Kézilabda: az NB I-es Liga elnöke szerint egységes szabályozás kellett

Vágólapra másolva!
2020.04.11. 15:12
null
Balássi Imre szerint egységes szabályozásra volt szükség (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)
Balássi Imre, a kézilabda NB I-es Liga elnöke és Szloska Krisztián, az amatőr tanács elnökségi tagja reagált a Nemzeti Sport Online-nak a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) csütörtöki döntésére, ami több csapatnál is indulatokat váltott ki.

Mint ismert,az MKSZ úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány okozta helyzetre tekintettel befejezettnek nyilvánítja az égisze alá tartozó összes bajnokságot, és a következő kiírásban az előző évad végeredménye alapján jelöli ki a nemzetközi kupák szereplőit.

A nőknél a Siófok az NB I 2. helyén állt, megelőzve a Ferencvárost, dea szövetség határozata alapjána Bajnokok Ligájában a 2018–2019-es idény végeredménye miatt az FTC van kedvezőbb helyzetben a nevezések terén. Az európai szövetség által korábban közöltek szerint az előző idényhez –amikor az FTC, a Siófok és az Érd is pályázott a BL-szabadkártyára– képest változás, hogy a magyar szövetség ezúttal csak egy csapatot terjeszthet fel az EHF-nél szabadkártyára.

A döntést követően a siófoki egyesület a megdöbbenését fejezte ki, majd a klub több játékosa is Facebook-oldalán üzent – Nerea Pena szerint igazságtalan ez így, míg Szikora Melinda azt ecsetelte, hiábavaló volt a gárda minden erőfeszítése.

Megszólalt Éles József, az NB I/B Nyugati csoportját vezető Veszprémi KKFT tulajdonosa, aki szintén csalódottan vette tudomásul a határozatot, de a női NB I/B Nyugati csoportjának élén álló NEKA ügyvezetője, Mocsai Tamás sincs kibékülve a történtekkel.

Az indulatokra pénteken reagált az MKSZ elnöksége, s most megszólaltBalássi Imre, az NB I-es Liga elnöke, aki beszélt többek között a döntés hátteréről,

„A kialakult helyzetben rengeteg csarnok zárt be, az edzés, illetve a bajnokság folytatása is lehetetlenné vált. Ez egy olyan kontaktsport, amit zárt helyen, test test ellen végeznek, tehát fokozottabb az egészségügyi kockázat veszélye, innentől kezdve nagyon bizonytalan helyzet alakult ki. A klubok tekintetében a nézőkről szól minden, de a legfontosabb az egészség. Ez igaz a sportolókra, de valamennyi személyre is, aki a klubnál dolgozik, a csapatot körülveszi. Ehhez járult hozzá, hogy gyakorlatilag nincsenek bevételek, hiszen nincsenek mérkőzések, a költségek viszont megmaradtak a játékosbérek tekintetében, így a klubok folyamatos veszteséget kezdtek el termelni, amit meg kellett állítani” – indokolt Balássi, hozzátéve, hogy az MKSZ a végsőkig kivárt a döntéssel.

A csapatok majdnem nyolcvan százaléka egyébként március huszonharmadikán, a halasztás kihirdetése után egy emailes szavazásban a bajnokság azonnali lezárását kérte az MKSZ-től, míg öt klub azt kérte, egy záros határidőig még várjon ki a szövetség. Az MKSZ elnöksége kivárta az EHF határozatát, amely úgy döntött, a jelenlegi idényre kiírt meccseket, kupákat június előtt megrendezni már nem lehet. Ami a klubokat illeti, július végével sok csapat sok játékosának lejár a szerződése és máshol folytatja a pályafutását, így ha később játszanák le az összecsapásokat, az már nem ugyanazokra az alakulatokra vonatkozna, mint amelyeknél a játékos a 2019–2020-as idényt elkezdte. A szövetség kivárt, amíg lehetett, a döntés megszületése után április hetedikén egyeztetett a ligával. Ezen a megbeszélésen egyértelműen kiderült, hogy az orvosi albizottság, a liga a bizonytalan helyzet és a gazdasági szempontok, míg a szakemberek a sérülésveszély, illetve a színvonalcsökkenés miatt kérték a bajnokság lezárását.”

