A 85 éves edzőlegenda volt a szövetségi kapitánya annak a jugoszláv férfiválogatottnak, amely az olimpiák történetének első kispályás kézilabdatornáját megnyerte 1972-ben, Münchenben. Hat évvel később a németek (konkrétan az NSZK) a Varázsló becenévvel illetett edző irányításával szerezték meg első világbajnoki aranyérmüket.
Stenzel a balkan-handball.com podcastjében beszélt napjaink kézilabdájáról.
„Meglátásom szerint a kézilabda csak néhány országban fejlődik – idézi a handball-planet.com Vlado Stenzelt. – A játék egyszerűen nem elég vonzó a szurkolóknak. Rendkívül sok a probléma a szabályokkal. Az IHF bizottságában olyanok is helyet kapnak, akik semmit nem tudnak a kéziről. Afrikából és Ázsiából is vannak képviselők, némi túlzással még apacsok is akadnak. Ők döntenek a sportág jövőjéről?”
A jugoszláv szakember szerint túl bonyolultak a mai szabályok. Stenzel például arra gondolt, nem egyértelmű, mi számít szabálytalanságnak támadásban, számolgatni kell a passzokat, és a hét a hat elleni játék miatt nem lehet emberfogással védekezni.
„Nincs sok taktikai opció az emberhátrányos szituációknál, csak öt-egyben tudsz védekezni – pedig a nézők számára látványos lenne az emberfogásos védelem. Szörnyűek a szabályok.”
„Könnyű észszerű szabályokat hozni, hogy szórakoztatóbb legyen a kézilabda a nézők és a média számára. A kosárlabda a világ egyik legnépszerűbb sportága, a kézilabda nincs azon a szinten a szabályok miatt. A kosárlabda okos emberek kezében van. Minden új módosításnak köszönhetően fejlődött a sportág, ott van például a hárompontos dobás bevezetése. Kosárlabdában a tizenöt pontos hátrány is ledolgozható, kézilabdában ha tíz ponttal vezet az ellenfél, véget lehet vetni a meccsnek és haza lehet menni. Én már nem tudok segíteni, egyetlen bizottságnak sem voltam tagja” – tette hozzá a Horvátországban élő Stenzel.