Még a német klubok is bajba kerülhetnek – így hatott a koronavírus-járvány Európa kézilabdaéletére

Hónapok óta folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy az életünket meghatározó koronavírus-járvány milyen hatást gyakorol a sportvilágra, miként alakította át a finanszírozást. Körképünkből kirajzolódik, hogy a kézilabdában is jelentős változások történtek, és a legtöbben várakozó álláspontra helyezkedtek.

MÉG A NÉMET CSAPATOK IS NAGY BAJBA KERÜLHETNEK A ZÁRT KAPUS MECCSEKKEL

NÉMETORSZÁG. Még a legerősebb európai kézilabdás nemzet esetében is elmondható, hogy a klubok nehéz időket élnek át. Márciustól júliusig nagy segítséget jelentett, hogy az állam átvállalta a fizetéseket (alkalmazottanként havi 6500 euróig és a rendes fizetés hatvan százalékáig), így nem a kluboknak kellett állniuk az irodai alkalmazottak és a játékosok bérét. Ezzel a lehetőséggel a nagy többségük élt is. Az edzések újraindulásával aztán ismét fizetni kellett a játékosokat, azonban a legtöbb esetben 25 és 50 százalék közötti csökkentésben állapodtak meg (a THW Kielnél például 50 százalékos volt a mérték). Érdekesség, hogy a német hokibajnokságban csak akkor kap egy csapat licencet az új idényre, ha az összes játékosa belement a 25 százalékos megvonásba, azonban a kézilabda esetében nincs hasonló szabályozás.

Az biztos, hogy a zárt kapus mérkőzések nagy hátrányt jelentenek minden csapatnak. „A Kielnél és a Flensburgnál azt mondták, minden nézők nélkül megrendezett találkozó 250 ezer eurós veszteséget termel nekik, amit előbbi esetében reálisnak is tartok – jelentette ki megkeresésünkre Björn Pazen, az EHF német szakírója. – Az átlagos Bundesliga-klubok három-négy hónapot kibírnak a szurkolóktól származó bevételek nélkül, de többet nem, ugyanis a költségvetésük ötven-hetven százalékát alkotja ez a szegmens. A férfiaknál nagyjából öt százalékra tehető a televíziós jogokból befolyó összeg, a nőknél ugyanez nulla, mivel egyetlen találkozót sem közvetít televízió.”

Az állam igyekszik kompenzálni a kieső bevételeket, így a csapatsportok számára létrehoztak egy 200 millió eurós alapot, amiből a labdarúgó első és másodosztály kivételével a többi sportág (kézilabda, kosárlabda, röplabda, jégkorong és a női labdarúgó Bundesliga, valamint a férfi labdarúgó-harmadosztály) klubjai részesülhetnek. A zárt kapus vagy csökkentett létszámú mérkőzések, elmaradt találkozók után 800 ezer euróig (vagy az elmaradt bevétel 80 százalékáig) kaphat kárpótlást egy csapat az április és december közötti időszakban.

A nőknél a tervek szerint ezen a hétvégén, míg a férfiak esetében október elején rajtol a Bundesliga, azonban a közigazgatási berendezkedés miatt tartományonként és bizonyos esetekben városonként is változhat, hány néző lehet a találkozókon. Valahol a teremsportok esetében csak a zárt kapus rendezés lehetséges, de olyan is van, ahol 500 néző engedélyezett. Egy 50 oldalas egészségügyi protokollt állítottak össze, amit ha mindenhol elfogadnak, szabályozni fogja a koronavírus-járvány elleni védekezést (nem utazhatnak idegenbe a szurkolók, nincsenek állóhelyek, csökkentett kiszolgálás stb.)

„A Kiel és a Flensburg azon a véleményen volt, hogy a Bajnokok Ligája túl korán kezdődik, és a világbajnokságot is törölni kellene, de a Bundesliga többi csapata és a szövetség ezzel nem értett egyet. Az EHF azt tervezi, hogy a BL-ben a hazai klubnak garantálnia kell, hogy az ellenfele nem kerül karanténba” – tette hozzá Pazen már a nemzetközi kupával kapcsolatban.