„A döntés rengeteg érdeksérelemmel járt, rengeteg érzelmet váltott ki, hiszen itt a sok rossz közül kellett megoldást találni, mert mindenkinek megvannak a saját érdekei. A liga az NB I-ért felel, viszont az MKSZ a teljes kézilabda-társadalmat képviseli, és az alsóbb osztályokban is vannak érintett csapatok, így mindenképpen egységes szabályozást kellett meghozni. A határozat különféle érzelmeket és reakciókat váltott ki, de úgy gondolom, ilyen döntéseknél nincsenek érzelmek, csak racionalitás. Azt gondolom, ebben a rendszerben győztes nincs, csak vesztesek, csapatok, edzők, sportolók is, de még egyszer mondom, itt az egészség nagyon fontos. A liga szempontjából fontos döntést kellett meghozni, hogy a csapatoknak legyen egyáltalán lehetőségük arra, hogy jövőre a jelenlegihez képest közel azonos feltételekkel tudjanak indulni, hogy meglegyen a stabilitásuk, hogy egyáltalán el tudjanak indulni, valamint a férfi és a női mezőnyben is legyen tizennégy együttes, amely tud majd játszani. Én úgy gondolom, a kialakult helyzetben az MKSZ jó döntést hozott. Mindenképpen egységes szabályozást kellett bevezetni, aminek sajnos vannak vesztesei.

–Milyen álláspontot képviselt a liga a kérdésben, és mennyire kérte ki a véleményét a szövetség a döntéshozatal közben?
– Mi javaslatokat tehetünk, amit a Magyar Kézilabda-szövetség elnöksége megfontol. Ebben a kérdésben mi javaslatot is tettünk, mégpedig a bajnokság lezárására, amely azt gondolom, elég egyhangú volt, mivel a döntés előtt egy nappal gyakorlatilag valamennyi, még a jelenleg Bajnokok Ligájában szereplő négy klub is megerősítette, hogy a szezon lezárása mellett van. Hogy ez milyen módon történt, a profi liga elfogultan nyilván a saját maga érdekei szerint járna el, viszont itt a teljes egészet kell nézni. A ligának nincs szavazati joga az elnökségben, a javaslatot, amit tettünk, az MKSZ megfontolta és elfogadta.

SZLOSKA KRISZTIÁN: EZ A DÖNTÉS EGYÉRTELMŰEN MEGFELELŐ A MAGYAR KÉZILABDÁNAK
Szloska Krisztián, az NB I/B-t, az NB II-t és az alacsonyabb osztályokat, valamint utánpótlás-bajnokságokat tömörítő amatőr tanács elnökségi tagja az NSO-nak arról beszélt, meglátása szerint a lehető legjobb döntés született meg egy nehéz szituációban.

„A Magyar Kézilabda-szövetség teljes mértékig kikérte a véleményünk. Az MKSZ elnöksége, Dr. Kocsis Máté elnök úr és Novák András operatív igazgató folyamatosan egyeztetett velünk és a profi ligával is. Meglátásom szerint egy olyan konszenzusos döntés született, ami a magyar kézilabdának egyértelműen megfelelő. A jelenlegi helyzetben nem nagyon lehetett máshogy határozni. Állandó egyeztetések alapján történt, ennél jobb döntést szerintem nem tudott volna senki sem meghozni. Kocsis elnök úr és Novák operatív igazgató, illetve a szövetség nem önhatalmúlag, hanem tényleg állandó megbeszélések után hozta meg a döntést.”

Szloska kiemelte, hogy a szövetség időben, mindent szem előtt tartva hozta meg a határozatot.

„Abszolút egységes volt az álláspontunk. Az egy dolog, hogy a bejelentés csütörtökön történt meg, előtte, a háttérben zajló egyeztetések a sportág minden szegmensét érintették. Nyilvánvaló, hogy vannak érdeksérelmek, de én azt mondanám erre, hogy ha mérlegre rakjuk, akkor az mindenféleképpen a pozitív irányba billen. Az első- és a másodosztályban most ugye nem lesz feljutás és kiesés, ami egyes, főleg a feljutásért küzdő csapatokat érzékenyen érintette, de a mostani helyzetet szerintem senki sem akarta. Az MKSZ a legjobb, legokosabb döntést hozta meg, amit előtte alaposan körbejárt. Szeretném kiemelni azt is, hogy mindez időben történt meg, mindent szem előtt tartva. Néhány klub bajba kerülhet, sajnos vannak információk, hogy mindenhol recesszió lesz, de ezzel kapcsolatban egyelőre csak remélni tudjuk a legjobbakat.”

