság, amelyen – ritka volt az ilyen – Görbicznek nem ment a játék: a játékmester a kontinensviadal első öt félidejében nem talált a kapuba. Aztán a csoportkör utolsó meccsének második félidejében beindult a szekér, és a győriek kedvence – a meccsen igazán otthon érezhette magát az Egyetemi csarnokban – parádézott, hét góljával a legeredményesebb magyar lett. A folytatás felemásra sikerült a Kiss Szilárd vezette csapat számára, hiszen az elődöntőben minden idők egyik legnagyobb pofonját osztotta ki a Papp László Sportarénában az aranykorszakba lépő norvég válogatott, ám az oroszok ellen sikerült megszerezni a bronzérmet. Görbicz számára ez nem volt jól sikerült torna, de a hazai érem – ami tíz évvel később a már babát váró irányító nélkül nem jött össze – szép emlék.

2005. december 10. – Világbajnokság, csoportmeccs: MAGYARORSZÁG–Norvégia 20–18
2005. december 18. – Világbajnokság, bronzmeccs: MAGYARORSZÁG–Dánia 27–24

2005 decemberében Görbicz Anita vezérletével egymás után a második világbajnokságán is érmes lett a magyar válogatott. Az ekkor már Németh András szövetségi kapitány kezében lévő csapat meglepően magabiztosan jutott be az elődöntőbe, a csoportkörben legyőzte többek között az Eb-címvédő Norvégiát is. Görbicz már valódi vezér volt a pályán és egyre inkább azon kívül is, többször kiemelkedően játszott, a gólszerzés felelősségét mind gyakrabban vállalta magára, és ha kellett, átlövőként is megállta a helyét: a csoportkör és a középdöntő mindegyik meccsén, amikor játszott, legalább öt góllal zárt. Az elődöntőben őt is jól semlegesítették a románok, ám a dánok elleni, harmadik helyért rendezett meccsen dobott hét góljával oroszlánrészt vállalt a bronzérem megszerzése. Ahogy 2003-ban, majd később 2005-ben, 2007-ben és 2013-ban is, bekerült az All Star-csapatába és harmadik helyen végzett a góllövőlistán.

2007. december 13. – Világbajnokság, középdöntő: MAGYARORSZÁG–Románia 34–31

A rivális románokat legyőzni mindig jó dolog, hát még egy erős román válogatottat. A mieink Görbicz 11 találatával múlták felül a franciaországi vb középdöntőjében a keleti szomszédot, és ezzel bejutottak a negyeddöntőbe, ahol heroikus csatában, 36–35-re maradtak alul a később győztes oroszokkal szemben. A nagy csata és a kudarc megtörte a válogatottat, az Angolától elszenvedett vereség a 8. helyet eredményezte a vb-n, ami Németh András állásába került. Görbicz hiába folytatta ott, ahol két évvel korábban abbahagyta, és ontotta magából a gólokat a helyosztókon is (az oroszokat 9, a franciákat 8, Angolát 13 góllal szórta meg!), a vb összmérlege negatív volt. Pedig kis híján gólkirálynő lett – csupán a német Grit Jurack előzte meg –, és a gyenge szereplés ellenére is a torna legjobb irányítója lett.

2008. augusztus 19. – Olimpia, negyeddöntő: MAGYARORSZÁG–Románia 34–30

Ahhoz képest, hogy Görbicz 2008 júliusának utolsó napjaiban leforrázta a jobb lábát, már az is csoda volt, hogy az augusztus 9-i nyitó mérkőzésen ott volt a magyar keretben, hát még, hogy hét góllal terhelte a svédek hálóját. Gyakorlatilag végig parádézott, és amíg lehetett, a hátán húzta a válogatottat: osztotta az asszisztokat, és mindegyik csoportmeccsen szerzett legalább hat gólt. A csapat a negyeddöntőben nyújtotta a legjobb teljesítményt, Görbiczre hiába készültek külön a románok, és vették ki egy idő után külön emberfogással – így végül „csak” négy gólig jutott, épp amennyivel nyertünk –, a társak (a két szélső, Kovacsicz Mónika és Vérten Orsolya mellett Ferling Bernadett is megszórta magát) is felnőttek mellé, így ismét fontos meccsen múltuk felül Gheorghe Tadici csapatát. A folytatásban azonban nem sikerült megismételni a bravúrt, a csoportkör után újra kikapott Oroszországtól, majd Dél-Koreától is a négy között, és maradt a negyedik hely. A góllövőlistán ismét a második helyen végző Görbicz olimpiai érem nélkül maradt. Ekkor még nem sejthettük, hogy többet ötkarikás meccset sem játszhat már…

