– Egy győzelem mellett két vereséggel zártuk a Szöul-kupát. Mennyire volt hasznos ez a felkészülési torna?
– Nem azért vettünk részt a négyes tornán, hogy nyerjünk, hanem hogy kipróbáljak bizonyos elemeket – válaszolta a Nemzeti Sportnak Kim Rasmussen, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. – A tavalyi Eb előtt a Möbelringen-kupán Norvégiától, Dániától és Franciaországtól is kikaptunk, de közben láttam, mi működik és kire milyen helyzetben számíthatok. A keretből hatan még nem voltak velünk nagy világversenyen, nekik szükségük volt arra, hogy élcsapatokkal találkozzunk. Jobb, hogy már a vébé előtt láttuk a hibákat, mert tanulni tudunk belőlük.
– Ebből a szempontból a szerbek elleni mérkőzés sok tanulsággal szolgálhatott.
– Az a meccs világosan megmutatta, hogy fel kell keményíteni a játékunkat, ha olyan csapattal találkozunk, amely a fizikai erejére épít ellenünk. Mentálisan fel kell arra is készülnünk, ha az ellenfél tudatosan lassítja a játékot. A válogatottal nincs sok közös edzésünk, így mindig fontossági sorrendet kell felállítanom, és a védekezés gyakorlása szerepel általában az első helyen. Támadásban nem sokat készültünk az öt-egyes védekezés elleni játékra, mert kevés csapat él vele. Ezt természetesen át kell néznünk, de túl sok időt nem tudunk rá fordítani. Az nem úgy megy, hogy most a riválisaink látták, ezzel megzavarhatóak vagyunk, és akkor másnaptól ezt fogják játszani. Szerbia már egy ideje gyakorolja ezt a formációt, és otthonosan mozog benne. Mindezek ellenére csak kettővel kaptunk ki, pedig nem sok minden működött nálunk. A hajrában úgy tűnt, a hét hat elleni támadás jó az ilyen védekezés ellen. Már régóta megvolt ez az ötletem, csak nem találkoztunk olyan csapattal, amely ellen élesben kipróbálhattuk volna.
FELVÁLLALTA A GENERÁCIÓVÁLTÁST
– A szűkített keret legnagyobb meglepetését a 19 éves Vámos Petra beválogatása jelentette, aki Dél-Koreában biztatóan mutatkozott be a csapatban. Ön is így látta?
– Igen, de ez engem egyáltalán nem ért váratlanul. Már figyeltem egy ideje, és van benne valami, ami megfogott. Nagyon agresszíven játszik, míg sok fiatal társa kevésbé támadja a kaput, inkább lepasszolja a labdát. Robbanékony, jól lő és védekezésben kettes pozícióban kiemelkedő teljesítményre képes. Az NB I-ben minden játékost meg tudott fogni egy az egyben. Ez nagy előnye, még ha a vb-felkészülés előtt csak egy közös edzésen vett is részt. Megvan a belső motivációja, ami hajtja előre, ez tetszett meg korábban Háfrában is, és Vámos ugyanezt a hozzáállást képviseli. A felkészülési tornán is felvállalta a párharcokat, és összességében jobban teljesített, mint reméltem, de még figyelnünk kell rá.
Kim Rasmussen többször is hangoztatta az utóbbi években, milyen fontos, hogy a fiatal játékosok a megfelelő döntést hozzák a karrierjükben. Ha hosszú ideig csak a padot koptatják a klubjukban, megrekedhet a fejlődésük, ezért megéri elmenni egy alacsonyabban jegyzett csapathoz, ha ott sokat játszhatnak. A tendencia azt mutatja, egyre többen ismerték fel ezt. „Bebizonyosodott, hogy csak a megfelelő játékidő mellett tudnak fejlődni a fiatalok, és itt legalább 35-40 percre gondolok meccsenként – mondta a szövetségi kapitány. – Szükségük van arra, hogy pályán legyenek a kiélezett pillanatokban, amikor súlya van egy döntésüknek, mert ebből tudnak tanulni. Boldog vagyok, hogy többen felismerték ezt, és inkább elmentek egy kisebb csapatba, hogy ott többet játszhassanak. Ebből tud később a válogatott is profitálni.” |
– Amikor a kimaradókról kérdezték, többször is hangsúlyozta, hogy nem mindig a legjobb játékosok alkotják a legjobb csapatot.