FRANCIAORSZÁG. Eddig úgy tűnik, hogy a szponzorok nagy része kitart a csapatok mellett, a Chambéryn, a Toulouse-on és még néhány klubon kívül a többség nem vesztett a költségvetésének tíz százalékát meghaladó összeget.

„A szponzorok már csak azért is maradnak, mert nem vetne rájuk jó fényt, ha a járvány közben hagynák cserben a klubokat. Azonban ha az idényt nem lehet lejátszani a tervezett formában, annak biztosan lesznek anyagi vonzatai. A francia kluboknak megvan az az előnye, hogy sok kis szponzoruk van egy nagy helyett, így nem számít akkora csapásnak, ha az egyik kiesik” – vázolta a helyzetet Kevin Domas, az EHF francia újságírója.

David Tebib, a férfi profi liga új elnöke kijelentette, hogy nézők nélkül nem kezdik el a bajnokságot. Jelen állás szerint ötezer főben maximalizálták a szurkolók létszámát, ami néhány kivételtől eltekintve nem jelent nagy érvágást a csapatoknak, de a tervezett szeptember 24-i rajtig még sok minden történhet.

Az állam június végéig állta az ötezer euró alatti fizetések 84 százalékát, de azóta nincs szó bármilyen más, a sportot támogató intézkedésről. Problémát jelenthet, hogy több csapatnál (pl. Brest, Metz, Nantes) is regisztráltak már pozitív esetet, márpedig a jelenlegi protokoll az, ha egy csapatban koronavírusos játékos van, akkor nem lehet megrendezni a mérkőzést.

„Például ha a PSG-ben valaki elkapja a vírust, akkor hét napra le kell állni az edzésekkel, és ezalatt meccset sem játszhatnak – folytatta Domas. – Ez még működhet a felkészülés alatt, de az idény közben nem. A klubok egy része azon az állásponton van, hogy a mérkőzéseket akkor is le kell játszani, ha az egyik csapatban pozitív eset van, míg mások jónak tartják a mostani szabályozást. Az érvényben levő protokoll szerint a csapatokat a stábbal együtt minden héten tesztelik, és ezen kívül három nappal az adott mérkőzés előtt is mintát kell venni.”

Volt olyan francia csapat, amely már bajba is került a nemzetközi kupában a koronavírus miatt. Az Aixnél öt pozitív esetet találtak, így törölték az Irún elleni Európa-liga-selejtezőjének első felvonását, a párharc egy mérkőzésen, Spanyolországban dől el.

A NAGYOK KÖLTSÉGVETÉSE ÉRDEMBEN NEM CSÖKKENT

SPANYOLORSZÁG. S ha már a spanyolok: a Barca így is, úgy is kiemelkedik az ottani mezőnyből, ez a koronavírus-járvány hatására sem változott. A Marcában a kézilabdáról 36 éve író, 1986 óta szinte minden világbajnokságon és összesen hat olimpián megforduló Javier Romano arról beszélt, hogy a klubok költségvetése nagyjából 12-20 százalékkal csökkent, ám a nagyokat kevésbé viselte meg a világjárvány.

„A Barcának a legutóbbi idényhez hasonlóan nagyjából most is kilenc millió euró lesz a büdzséje, míg az Ademar León és a Bidasoa-Irún körülbelül egymillió euróból gazdálkodhat – így Romano, aki jó barátságot ápolt lapunk tavaly elhunyt szakírójával, Simon Józseffel. – Ahogyan volt különbség, meg is maradt. A kluboknak a Barcelonát leszámítva a legutóbbi gazdasági válság óta szerény a költségvetése, de az most is stabil, adósság nélküli, még ha többen szponzorokat is veszítettek.”

A koronavírus-járvány által leginkább sújtott (európai) országok egyike Spanyolország, az egységes protokoll kidolgozását az is nehezíti, hogy régiónként és városonként is folyamatosan változik a helyzet, emiatt még nincs is elfogadva egységes szabályozás. Például az északon található Bidasoa pályára léphet maximum 600 néző előtt, ellenben az idénynyitónak beillő, a Barca sikerét hozó Szuperkupa-mérkőzésen a déli Benidormban csak a résztvevők lehettek ott.