–Mennyire volt egységes a tagság? Bartha Csaba, a Győri ETO elnöke azt mondta, hogy az ETO, a Siófok, a Veszprém, a Szeged és a Komló még kivárt volna a döntéssel.
– Három együttes lett volna, amely még kivárt volna. A Komló és a Siófok is a lezárást javasolta, míg a három BL-induló, a Szeged, a Veszprém és a Győr egy bizonyos időpontot említett – az említett klubok egyébként az április elejét-közepét jelölték meg, hogy ha addig nincs lehetőség a bajnokság befejezésére, akkor tekintse lezártnak az idényt a szövetség.

–A dánoknál és a lengyeleknél például az aktuális állás alapján hirdettek végső sorrendet. Mi miért választottunk más utat és tettük gyakorlatilag semmissé az idényt?
– Mert nálunk nem azonos számú mérkőzést játszottak a csapatok, így képtelenség végeredményt hirdetni. És ha nincs érvényes rangsor, akkor csak a legutóbbi hivatalos végeredmény vehető figyelembe, ez pedig a tavalyi bajnoki sorrend. Egységes szabályozás kellett az NB I-től kezdve az NB II-ig, hiszen ott is vannak feljutók. Ebben a helyzetben az alacsonyabb osztályú csapatok feljutását is meg kellett volna határozni, azonban akadnak helyzetek, hogy például azonos pontszámmal állnak, de egymás elleni eredmény még nem alakult ki. Említhetném, hogy a férfiaknál a Szeged és a Veszprém kapcsán sem lehetett volna a jelenlegi állás szerint igazságosan lezárni a kírást, mert a Szeged egy meccsel többet játszott, és hátra volt még egy találkozója, a Veszprém gyakorlatilag vesztett pontok nélkül állt a második helyen. Azt gondolom, itt nagyon sok olyan eset van, amire így egészében nem lehetett volna ráhúzni egy egységet, tehát lehet, hogy akkor külön kellett volna kezelni a női és a férfi szakágat, vagy az NB I-et, az NB II-t, ami rengeteg kiskaput és problémát eredményezett volna, ezért is dönthetett a magyar szövetség amellett, hogy egységes álláspontként ezt az idényt nem veszi figyelembe.

–Az eddigi reakciók alapján a nemzetközi kupanevezések, valamint a kiesők és feljutók kérdése tűnik a legérzékenyebb pontnak. Itt milyen opciók kerültek szóba, és miért az a döntés született, hogy a tavalyi sorrend a mérvadó, illetve feljutó és kieső sem lesz? Nem került szóba, hogy bővítik a következő idényre az NB I-es mezőnyt, így legalább a feljutásra állók nem esnek el egy nagy lehetőségtől?
– A szövetség illetékes bizottságai valamennyi lehetőséget megvizsgálva tettek javaslatot. A létszámbővítés ellen leginkább a nemzetközi versenynaptár szól, hiszen jelenleg nincs információnk arról, illetve megjósolni sem lehet, hogy jövő szeptemberben egyáltalán elindulhat-e a bajnokság. Mivel az olimpia átkerült 2021-re, s a magyar női válogatottnak még van esélye a kijutásra, nyilván ez prioritást élvez. Előnyt élveznek továbbá a nemzetközi kupákban induló gárdáink, és az NB I is. Lehet, hogy a következő idényt csak októbertől vagy novembertől lehetne elkezdeni, akkor onnantól a versenynaptárba annyi mindennek bele kellene férnie, hogy ez a játékosok leterheltségét és a sérülésveszélyt nézve szinte elképzelhetetlen. A liga egyetlen dolgot kért, hogy a szabályozás egységes legyen, tehát ha a szövetség úgy dönt, hogy van helyezés, akkor legyen kieső is, ha helyezés nincs, akkor kieső se legyen. Példaként a Békéscsabát tudnám említeni, amelynek a következő nyolc fordulóban olyan mérkőzései lennének, ami igazságtalanná tenné, hogy kiessen a bajnokságból, hiszen a riválisokkal játszana, és elképzelhető, hogy meg tudná szerezni a bennmaradáshoz szükséges pontokat. Mivel nem lehet befejezni az idényt, innentől kezdve félig-meddig minden megoldás igazságtalan. A létszámbővítés lehetett volna opció, ami miatt kerestek engem az NB I/B érintett klubjai, kérve, hogy a liga vegye figyelembe a helyzetüket, de a liga nem tudja figyelembe venni, mert nem vagyunk döntéshozók. Mi javaslatot tudunk tenni bizonyos dolgokra, és a lezárást javasoltuk. A versenynaptár viszont annyira sűrű lett volna, hogy nem lehetett volna beilleszteni. Viszont azt is hozzá kell tennem, hogy amennyire ismerem a csapatok jelenlegi anyagi helyzetét, nagyon nagy esély van rá, hogy a mostani élvonalbeli klubok közül néhány nem tudja majd vállalni az NB I-es szereplést. Ez azt jelenti, hogy a mostani döntés alapján nem lesz tizennégy első osztályú nevezés az NB I-re, s akkor nyilván a korábban említett csapatoknak lehetőségük lesz a jelenleg érvényben lévő szabályok alapján bekerülni az élvonalba. Nehéz időszak vár a klubokra, ez is ennek a nagyon összetett döntésnek az egyik lába, hogy nem lehet kitenni az élvonalból egy együttest, amelynek még van további nyolc fordulója, ezáltal van még esélye bennmaradásra.