– Mert ez így igaz, a válogatottban mindenkinek tisztában kell lennie a szerepével. Lehet, hogy valaki kulcsember a klubjában, de a nemzeti csapatban egészen más szerep hárul rá. Mentálisan nem könnyű kezelni ezt a helyzetet. Természetesen én is arra törekszem, hogy a legjobbakat válogassam be, de arra is figyelnem kell, hogy rendben legyen a csapatszellem. Aki elfogadja ezt, itt lehet. Ugyanilyen fontos a megfelelő erőnlét és a védekezés.
– Mekkora esélye lehet jövőre a szülésből visszatérő játékosoknak a keretbe kerülésre?
– Ahogy korábban is hangsúlyoztam, az ajtó mindenki előtt nyitva áll, csak meg kell győznie, hogy itt a helye közöttünk. Sokszor szülés után mentálisan erősebben tér vissza egy játékos a pályára, mert megtapasztalta, hogy az élet nem csak a kézilabdáról szól. Közben nekem tovább kell dolgoznom a fiatalokkal, szóval, aki vissza szeretne térni, annak bizonyítania kell. Ráadásul újabb fiatalok is dörömbölnek az ajtón, például Kácsor vagy Kuczora. Csak az előnyünkre válhat, ha minél több játékos küzd azért, hogy válogatott lehessen.
– Az már a kinevezésekor tudható volt, hogy a mostani világbajnokság lesz az eddigi legfontosabb megméretése a csapattal. Ott tart a válogatott, ahol három és fél évvel ezelőtt eltervezte?
– Nem egészen. Amikor 2016-ban megkezdtem a munkát, természetesen az volt a terv, hogy a legmagasabb szinten is bizonyított játékosokra fog épülni a válogatott. Gondolok itt például Szucsánszkira, Tomorira vagy Zácsikra. De soha nem volt lehetőségem a legjobb kerettel dolgozni. Így 2017 után eldöntöttem, hogy rendben, akkor elkezdek egy generációváltást. Az elmúlt két évben nagyobb kerettel foglalkoztam, és ez most kifizetődik. Tavaly decemberben nagyon jó Eb-t futottunk, és a stabil játékunk erre az évre is megmaradt. 2019-ben újabb fiatalok kaptak lehetőséget, de a kulcsjátékosok már nagyjából két éve ugyanazok. A több fiatal szerepeltetése persze törékenyebbé is teszi a csapatot, ugyanakkor ezek a játékosok igazán éhesek a sikerre és fejlődni akarnak.
– Nem túl korai még ennyi fiatallal nekifutni egy olimpiai kvalifikációnak?
– Természetesen vigyázni kell rájuk, láthattuk, hogy Pena távozása után a Fradi is milyen küzdelmes őszön van túl. De ezek a lányok napról napra tanulnak valamit, és elengedhetetlen a fejlődésükhöz a nemzetközi tapasztalat, amit szerencsére a klubjaikkal a Bajnokok Ligájában vagy az EHF-kupában is gyűjtögetnek. Még irreális tőlük kiugró eredményt várni, de eldöntöttem, hogy levezénylem a generációváltást, és szeretek ezekkel a fiatalokkal dolgozni. Fontos volt, hogy minél hamarabb megkezdjük a munkát, mert az új játékosoknak kell egy-két év, hogy elsajátítsanak minden apró részletet, és később emlékezzenek is rájuk.
