„Elégedett vagyok a mostani válogatottunkkal, de látom, hogy nem fedjük le az egész társadalmat. A felnőttek között hiányoznak a bevándorló hátterű játékosok. Az utánpótlás-válogatottakban van néhány jelöltünk, reméljük, lesznek közöttük, akik megteszik a következő lépést, és példaképekké válnak” – mondta Hergeirsson a norvég Tv2-nek.
Az izlandi szakember szerint az jelenti a gondot, hogy felnőtt korba érve kevesen maradnak meg a sportágban. Kare Geir Lio, a norvég szövetség elnöke elmondta, külön tervet készítettek arra, hogy változtassanak ezen a helyzeten, amelyhez a források is rendelkezésre állnak.
„Keményen dolgozunk azon, hogy a kézilabda mindenki számára vonzó legyen. Hatmillió koronát különítettünk el erre a célra a következő három évre, és megvannak hozzá a munkatársak is. Észre kell vennünk, hogy a sportág nem olyan népszerű a bevándorló hátterű fiatalok és szüleik körében. Proaktívnak kell lennünk, és hosszú távon gondolkodnunk, ha így teszünk, a jövőben többen juthatnak el válogatott szintig” – nyilatkozta Lio.
Hergeirsson annyit tett hozzá, nem lenne bölcs, ha 56 évesen ő mondaná meg, mit kellene tenni, hanem meg kell kérdezni a fiatal lányokat, a szüleiket és a környezetükben élőket, mire van szükségük ahhoz, hogy a profi sport és azon belül a kézilabda vonzó legyen a számukra.
Mint ismert, a tréner 2015-ben írta alá a 2020-as dán-norvég rendezésű női Európa-bajnokság végéig szóló szerződését, amelyet a héten további négy évvel meghosszabbított. Irányításával olimpiát (2012), két világbajnokságot (2011, 2015) és három Európa-bajnokságot (2010, 2014, 2016) nyert a norvég válogatott – további egy-egy vb- és Eb-ezüstérem, valamint egy-egy olimpiai és vb-bronz mellett.