A férfibajnokság szombaton kezdődött volna, ám a csapatok fele halasztást kért az egységes protokoll hiánya miatt, így az első két fordulót rögvest eltolták. A nőknél ugyancsak megrendezték a Szuperkupát, elkezdték a kupát, és a jövő héten startol a bajnokság – legalábbis elvileg… „Összességében nem jók a kilátások, ezért is igazolnak már hosszú ideje külföldre a tehetséges fiatalok.”

Direkt állami támogatást nem kapott a sportág, viszont az állam 20 millió euróra növelte a szövetségnek folyósítandó összeget. Az azonban még vita tárgyát képezi, hogy a sportminisztérium részben vagy egészben fedezi-e a koronavírustesztek jelentős költségét. A spanyol kézilabdához kapcsolódó hír, hogy még a nyáron a Barca – és egyébként a Logrono is – kilépett a ligából, az Asobalból, miután elégedetlenek voltak a vezetéssel, például az átláthatóságot hiányolták. A Barca ettől még ugyanúgy szerepel a bajnokságban, ám a döntés kétségtelenül krízist eredményezett a klubkézilabdában.

AZ UTAZÁSI KORLÁTOZÁSOK ELLEHETETLENÍTHETIK A NEMZETKÖZI KUPÁBAN ÉRDEKELT NORVÉG CSAPATOKAT; MI LESZ A NŐI EB-VEL?

DÁNIA. A vírushelyzetnek eddig nem voltak jelentős gazdasági hatásai a dán élvonalbeli klubokra nézve, nem érkeztek hírek csődbe menő csapatokról, és a szponzorok is kitartanak. Egyedül azt lehet megemlíteni, hogy a TTH Holstebro leválasztotta a klubtól a női csapatot, amely így külön, új néven folytatja a szereplést.

Heidi Möller Eskildsen, a dán Tv2 riportere kérdésünkre elmondta, a csapatok más cégekhez hasonlóan támogatást kaptak az államtól a márciustól júliusig tartó karanténidőszakban. Több klub a fizetéscsökkentés mellett döntött (például az Arhus, a Herning Ikast, a GOG vagy a KIF Kolding), míg a Silkeborg-Voel és a Köbenhavn nem vállalta az indulást a női Európa-ligában, miután a bizonytalan helyzetben ezt érezték felelős döntésnek.

A női bajnokság már augusztusban elrajtolt, míg a férfi ezen a héten, egyelőre ötszázan lehetnek jelen a találkozókon, beleértve a játékosokat, a rendezőket és a sajtót. A szurkolók nem utazhatnak az idegenbeli találkozókra, míg a csapatoknak minden héten tesztelniük kell a keretet és a stábot, amelynek költségét a klubokat tömörítő szervezet állja. Folynak a tárgyalások arról, hogy több néző mehessen be a meccsekre, a limitált létszám ugyanis a szponzorok kiszolgálására is hatással van.

Nagy kérdés, mi lesz a decemberi dán-norvég közös rendezésű Európa-bajnoksággal, miután dán részről kijelentették, ha nem kapnak pénzügyi garanciát az államtól, akkor nem tudják vállalni a nézők hiányában veszteséges rendezést.

NORVÉGIA. A norvég klubok meglehetősen optimistán tekintenek a jövőbe – tudtuk meg Jostein Overviktől, a Verdens Gang szakírójától. Nincs szó arról, hogy a szponzorok tömegével távoznának, a felületet is megkapják, miután a bajnoki meccsek mindegyike látható a televízióban vagy az interneten.

A bajnokikon legfeljebb kétszáz néző lehet jelen, az állam azonban megtéríti a jegyeladás és a meccsnapi bevétel elmaradásából származó veszteség hetven százalékát. A két legmagasabb osztály küzdelmei augusztus végén indultak, az alacsonyabb ligákban eltolták a rajtot szeptember 20-ig. Előbbiek esetében a játékosok naponta kétszer mérik a hőmérsékletüket, valamint megválaszolnak két egyszerű, az egészségükre vonatkozó kérdést. Akinél bármi tünet jelentkezik, azonnal tesztelik. Amikor augusztus elején a másodosztályú Nötteröynél két koronavírusos játékost találtak, az egész csapat tíznapos házi karanténba vonult.

Az utazási korlátozások nagy problémát jelentenek a nemzetközi kupákban érdekelt csapatoknak, emiatt az Arendal és a Haslum játék nélkül búcsúzott a férfi Európa-liga selejtezőjétől. „A Vipers és az Elverum optimista a BL-szereplésük kapcsán, ugyanakkor még sok a bizonytalanság – mondta Overvik. – Nem tűnik például reálisnak, hogy a Porto szeptember közepén Elverumba utazhat. A norvég szövetség szeretné, ha az UEFA protokolljához hasonlóan lehetne lebonyolítani az idegenbeli kupameccseket. Tehát a játékosok egy vörös jelzésű országból hazatérve azonnal PCR-tesztre mennek, de utána folytatják a rendes edzéseket, azonban a szabadidejükben házi karanténban maradnak a második negatív tesztig. Nem biztos, hogy a norvég hatóságok belemennek ebbe, az ugyanakkor látható, hogy az utazások sokkal drágábbak lesznek, mint eddig. A szövetség és a klubok ezért lobbiznak, hogy anyagi támogatást kapjanak az államtól és az EHF-től.”

Ami a decemberi női Eb-t illeti, a norvég szövetség a maga részéről megerősítette, hogy megrendezi a tornát, miután a kormány pénzügyi támogatásról biztosította a szervezőket a kieső jegybevételekből származó veszteségek miatt.

SVÉDORSZÁG. A járvány ellenére a szokásos módon szeptember közepén indul a bajnokság, azonban legfeljebb ötven néző követheti a mérkőzéseket a helyszínről. A kormány ígérete szerint októbertől változhat a létszám, de természetesen telt házas találkozókra nincs esély. Néhány klub eltolná a rajtot, hogy az elejétől fogva több szurkoló előtt játszhassanak, ez azonban nem tűnik reálisnak.

„Majdnem minden klub csökkentette a játékosok munkaidejét, negyven, hatvan vagy nyolcvan százalékra, és csak ezután adják nekik a fizetést. Az állam azonban kompenzálja az így kieső összeget, így nagyjából a rendes bérük 93 százalékát megkapják. Hozzá kell tenni, hogy csak a Kristianstadnál áll kizárólag profi játékosokból a keret, más csapatoknál három-tíz fő profi, a többiek dolgoznak vagy tanulnak a kézilabda mellett” – árulta el a Nemzeti Sportnak Johan Flinck, az Aftonbladet újságírója, aki azt is hozzátette, hogy a csökkenő szponzori bevételek ellenére még minden klub talpon van.

Flinck felhívta a figyelmet a férfibajnokság változására, amelyre szintén a koronavírus-járvány miatt volt szükség. Svédországban már évek óta a klubok a riválisok felével háromszor is megmérkőztek az idény során (földrajzi alapon készült a beosztás), így a 14 csapatos ligában 32 fordulót rendeztek a 26 helyett. Az új kiírásban azonban csak a hagyományos oda-vissza vágós alapú alapszakaszra kerül sor, majd a negyeddöntővel kezdve jön a rájátszás.

BUBORÉKRENDSZER A ROMÁNOKNÁL, MEGHÍVÓ KELL AZ OROSZOKHOZ

ROMÁNIA. Mivel a román kézilabdában gyakorlatilag minden klub az adott település önkormányzatának tulajdonában van, a kisebb szponzorok kiesése nem viseli meg a sportágat. Bár tavasszal sok csapat élt a lehetősséggel, és kényszerszabadságra küldte játékosait, csupán a minimálbért fizetve nekik, a nyári játékosmozgások mennyisége és minősége (utóbbi főként a női ligában) azt tükrözi, hogy a csapatok költségvetése a legtöbb helyen változatlan maradt. Közvetlen állami (központi kormányzati) támogatás eddig sem volt, ezután sem lesz.

Ahogy kolozsvári tudósítónktól, Boros Miklóstól megtudtuk, szinte naponta változik a helyzet az idénykezdésre vonatkozóan, főleg mivel a sportminisztérium egyelőre csupán „buborékokban”, kéthetes karantént követő zárt és nézők nélküli tornákon engedélyezte a teremsportok küzdelmeinek újrakezdését. Az első ilyen torna a női Román Kupa tavasszal elmaradt végjátéka szeptember 3. és 6. között Bukarestben, ezt követi a férfi másodosztály feljutásról döntő tornája. A férfi Román Kupa négyes döntőjét szeptember 12–13-án rendezik Sepsiszentgyörgyön, és a tervek szerint két nappal később ugyanott kezdődik a Nemzeti Liga első tornája, három fordulóval. A női bajnokság újrakezdéséről egyelőre nem született döntés,

„A nézők hiánya elsősorban a vidéki topcsapatokat viselheti meg, nem feltétlenül anyagilag, hanem mert a nőknél Valceán vagy Nagybányán, a férfiaknál pedig Tordán vagy Konstancán azért a közönség erős nyomást szokott gyakorolni az ellenfelekre. Bukarestben hagyományosan kevés néző van, legfeljebb a Dinamo–Steaua férfi rangadóra telik meg a csarnok” – mutatott rá Boros, hozzátéve, hogy a román kormányok terveiben a sport már csaknem két évtizede az utolsó helyek egyikén szerepel, a jelenlegi kormányzatnak sem elképzelése, sem pénze nincs a sport támogatására.

Az egyetlen közvetett állami támogatás eddig a köztelevízió által fizetett, 200 ezer eurós jogdíj volt, most azonban a TVR-nek versenytársa akadt a kétszer ekkora összeget ígérő Look Sportban. A Prosport szerint a TVR ekkor összeget is hajlandó lenne fizetni, a szövetség pedig a közeli jövőben dönt, hogy kinek adja el a közvetítési jogokat.

A kormányzat sport iránti érdektelensége annyiban jól jött a kluboknak, hogy a szigorú, valódi edzéseket ellehetetleníthető járványszabályokat lazán értelmezve viszonylag normálisan tudtak készülni, bár a szokottnál jóval kevesebb felkészülési mérkőzést játszva. A tehetősebb csapatok külföldön, enyhébb szabályokkal rendelkező országokban vívtak edzőmeccseket.

OROSZORSZÁG. A kontinensnyi ország egyes régióiban különböző protokollok érvényesek – mondta el Szergej Bogoduhov, az angolul is publikáló Handball Fast munkatársa. A mérkőzésekre az érvényes szabályozástól függően a maximális nézőszám 0-50 százalékát engedik be, miközben vannak régiók, amelyekben nem lehet közönséggel rendezni az eseményeket.

Ahogyan másutt, Oroszországban is a fizetéscsökkentés volt a túlélés egyik eszköze, a lezárások idején, márciustól júniusig a játékosok és a stábtagok bérét is jellemzően 15-50 százalékkal vágták meg. Most azonban úgy tűnik, ha kisebb is a költségvetés, stabil a klubok helyzete.

Oroszországban az Orosz Kupa előző idényről elhalasztott női négyes döntőjével indult az évad, a még Ambros Martín irányította Rosztov-Don nyert, zajlik a női és a férfibajnokság is. Már nyakunkon van a Bajnokok Ligája következő kiírása, magyar–orosz párharcokkal, hiszen az FTC a Rosztovot fogadja, míg a Győr a CSZKA Moszkvához utazik.

„Komplikált a helyzet – így Bogoduhov. – A hazai és a vendégcsapatnak is együtt kell működnie az EHF-fel és az orosz szövetséggel, rövid időn belül meg kell kapniuk a sport- vagy a külügyminisztérium meghívóját. Nem egyszerű a szituáció, úgy tudjuk, a Győrnek sok gondja van a repülőgépekkel Oroszországba, de azért reménykedünk a tervezett kezdésben.”

