A magyar férfi kézilabda-bajnokságban régen billent annyira a mérleg nyelve a Szeged felé a Veszprémmel szemben, mint az előző idény első felében, ám ez az októberi edzőváltás és David Davis érkezése után megváltozott, és a Veszprém végül vissza tudott ülni a trónra.
Ha végigfutunk a magyar élvonalon, kiderül, hogy a szerepek kicsit megcsontosodtak, az NB I alapvetően négy részre osztható. Az elsőbe a bajnoki aranyért külön párharcot folytató két élcsapat tartozik, az ő harcukba érdemben most sem szólhat bele senki.
A második, magányos „csoport” a Tatabányáé, amely stabilan áll az abszolút elit és a középmezőny között, egyre közelebb az előbbihez, főleg miután a nyáron olyan válogatott játékosokkal erősített, mint Balogh Zsolt, Ancsin Gábor és Borbély Ádám.
A harmadik kalapot a középmezőny alkotja, ide tartozik a legtöbb élvonalbeli gárda (Balatonfüred, Csurgó, Gyöngyös, Ferencváros, Komló, Dabas), itt nagyobb lehet a szórás – ha van a ligában mozgástér, akkor itt van.
Végül a negyedik kategória azoké az együtteseké, amelyek nagy valószínűséggel a kiesés elkerüléséért fognak harcolni (Eger, Mezőkövesd, Budakalász, Orosháza, Vác), bár – a férfi NB I erejét jelezve – azért megvan bennük a középmezőnyhöz való felzárkózás lehetősége is, különösen például a fiatalokkal ambiciózus Budakalászban. Ezeknél a csapatoknál alapvetően két dolog határozhatja meg az eredményességet, egyrészt, hogy a fiatalok milyen ütemben fejlődnek, másrészt a vékonyabb keret, amely az esetleges sérülések miatt hordoz magában veszélyt.
A fiatalok beépítése egyébként egyre jellemzőbb a magyar csapatokra, ami kifejezetten örvendetes a sportág szempontjából, hiszen e nélkül nincsen továbblépés, nincs, ami megalapozhatja a 2020-as évek magyar férfi kézilabdáját. Egyre nagyobb szerepet kap a tehetséges juniorkorosztály – például Rosta Miklós Szegeden, Máthé Dominik Balatonfüreden, Ubornyák Dávid Gyöngyösön, Gábor Marcell Budakalászon és Schäffer Zsolt az FTC-ben. Kell is, hogy minél hamarabb megszokják ilyen magas szinten az egyre inkább a sebességre és az ember ember elleni küzdelmekre épülő meccsterhelést, amely erőnléti, technikai, taktikai és motivációs szempontból is nagy kihívás elé állítja a kézilabdázókat.
Kis túlzással: aki ezen a szűrőn átmegy, arra lehet számítani.
És a végén foglalkozzunk egy kicsit az örök kérdéssel: Szeged vagy Veszprém? A választ nagyban befolyásolja majd, hogy a két spanyol edző, Juan Carlos Pastor és David Davis hogyan osztja el a szerepeket és a terheket. A szegedi belső emberek (Dean Bombac, Joan Canellas, Jorge Maqueda, Bánhidi Bence, Bodó Richárd, Dmitrij Zsitnyikov) jelenleg összeszokottabb és talán stabilabb egységet alkotnak, mint ugyanez a csoport Veszprémben, amelybe két meghatározó játékos, Nagy László és Momir Ilics visszavonulása miatt jobban bele kell nyúlnia Davisnak. Aki egyébként tavaly remekül megtalálta az egyensúlyt, mert világossá tette, kitől mit vár, és az is segíti, hogy a Veszprém kerete nagyon bő, minden posztra három embere is van. Emiatt legalább olyan szoros harc várható az élen az előttünk álló idényben is, mint az előzőben.
NS-SZAKÉRTŐ: KOVÁCS PÉTER korábbi 323-szoros válogatott vb-ezüstérmes
„Hasonló idényt várok a férfi kézilabda NB I-ben, mint az előző volt, a két legnagyobb klub, a Veszprém és a Szeged szerintem hasonlóan kiélezett harcot vív majd egymással.
A harmadik helyezettről sincs sok vita, de a Tatabánya szerepe ennél szerintem több lesz, Matics Vladan csapata lehet a mérleg nyelve, ugyanis a mezőnyben ez a gárda az egyetlen, amely hazai pályán képes lehet legyőzni a két nagyot.
A negyedik helyre szerintem újra a fiatalokkal remekül operáló Balatonfüred fut be, de utána nagy kavarodás lehet a tabellán, mert több csapat is van, amely esélyes a középmezőny első felére, a Csurgóra, a Ferencvárosra vagy a Gyöngyösre gondolok.
Az újoncok véleményem szerint a kiesés elkerüléséért harcolnak majd a Mezőkövesddel, a Dabassal és a Budakalásszal, de mindenképpen jó csaták várhatók.
Örülök annak a folyamatnak, amelyet a nyáron is lehetett látni, hogy egyre több magyar fiatallal töltik fel a keretüket a klubok, de igazán örvendetes az lenne, ha ezek a fiatalok minél több játéklehetőséget kapnának a magyar élvonalban.
Egyedül azt sajnálom, hogy ez a tendencia a két élcsapatnál nem figyelhető meg, ott továbbra sem látok esélyt arra, hogy magyar fiatalok is szerepet kapjanak.”
TUDNIVALÓK
A 14 csapatos férfi kézilabda-bajnokságban a lebonyolítás változatlan marad. Az őszi-tavaszi rendszerű alapszakaszban körmérkőzéses rendszerben, oda-vissza vágós alapon alakul ki 26 fordulót követően a végeredmény a 3–14. helyért (nincs rájátszás). A 13. és a 14. helyezett kiesik, az NB I B Keleti és Nyugati csoportjának győztese feljut az élvonalba. Az alapszakasz első és második helyezettje kétmeccses bajnoki döntőt játszik, a párharc a második helyezett otthonában kezdődik.Az 1. forduló hivatalosan kiírt játéknapja 2019. augusztus 31. (a bajnoki címvédő Veszprém három előrehozott mérkőzést már lejátszott a ligában), a 26., utolsó fordulóé 2020. május 10., de egy-egy mérkőzés időpontja a szövetség engedélyével változhat. Az M4 Sport közvetíti a bajnoki mérkőzéseket. Nemzeti ünnepen Magyarországon mérkőzést játszani tilos. Változás, hogy a férfi és női Magyar Kupa négyes döntőjét összevontan rendezik meg azonos helyszínen, a tervek szerint 2020. május 16-17-én.
Alapszakasz: 2019. augusztus 31.–2020. május 10.FÉRFI KÉZILABDA NB I
1. FORDULÓ
11.00: FTC-HungaroControl–Sport36-Komló
18.00: Mol-Pick Szeged–Csurgói KK
18.00: Telekom Veszprém–Váci KSE
18.00: Eger SZSE–Grundfos Tatabánya KC
18.00: Dabasi KC VSE–Mezőkövesdi KC
18.00: HE-DO B. Braun Gyöngyös–Orosházi FKSE-Linamar
18.00: Budakalász–Balatonfüredi KSE