A legilletékesebbek, a magyar női kézilabda-válogatottat valaha irányító magyar szövetségi kapitányok határoztak a Magyar Kézilabda-szövetség, a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az Origo közös játékán minden idők tíz legjobb magyar női kézilabdázójáról. A tizenhárom tagú zsűri döntött, következzenek hát a „kézisek kézise” szavazás 4–10. helyezettjei!
10. Siti Beáta (24 pont)
Klubszinten mindent megnyert, és a válogatottal is érmek sorát szerezte. A legnagyobb sikereit a Dunaferr-rel érte el, mindhárom kupasorozatban csúcsra ért (Bajnokok Ligája, EHF-kupa, KEK), sőt az EHF-kupát az Ikasttal és a Cornexivel is elhódította. A pengés irányító már 21 évesen bemutatkozott a válogatottban, tagja volt az 1995-ben világbajnoki ezüstérmes csapatnak – azóta is beleborzongva idézi fel a magyarokat segítő elképesztő szurkolást. Európa-bajnok, továbbá olimpiai ezüst- és bronzérmes a nemzeti együttessel. 2006-os visszavonulása óta – több részletben – a felnőttválogatott másodedzője volt.
9. Horváth Klára (25 pont)
A Vasas 1982-ben Bajnokcsapatok Európa-kupája-győztes csapatának egyik fontos alakja volt a balkezes Horváth Klára, akinek első férje Csík János volt, második házassága okán Kaspersné néven is ismert. A Vasassal kilenc bajnoki címet nyert, ám a tizediket már ellene, a Spartacusszal gyűjtötte be, amelyet tizenegyedik is követett. Már a TF-en tanult, amikor – visszaemlékezése szerint – fehér ruhában mentek köszönteni az NSZK-ban világbajnokságot nyerő csapatot. A vb-győzelem neki nem adatott meg, ám hazai pályán, a BEK-győzelem évében nyert ezüstöt, ráadásul az 1976-os montreali olimpián bronzérmes lett.
8. Elekné Rothermel Anna (30 pont)
A sportág egyik legjobb magyar kapusa, akit a vébégyőzelem évében, 1965-ben a sportág legjobbjának választottak idehaza. A világ legjobbjának is tartották, kétszer szerepelt a világválogatottban. Emlékezetes védésekkel járult hozzá már a vb-kijutáshoz is, majd tudására nagy szükség volt ahhoz is, hogy a válogatott révbe érjen Dortmundban. Tagja volt az 1971-ben bronzérmes alakulatnak is, pedig egy évvel korábban visszavonult a válogatottól. Klubszinten nagy szerepe volt abban, hogy a Ferencváros megtörje a Spartacus hazai egyeduralmát, visszavonulása után is a FTC munkatársa volt. Férje a legendás edző, Elek Gyula, fia az FTC-tréner Elek Gábor. Hosszú betegeskedés után 2005-ben hunyt el.
7. Farkas Ágnes (32 pont)
Az ellenállhatatlan balátlövő üstökösként robbant be a kézilabda világába, 21 évesen gólkirálynő volt az 1994-es, a válogatottnak negyedik helyet hozó Európa-bajnokságon. Bár többször is sérülések hátráltatták, mindig csapata és a válogatott meghatározó alakja volt, Sydneyben ezüstérmet szerzett, ugyancsak 2000-ben tagja volt az Európa-bajnok válogatottnak, 2003-ban újabb második helyet tett az 1995-ös vb-ezüsthöz. Klubszinten BL- és KEK-második hely jutott neki. Mint mondja, fáj, hogy nem sikerült diadalmaskodni a 2003-as vb-n, hiszen akkor már esélyesnek számított a válogatott, ám döntőt játszani mindig nagy élmény.
6. Pálinger Katalin (40 pont)
A kétezres évek nagy kapusalakja Pálinger Katalin, akinek annyira nem hiányzik a BEK/BL-győzelem, anélkül is elégedetten gondol vissza pályafutására. No és persze a vitrinbe is került érem, nem is kevés: kivette a részét a 2000-es olimpiai ezüst, Eb-arany jelentette duplából, dobogós volt vb-n és Eb-n is, a 2003-as zágrábi vébédöntőn lázasan védett – szenzációsan. A légióséletbe is belekóstolt, míg itthon nyolcszoros bajnok és hétszeres kupagyőztes a Dunaferr-rel, illetve a Győrrel. 2012-es visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, a Magyar Kézilabda-szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja.
5. Radulovics Bojana (66 pont)
Szabadkán született a balkezes bombázó, ám ahogyan a szavazás kezdetén rögzítettük, nem maradhattak ki a nem hazánkban és nem magyar nemzetiségűként születő, más ország színeiben bemutatkozó, ám nálunk is csillogó klasszisok, így természetesen a tornák gólkirályának is helye van a top 10-ben. Hetven jugoszláv válogatott mérkőzés és hosszas egyeztetés után mutatkozott be a magyar együttesben, Sydneyben nemcsak ezüstöt nyert, hanem az All Star-csapatba is bekerült, gólkirály volt a 2004-es, nekünk bronzérmet hozó Eb-n, és az ezüstös horvátországi vb-vel járt a gólkirályi cím és az álomcsapattagság is. Kétszer is (2000, 2003) a világ legjobbjának választották, más magyar ezt nem mondhatja el magáról.
4. Kökény Beatrix (71 pont)
A kilencvenes évek állócsillaga a válogatott és a Ferencváros karmestere, Kökény Beatrix, aki stílusosan, a 2000-es Európa-bajnokság aranyérmével köszönt el a nemzeti csapattól, ő emelte magasba az Eb-győzelemért járó tálat. A diadalt olimpiai ezüst- és bronzérem, vb-második és Eb-harmadik hely előzte meg, a legemlékezetesebb talán a mágikus budapesti világbajnokság és második hely. Már 17 évesen bemutatkozott az Építők felnőttcsapatában, még húszesztendős sem volt, amikor debütált a válogatottban, összesen nyolcszoros bajnok és hétszeres MK-győztes. A nagyszerű csapatembert háromszor választották meg az év magyar kézilabdázójának, sportvezetőként pályafutása 2001-es lezárása óta az FTC-ben dolgozik. Családjára a legbüszkébb, férje az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó Imre Géza, gyermekeik, Bence és Szofi is kézilabdáznak.
