Férfi kézi: Sterbik elárulta, mi volt a baj Kölnben

Ha nem is százhúsz percet, de legalább két félidőt mindenképpen védeni szeretett volna Sterbik Árpád a kézilabda Bajnokok Ligája elmúlt hétvégi négyes döntőjében, ehelyett alig több mint 20 percig őrizhette – illetve próbálta őrizni a Vardar Szkopje kapuját. Aligha vigasztalta, hogy nem csak belőle, hanem a szintén kapuslegendának számító francia Thierry Omeyerből sem lett ötszörös BL győztes

Ez most nem jött össze

„A Final Four előtt volt tíz pocsék napom, hol ez fájt, hol az és valami kórságot is elkaptam. A sok kis gond összeadódva oda vezetett, hogy tíz napig alig edzettem. Nagyon nem voltam rendben. A problémáimat nem kommunikáltam, nem lett volna jó, ha az ellenfelek tudomást szereznek a vergődésemről. Más játékosok is így szoktak tenni, ha egy fontos – a legfontosabb – torna előtt nem érzik magukat fényesen. Az edzőnk persze képben volt, de az utolsó pillanatig velem együtt azt remélte, hogy csak összekapom magamat, ha meg nem, akkor segít a rutinom. Ez most nem jött össze, a sors más forgatókönyvet írt nekem és a csapatomnak” – nyilatkozta Sterbik az SzPress Hírszolgálatnak

Amikor a novemberben a 39. életévét betöltő kapus a magyar bajnokság zárómérkőzése, a Veszprém és a Szeged csatája után azt a kérdést kapta, hogy haragszik-e leendő csapattársaira az első hely elveszítése miatt, azt a választ adta, hogy mérges csak magára szokott lenni. Néha-néha egy-egy csapattársára is, de a kritikát akkor is inkább az edző fogalmazza meg. Mi a helyzet most, amikor a BL tavalyi négyes döntőjének első helyezettje a negyedik, azaz az utolsó helyre csúszott vissza?

Békével váltak el

„Nem így képzeltük a négyes döntőt, ami velem együtt még négy szkopjei kézilabdázó búcsúszereplése volt – folytatta Sterbik, aki két évet vállalt a Telekom Veszprém csapatánál. – Egyetlen csapattársamra sem haragszom, békével váltunk el egymástól. Nem a szívvel és a lelkesedéssel volt a baj, hanem azzal, hogy idén a kétmenetes küzdelemre a Montpellier készült fel a legjobban. Kiéhezett farkasként érkeztek Kölnbe, és fel is falták mindkét ellenfelüket. Velünk nagyon nehezen boldogultak, a Nantes elleni döntőben viszont egy pillanatig sem volt kétséges a győzelmük. A Vardar a döntőig vezető úton szépen menetelt, csak a pontot nem tudta feltenni az i-re.”

Mint mindig, több értékelő mondatot most is azzal lehetne kezdeni, hogy mi lett volna, ha...

Nem csak a büdzsé kérdése

„Beigazolódott, hogy a final four továbbra is tele van meglepetésekkel, nem mindig az győz, amelyik a legtöbb jó játékost vonultatja fel, vagy aki az ellenfeleinél több pénzből gazdálkodhat. Sajnálom, hogy a mi csapatunkban Abutovics részleges szakadást szenvedett, és azt is, hogy Borozannak csúnyán kiment a bokája, Egyáltalán nem biztos, hogy jövőre újra a Montpellier lesz az első, úgy tűnik, kőbe van vésve, hogy kétszer egymás után senkisem nyerhet a négyes tornával záruló Bajnokok Ligájában. Ami engem illet, én most éppen segítségre várok a költözködésemhez, hogy mielőbb be tudjak rendezkedni a veszprémi lakásomban” – mondta befejezésül Sterbik Árpád.