A nemzetközi szövetség (IHF) júliusban több fontos változásról is döntött a világbajnokságokat illetően, ezek azonban csak január elsejétől lépnek érvénybe, tehát Japánban még nem módosul a keretek létszáma, és csak három cserére lesz lehetőség a torna során. „Az IHF nem igazán segíti a munkánkat – jegyezte meg Kim Rasmussen. – El kellett utaznunk a világ másik végére, a középdöntő visszahozásával pluszmeccsek kerültek be a programba, és csak hármat szabad cserélni. Így nagyon meg kell fontolnom, kiket nevezzek be a rajtra. Jobban kellene óvni a játékosok egészségét, láthattuk januárban a férfiak vébéjén, mennyi sérülés történt. Mindenki üdvözölte volna, ha már idéntől engedélyezik a tizennyolc fős keretet vagy több cserére lenne lehetőség.” |
– Kívülről úgy tűnik, élvezi ezt a fajta feladatot.
– Azt kell mondjam, nagyon, de szívesen dolgoztam volna a korábbi meghatározó játékosokkal is. Engem csak az érdekel, hogy olyanokkal foglalkozhassak, akik igazán szeretnének válogatottak lenni, és mindent megtesznek a csapatért. Akik minden egyes nap – akkor is, amikor a klubjaikban vannak – azon gondolkodnak, hogyan lehetnének jobbak. Számomra ez a motiváció a legfontosabb.
KÖZELÍTÜNK A LEGJOBBAKHOZ
– A legutóbbi Eb-n azt mondta, hogy egyelőre nem tudjuk felvenni a versenyt a legjobbakkal, de az őket üldözők közé tartozunk, akik próbálják befogni a topcsapatokat. Változtak azóta az erőviszonyok?
– Nem, továbbra is a második csoportban vagyunk, ahogy legalább tíz másik válogatott, amelyek bármikor képesek legyőzni egymást. Ettől is érdekes jelenleg a női kézilabda, mindig koncentrálnod kell, mert elég egy tízperces rossz periódus, és kieshetsz egy világversenyen. Elég megnézni a világbajnoki csoportunkat: ott van Románia a visszatérő Neaguval, Montenegró a rutinos játékosaival, és a spanyolok is egy évvel tapasztaltabbak lettek. Ezzel együtt bárkit képesek vagyunk legyőzni az águnkon, még az oroszokat is. Most már ugyan Martín vezeti őket, de Ambros ellen is jók a statisztikáim.
– Milyen céllal vágunk tehát neki a világbajnokságnak?
– Egyértelmű, hogy az olimpiai kvalifikáció lebeg a szemünk előtt, azért dolgoztunk éveken át, hogy Kumamotón keresztül eljuthassunk Tokióba. A csapat elég erős ahhoz is, hogy elődöntőt játsszon, de mint említettem, bármi előfordulhat, ezért legyünk reálisak. Természetesen a csoportból való továbbjutás és a minél jobb szerepelés, az olimpiai selejtezőt érő helyezés megszerzése a cél. Kíváncsi vagyok, a fiatal csapatom hogyan veszi a kihívásokat, hogy távol leszünk a megszokott környezettől. Amikor Európában van a világverseny, megtehetjük, hogy a felkészülés során pár napra hazaengedjük a játékosokat, erre most nem volt módunk. A szakmai stáb feladata megtalálni a helyes egyensúlyt az edzések és a szabadidő között.
– Ha már a stábot említette, Japánban nem lesz a csapat mellett Kristian Kristensen, aki az erőnléti munkáért és a videoelemzésért felelt. Hogyan oldották meg a pótlását?
– Hétéves korom óta ismerem Kristiant, közeli barátok vagyunk, teljes mértékben megbíztam benne, így természetesen nagyon fog hiányozni. Az MKSZ segített új videoelemzővel, az egyetlen különbség, hogy vele nem tudok dánul beszélgetni. A győri Holanek Zoltán lett az erőnléti edzőnk, akinek pontosan olyan pozitív személyisége van, amit kerestem. Az új impulzusok szerintem a csapatnak is jót tesznek.
NAGY SZAKADÉK VAN A JUNIOROK ÉS A FELNŐTTEK SZINTJE KÖZÖTT
– Mit válaszol azoknak, akik az utánpótláscsapataink sikereit látva megkérdezik, mikor fog az A-válogatott is hasonló eredményeket szállítani?