–Akiket a mostani döntés hátrányosan érint, azok számíthatnak-e a jövőben valamiféle korrekcióra?

– Jelenleg a pénzek elosztásának tekintetében van egy nagyon egységes és elfogadott álláspont, amely az eddigi évekre vonatkozott. Most még nem látjuk a jövő évi támogatási rendszert, amikor ez meglesz, akkor kell arről a ligának döntenie, hogy mely gárda milyen helyzetben van, illetve hogy ebben a helyzetben mit tud lépni. Én inkább azt mondom, hogy ennek a helyzetnek nagyon sok vesztese van, nagyon sokakat ért kár. Nem csupán a klubokról beszélünk, nemcsak a játékosokról, hanem a személyzetről, az alkalmazottakról, a játékvezetőkről. Jelentős egészségügyi kockázat volt a rendszer fenntartásában. Itt a»hogyan« miatt van érzelmi vita, ez vált ki véleményeket, de ez szurkolói és érzelmi hovatartozás alapján való döntés, viszont egy szövetség hozhat érzelmi alapon döntést. Akkor mindenki felé lehetne kiskaput tenni, hol az egyik, hol a másik felé. Ez nagyon kemény határozat egyébként, úgy gondolom, nem lehetett volna jól dönteni.

–Bár még nem látjuk a járvány végét, hogyan látja, lehetnek-e gazdaságilag megrendülő, esetleg bedőlő klubok az NB I-es mezőnyben?
– Nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a klubok, és ez nemcsak jövőbeli kép, hanem már most tudok olyan csapatról, amely rossz helyzetben van. A reklámbevételek visszaestek, hiszen nincsenek mérkőzések, a klubok nagy része a reklámszerződésekben foglalt kötelezettségei nagy részét nem tudja teljesíteni sem pénzügyileg, sem jogilag. Másrészről az önkormányzatok is nehéz helyzetben vannak, így a vidéki klubok is, amelyek önkormányzati támogatás alatt állnak. Van, ahol erre az évre már fel is függesztették a támogatást. Nehéz időszak vár az élvonalbeli csapatokra, a magyar kézilabda-társadalom még nem találkozott hasonló szituációval. Az MKSZ próbál segíteni, olyan intézkedéseket hozni, hogy a klubok át tudják vészelni ezt az időszakot. Volt egy megbeszélés erről is. Én azt gondolom, hogy ennek a bajnokságnak a lezárásaként mindenképpen a veszteségek minimalizálását kell megtartani, s a következő idényre úgy kell elindulni, hogy legyen tizennégy olyan csapat az NB I-ben, amely be is tudja fejezni a bajnokságot, illetve amelynek megvan a szükséges gazdasági háttere ehhez.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik