Férfi kézi: Valószínűleg a nulláról kell kezdenünk – Gulyás István

– Nemrégiben feltűnt a Gyöngyös felkészülési mérkőzésén. Milyen érzés volt ismét élőben kézilabdát nézni?     
– Borzasztóan meleg volt a csarnokban, nagyon sajnáltam a srácokat – mondta a Nemzeti Sportnak a magyar férfiválogatott szövetség kapitánya, Gulyás István. – Az iramra viszont nem lehetett panasz, meglepően jó sebességgel kézilabdázott mindkét csapat. A jövőben szeretnék minél több meccsre elmenni, akár előzetes bejelentkezés nélkül is.

– Mivel telnek a napjai, mennyire tud a jelenlegi helyzetben tervezni?     
– A programot az év hátralevő részére már nagyjából kialakítottuk, ezért halaszthatatlan napi teendőim nincsenek. Kihasználom ezt az időszakot, hogy minél több játékost meglátogassak, megnézzek, remélem, ez a tendencia később is folytatódik, nem töri meg semmi. A strandkézilabdától sem szakadtam el, a pescarai világbajnokságot ugyan elhalasztották, de ha minden jól megy, egy másik helyszínen bepótolják az ősszel.

–  Augusztus végén elkezdődik az élvonalbeli bajnokság, október elején pedig végre újra találkozik a válogatott. Milyen nehézségekkel kell szembenéznie az év második felében?     
– Valószínűleg a nulláról kell kezdenünk a munkát, újra kell osztani a lapokat. A januári Európa-bajnokságról már csak emlékképek vannak, a járvány mindannyiunk gondolkodását megváltoztatta. A kontinensbajnokságon működött az a rendszer, amelyet elterveztünk, mégis azt érzem, mostanra okafogyottá vált.

–  Haris Porobic kapusedző a Telekom Veszprémet, Tord Ellingsen erőnléti edző a Ferencváros női csapatát hagyta el a nyáron, miközben a jobbkezét, Chema Rodríguezt kinevezték a Benfica élére. A változások mennyiben érintik a válogatottnál folyó munkát?     
– Most még semennyire. Harisszal kapcsolatban már korábban tudtuk, nem hosszabbít a Veszprémmel, Tord pedig eddig is kettős életet élt, vasárnap Magyarországra repült, hétfőn megtartotta az edzést a Fradiban, majd keddtől ismét Norvégiában tanított, csak a válogatott heteken volt velünk huzamosabban. Örülök, hogy Chemának sikerült megegyezni a Benficával, ő még csak tanulja a szakmát.

– Tavaly júliusi kinevezése óta kilencedik helyet szerzett az Európa-bajnokságon, majd a nemzetközi szövetség döntése értelmében kijutott a válogatottal a januári egyiptomi világbajnokságra. Kijelenthető, hogy kapitányként sikeres volt az első éve?     
– A világbajnoki részvételért nem szeretném learatni a babérokat, de az IHF döntését örömmel vettem tudomásul. Az első lépcsőfokot megtettük, a másodikra viszont még várni kell. Utóbbi lett volna az eltörölt vb-selejtező, így ennek az akadálynak újra neki kell futnunk. Jókor jön az Európa-kupa a horvátokkal, spanyolokkal és a szlovákokkal, főleg azért, mert ugyanabban a ritmusban élhetünk majd, mint a többi válogatott, amely ezzel egy időben Európa-bajnoki selejtezőt vív. Véresen komolyan vesszük ezeket a találkozókat.

– Ligetvári Patrik után Sunajko Stefan, Fekete Bálint és Tatai Péter is visszatért az NB I-be. Ennyire vonzó lett a magyar első osztály?     
– A légiósok távozásával kicsit átalakultak az erőviszonyok az NB I-ben, ezért ezek a játékosok sokat tehetnek azért, hogy emeljék a színvonalat. Szurkolok Patriknak, remélem, megbirkózik a feladattal Veszprémben, az ott elvégzett munkájából a válogatott is profitálhat. Bálint súlyos sérülésből jön vissza a Dabasban, Stefan pedig remekül beilleszkedett a Tatabányában. Jó kézilabdázókról van szó, akik az előző klubjaikban bejárták Európát, sokat várok tőlük.

– Ugyanígy követi majd a most már külföldön játszó Máthé Dominik, Bartók Donát vagy Faluvégi Rudolf pályafutását?     
– Ha kell, bármikor bepattanok a kocsiba, hogy a helyszínen figyeljem őket. A kiszámíthatatlan vírushelyzet miatt viszont nem biztos, hogy mindig utazhatok, de akkor majd a technológiára támaszkodom.

– Mi a helyzet az olyan rutinos játékosokkal, mint Bodó Richárd, Lékai Máté vagy Mikler Roland?     
– Az Európa-bajnokságot sérülés miatt kihagyó Ricsinek és Máténak mindig helyet tudunk szorítani a csapatban, ahogy Roli is nagyon fontos láncszem a gépezetünkben. Utóbbira a hazai Európa-bajnokságig mindenképpen számítok, ha egyszer befejezi a karrierjét a válogatottban, nagy lesz a tülekedés a kapusposzton.