– Ez olyan, mintha azt mondanánk, azért mert a női csapat jól teljesít, a férfiaktól is ezt várjuk. Látni kell, nagy szakadék van a juniorok és a felnőttek szintje között. Az utánpótlásversenyeken a hasonló korban levő, 17-18 éves játékosok ellen lépsz pályára, míg a felnőtteknél a legjobbakkal találod szembe magad. Nem lehet összehasonlítani a kettőt, de az biztos, hogy benne van a lehetőség ezekben a lányokban. Izgalmas lesz követni, néhány év múlva hova fognak eljutni, de szükségük is van erre az időre. Én mindenesetre már hamarabb megadtam számukra az esélyt.
– Jó volt látni, hogy az említett utánpótlástornákon a magyar válogatottak fizikailag is a riválisaik fölé nőttek.
– A junioroknál megvan a magyar csapatnak az az előnye, hogy a keret nagy része a felnőttek között játszik, míg ez nem feltétlen igaz a riválisokra. Egy év is sokat számít, ennyi idő hozzá lehet szokni a fokozott fizikai küzdelemhez. A dánok esetében tudom, hogy 95 százalékuk az U18-as korosztályban szerepel, ez nagyon nem mindegy. Viszont ha nem törik meg a fiatal magyar játékosok fejlődése, akkor szép sikereket érhetnek el a következő tíz évben.
– A felvezető sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a tesztek alapján erősebbek és gyorsabbak lettek a játékosok. Mi az, amiben viszont továbbra is javulnunk kell?
– Elsősorban az anaerob állóképesség terén, hogy bírjuk a nagy intenzitású futást, és ne fáradjunk el hamar. Ebben, valamint a konditermi részben csak lassan érhető el látványos változás. Egyértelmű, hogy még nem vagyunk ott a legjobbak szintjén, de közelítünk. A probléma, hogy a klubcsapatok sok meccset játszanak, ráadásul eredménykényszer mellett, így kevesebb idő jut idény közben az erőnléti munkára. Azt is nézem a fiatal játékosoknál, ki van fizikailag felkészítve arra, hogy tizenkét nap alatt lejátsszon nyolc meccset.
– Az előzőekkel összefügg, hogy az eredeti terve a gyors játék volt, amit az elmúlt években csak részben tudtunk alkalmazni. Hogy állunk most ezen a téren?
– Nincsenek nagy lövőink, viszont sok olyan játékosunk van, aki jó az egy egy elleni párharcokban, így amikor fizikailag erősebb csapattal találkozunk, fel kell gyorsítanunk a játékot. Ahhoz, hogy erre a sorozatterhelés során is képesek legyenek a lányok, szükség van a megfelelő anaerob edzésekre. Haladunk ezen az úton, mert természetesen a gyors játék a célunk.
MINDEN JÁTÉKOSSAL MÁSHOGY KELL BÁNNI
– Egy interjúban arról beszélt, hogy nincs szükség külön pszichológusra a csapat mellett, mert szívesen látja el ezt a szerepet is. Mit tart a legfontosabb feladatának, amikor a lányokkal beszélget?
– Több mint húsz éve dolgozom már női csapatokkal, azt hiszem, sikerült valamennyire megismernem a női lélek rejtelmeit. Nem fogok könyvet írni a témáról, de megvan a módszerem, ahogy csinálom. A kulcs, hogy minden játékos tisztában legyen azzal, miért van a válogatottban, mit várnak tőle. Arra ösztönzöm őket, hogy feszegessék a határaikat, mert azt szeretném, hogy a legjobbak legyenek. Minden játékost ismernem kell, mert valakinek arra van szüksége, hogy folyamatosan hajtsam előre, míg más inkább biztatásra és megerősítésre vágyik. Amikor idejöttem, lépten-nyomon felhozták, hogy bár jók vagyunk, a hajrában mindig alulmaradunk a fontos meccseken. Sajnálom, de ennek az időszaknak vége. Több mérkőzést nyertünk meg az utolsó percekben, ráadásul kevésbé tapasztalt játékosokkal. Az egész azon múlik, mennyire vagyunk képesek hinni magunkban. Azt hiszem, ez a hit most megvan a játékosokban.
