Született: 1991. november. 6., Budapest |
– Tíz érdi idény után szerződött új klubcsapathoz. Miért pont most érett meg önben a váltás gondolata?
– Tíz év rengeteg időnek számít egy sportkarrierben és a magánéletben is – válaszolta Janurik Kinga, a Ferencváros női kézilabdacsapatának válogatott kapusa. – Nem sokat gondolkoztam, amikor megkaptam a lehetőséget, hogy a Fradihoz szerződhetek, egy éjszaka alatt sikerült eldöntenem, hogy az FTC-ben szeretném folytatni a pályafutásomat. Szükségem van erre a lépcsőfokra a karrieremben, arra, hogy a Bajnokok Ligájában is játszhassak, hogy még egy szinttel feljebb léphessek. Már nem vagyok húsz éves, úgy voltam vele, hogy ez egy olyan esély, amit, ha most elmulasztok, már nem biztos, hogy többet adódna az életben és nagyon fogom bánni, ha nem ragadom meg.
– Mennyit változott szakmailag és emberileg az Érden töltött időszak során?
– Rengeteget változtam, külsőleg és belsőleg is és mint játékos is. Érden nőttem fel, amikor odakerültem még ott volt a tojáshéj a fenekemen, annyit tudtam a kézilabdáról, hogy be kell álljak a kapuba. Az érdi csapatban formálódtam azzá a játékossá és emberré, aki most vagyok. Csak jókat tudok mondani az érdi évekről, a szívem egy darabja a városban marad, ahogy azok a barátok is életem végéig velem lesznek, akiket az elmúlt években szereztem ott. Viszont úgy éreztem, hogy van még bennem, a teljesítményemben egy jó tíz százalék, amit még ki lehetne hozni. Klubszinten a BL a csúcs, annyira szerettem volna már végre megtapasztalni a BL-meccsek hangulatát, a sorozat légkörét, ez volt a fő motivációm a váltásban. Nyilván szerettem volna, ha Érden sikerül elérni ezt a célt, de realizálódott bennem, hogy, ha tényleg ezt szeretném, ahhoz lépnem kell.
A hazai szövetség elnöksége szerdai ülésén kinyilvánította, a jövő nyári tokiói olimpia végéig a januárban már felkért és ideiglenesen, a jövő tavaszra halasztott ötkarikás selejtezőre kinevezett Elek Gáborral és a Győrt irányító Danyi Gáborral képzeli el a női válogatott jövőjét, a két trénert a következő napokban jó eséllyel ki is nevezik társ szövetségi kapitánynak. „Örülnék, ha ők maradnának a kapitányok, hiszen egy magyar edzővel teljesen más a munka, mint egy külföldivel, a közös hangot is sokkal könnyebb megtalálni – mondta Janurik Kinga. – Elek Gábor és Danyi Gábor klubcsapatai, a Fradi és a Győr adja a válogatott gerincét, mindkét edző ismeri a játékosokat, tudják, hogy kell bánni velük.” A kapus rámutatott, már a márciusi olimpiai selejtezőt megelőző néhány hetes felkészülés is remekül telt a két edző vezetésével, illetve arra is kitért, milyen lenne, ha a klubedzője egyben a válogatottnál is az edzője lenne. „Nyilván könnyebbséget jelent, ha ugyanazzal a trénerrel dolgozol a klubnál és a válogatottnál is. Ugyanakkor mindkét Gábort úgy ismertem meg, hogy nem azért válogatnak be valakit, mert az szem előtt van.” |
– Milyen érzésekkel várja a júliusi felkészülést?
– Már nagyon várom a közös munkát, száz százalékot nyújtva vágok majd bele. Mindig azt szoktam mondani, hogy csak jót várok egy-egy új időszaktól. Szeretnék minél több címet nyerni a Fradival, remélem, ez sikerül is. Ezzel a játékoskerettel megvan a realitása annak, hogy minden sorozatban elöl végezzünk. Azt a célt kell kitűzni magunk elé, hogy megnyerjünk mindent és ismerve a csapattársakat, mindannyiunk szeme előtt ez fog lebegni. Fiatal, erős és ambícióval teli a csapat.
– Bíró Blanka a válogatott után immár a klubcsapatban is a poszttársa. Milyen lesz a közös munka vele?
– Nagyon örülök, hogy együtt dolgozhatunk, hiszen a válogatottból már régóta ismerjük és jól megértjük egymást. Biztos vagyok benne, hogy sokat segít majd nekem az első hetekben. A kapusoknál nagyon fontos, hogy egy olyan ember legyen melletted, akivel kölcsönösen segítitek a másikat és mi pont ezért alkotunk jó párost, kiegészítjük egymást.
– Milyen szerep juthat önnek a következő idényben?
– Konkrét játékpercekről nem beszéltünk, de Elek Gábor elmondta, hogy nagyon sok mérkőzést kell játszanunk ősztől, ahogy Gábor fogalmazott: több lehetőséget kapok, mint gondolnám. Mindig úgy állok a meccsekhez, hogy ha a kapustársnak megy jól a védés, annak is örülök, hiszen az a fontos, hogy valamelyikünk jó formában legyen, amivel a csapat javát szolgálja. Jól meg tudjuk majd osztani a feladatokat és a mérkőzéseket „Blanival” is.