2012. december 16. – Európa-bajnokság, bronzmeccs: Szerbia–MAGYARORSZÁG 38–41

Görbicz a 2008-as Eb-n is a magyar válogatott vezéregyénisége volt (ismét a mieink legjobb gólszerzője volt, összességében az Eb negyedik legjobb góllövője), ám a csalódást keltő 8. hely jelezte, hogy a csapat egyre nehezebben veszi fel a tempót a világ élvonalával. Ezt követően a 2009-es világbajnokságot és a 2010-es Európa-bajnokságot kihagyta sérülés miatt, míg a 2011-es brazíliai vb-re elbukta a válogatottal a selejtezőt a németek ellen, így ugrott a londoni olimpia is. Bármilyen hihetetlen, a korszak egyik legjobb irányítója négy év után, 2012-ben szerepelt újra nagy tornán a nemzeti csapattal. Nem kezdődött jól az Eb, az első meccsen a horvátok meglepték Karl Erik Böhn lányait, a második meccsen viszont Görbicz magára vállalta a felelősséget, kilenc góljával főszereplő volt a németek legyőzésében. A lányok kiküzdötték az elődöntőt, és ugyan Norvégia ellen nem volt esély, a harmadik helyért Belgrádban, 11 ezer néző előtt emlékezetes, hosszabbításos meccsen a házigazda ellen kiharcolták a bronzot. Görbe azon a meccsen csak hetesből volt eredményes, igaz, a vonalról hibátlanul lőtt, hatszor is betalált. Az irányítónál csak későbbi csapattársa, Katarina Bulatovics szerzett több gólt az Eb-n, ennél azonban sokkal meghatározóbbá teszi az emléket (s akinek bizonyíték kell: érdemes ezen a felvételen Görbicz arcát fürkészni…), hogy Peking után gyakorlatilag ez volt az egyetlen nagy esemény, amelynek pozitív volt a végkicsengése a válogatott számára, és Böhn alatt ritkán látható csapategység mutatkozott.

2013. december 13. – Világbajnokság, csoportkör: MAGYARORSZÁG–Németország 26–27

Egy évvel a belgrádi bronz után Magyarország csupán a 8. helyén végzett az ugyancsak Szerbiában rendezett világbajnokságon. Mint Görbicz pályafutása alatt sokszor, a csapat ezúttal is a későbbi győztestől kapott ki, a csúcson lévő brazil válogatott gyakorlatilag a legnehezebb meccsét játszotta ellenünk a hosszabbításos negyeddöntőben. Görbicz ismét felfért a góllövőlista dobogójára, és az eredmény ellenére is bekerült az All Star-csapatba. Tíz éven belül negyedszer, miközben két vb-t kihagyott. Hogy ezúttal vesztes meccset emeltünk ki, az azért van, mert talán mindennél jobban példázza az elmúlt tíz év magyar női kézilabda-válogatottját. A németek elleni utolsó csoportmeccsen a Susann Müllerrel gólpárbajt vívó Görbicz Anita 12 gólt szerzett, ám a büntetőket addig hibátlanul lövő irányító az utolsó percben rontott a hétméteres vonalról, és a válogatott egy góllal kikapott. A csapat legjobbja könnyekkel a szemében vonult az öltözőbe.

2017. december 10. – Világbajnokság, nyolcaddöntő: MAGYARORSZÁG–Franciaország 26–29

A sors fintora, hogy a világbajnokságok, amelyek a legnagyobb sikereket, legemlékezetesebb meccseket, olykor örömjátékot hoztak Görbicz Anita pályafutásában, a legnagyobb kudarcoknak és szomorúságoknak is teret adtak. A 2015-ös nyolcaddöntő például egy újabb olimpiai álmot foszlatott szét, míg a tavalyi lipcsei, franciák elleni vereség (megint a későbbi győztes…, megint a franciák…) azt jelentette, hogy egymást követően másodszor rekedt a legjobb nyolcon kívül a válogatott. Persze csak nagyon kevés sportolónak és ritkán adatik meg, hogy a legnagyobb sikerek után lépjenek hátrébb, minden idők egyik legjobb kézilabdázójának válogatottbeli karrierjének végére momentán egy nyolcaddöntős vb-búcsú tett pontot úgy, hogy ezt a lefújáskor még csak ő tudhatta.

Görbicz Anita 233 mérkőzés és 1111 gól után veszi le végleg magáról a címeres mezt. Olyan közepesnél azért kicsit jobb volt. Köszönjük, Görbe!