– Játsszunk el a gondolattal, hogy az utolsó percben járunk egy sorsdöntő vb-meccsen, támadhatunk a győzelemért, és időt kér. Kinek a kezébe adná a labdát? A tavalyi Eb-n Háfra hasonló helyzetben emlékezetes gólt lőtt a németeknek.
– Mindez attól is függ, ki az ellenfél, kik védekeznek bent éppen és hol keressük a gyenge pontot. Nem fogok egy fiatalt olyan helyzetbe hozni, hogy öt megoldás közül kelljen választania, mert fontos, hogy komfortosan érezze magát a szituációban. Szerintem most több olyan játékos is van a keretben, aki nem ijedne meg, ha a hajrában övé lenne az utolsó lövés. Ettől vagyunk veszélyesek.
A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE A VB-RE
Kapusok: Bíró Blanka (FTC-Rail Cargo Hungaria), Kiss Éva (Győri Audi ETO), Triffa Ágnes (DVSC Schaeffler)
Jobbszélsők: Faluvégi Dorottya (Győri Audi ETO), Lukács Viktória (FTC-Rail Cargo Hungaria)
Jobbátlövők: Klujber Katrin (FTC-Rail Cargo Hungaria), Kovács Anna (DVSC Schaeffler)
Irányítók: Kovacsics Anikó (FTC-Rail Cargo Hungaria), Tóth Gabriella (Érd), Vámos Petra (DVSC Schaeffler)
Beállók: Szabó Laura (Érd), Tóvizi Petra (DVSC Schaeffler)
Balátlövők: Háfra Noémi (FTC-Rail Cargo Hungaria), Tomori Zsuzsanna (Siófok KC)
Balszélsők: Márton Gréta (FTC-Rail Cargo Hungaria), Schatzl Nadine (FTC-Rail Cargo Hungaria)
Szövetségi kapitány: Kim Rasmussen
Edző: Siti Beáta
Kapusedző: Bakos István
Tartalékok: Kiss Nikolett (Érd), Pásztor Noémi (FTC-Rail Cargo Hungaria)
NŐI KÉZILABDA-VB (2019. november 30. – december 15., Kumamoto, Japán)
A CSOPORTBEOSZTÁS
A-csoport (Kumamoto):Kuba, Angola, Szlovénia, Norvégia, Hollandia, Szerbia
B-csoport (Jamaga, Kumamoto):Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Dánia, Franciaország, Németország
C-csoport (Jacusiro, Kumamoto):Kazahsztán, Szenegál, Spanyolország, MAGYARORSZÁG, Románia, Montenegró
D-csoport (Kumamoto):Kongói DK, Argentína, Kína, Svédország, Oroszország, Japán
A magyar válogatott csoportmérkőzései (magyar idő szerint)
November 30., szombat, 10.00:Magyarország–Kazahsztán (Tv:M4 Sport, élőben az NSO-n)
December 1., vasárnap, 10.00:Spanyolország–Magyarország (Tv:M4 Sport, élőben az NSO-n)
December 3., kedd, 7.00:Magyarország–Montenegró (Tv:M4 Sport, élőben az NSO-n)
December 4., szerda: 11.00:Magyarország–Szenegál (Tv:M4 Sport, élőben az NSO-n)
December 6. péntek, 11.00:Románia–Magyarország (Tv:M4 Sport, élőben az NSO-n)
A csoportok első három-három helyezettje jut a középdöntőbe. A világbajnokság győztese kijut a tokiói olimpiára, a 2–7. helyezettek olimpiai selejtezőt játszhatnak 2020 márciusában. Amennyiben kvótával már rendelkező csapat a 2–7. hely között végez, a selejtezős részvételi lehetőségek a világbajnoki rangsor további válogatottjaira szállnak át.