ÉLET A PISZKOS ZÓNÁBAN

LENGYELORSZÁG. A koronavírus-járvány a lengyel kézilabdán is nyomot hagyott, ám nem drámai a helyzet – mesélt a történésekről Michal Pomorski, a Handball Polska havi magazin magyar mérkőzésekre gyakran ellátogató újságírója. A károkat azért jelzi, hogy a nőknél bajnok Metraco Zaglebie Lublin és a harmadik KPR Gminy Kobierzyce is visszalépett az európai kupaszerepléstől. Nem is elsősorban anyagi okok miatt, sokkal inkább mert bizonytalannak érezték a jövőt, nem tudták, miként alakulnak az utazások, mi lesz a helyzet a nézőkkel.

A férfiaknál Vive Kielce indul, és új szponzort is talált, a Lomza sörgyárat, ám mert ez egy Kielcétől 300 kilométerre lévő város neve, olyan, mintha Dunaújvárost Budapestnek, vagy Veszprémet Kisvárdának hívnánk. A kis kellemetlenséget azért biztosan elviselik a klubnál, ha már a támogató hozzájárult a hatmillió eurós büdzsé kialakításához. A Lomza érkezése előtt a lengyel kézilabda szimbóluma a szurkolóktól kért anyagi támogatást, a remélt 550 ezer euróból 180 ezer jött össze.

A fizetések csökkentését Lengyelországban sem úszták meg, ám a légiósok száma nem változott érdemben. A Kielcének és az Plocknak volt kerete nyugati játékosokra, a többiek javarészt Ukrajnából, Fehéroroszországból és más keleti országból igazoltak. A nőknél a Kim Rasmussen vezette Lublin például négy külföldit szerződtetett.

Ami az egészségügyi protokollt érinti, tiszta és piszkos (tényleg ez a neve) zónákat állítottak fel, előbbiben a játékosok, az edzők és a játékvezetők, utóbbiban a média képviselői és a nézők mozoghatnak, az elnevezés idegesíti is a szurkolókat. Sajtótájékoztatót legalább 50 négyzetméteres teremben kell tartani, de a legjobb szabad levegőn interjúzni, a nézők pedig természetesen nem pacsizhatnak a játékosokkal. Szeptember 30-ig maximum a teljes nézőszám felét engedhetik be, októbertől viszont jöhet a telt ház. A játékosokat az idénykezdés előtt kell tesztelni, a női bajnokság szeptember 9-én, a férfi szombaton kezdődik. Ahogy fentebb írtuk, a férfiaknál a KS Azoty-Pulawy játék nélkül jutott tovább az európai porondon az Arendal ellen, mivel Norvégiában szigorúak a karanténszabályok, szóval az utazási korlátozások már itt is nyomot hagytak.

„Szerintem kérdéses a női európai kupasorozatok megrendezése, és ugyanez igaz a női Európa-bajnokságra is – osztotta meg gondolatait Pomorski. – A férfiaknál nagyobb pénzek forognak, ott talán jobban meg tudják védeni a sorozatokat.”

A SZERB CSAPATOK CSAK A TÚLÉLÉSÉRT KÜZDHETNEK, A VARDAR HAZAI RIVÁLISOKAT KAPOTT

SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ. „Az új idényben a csapatok egyetlen célért küzdhetnek, az pedig a túlélés” – kezdte egy drámai felütéssel Nemanja Szavics, az EHF szakírója a szerb és montenegrói helyzetről szóló beszámolóját. Úgy látja, a nagyobb klubok még csak túlélik valahogy a járványidőszakot, a kisebb csapatok viszont kemény hónapok elé néznek, miközben tovább nyílik az olló közöttük.

A hétszeres szerb bajnok Vojvodina kerete is alaposan meggyengült a koronavírus hatására, amelyet különösen a SEHA-ligában érezhet meg. Montenegróban a Buducsnoszt női csapata eddig élvezhette az állam támogatását, de nagy kérdés, hogy a politikai változások hogyan érintik a finanszírozását. A Podgorica egyébként az államhoz hasonlóan segítő kezet nyújtott a többi klubnak, ami mindenképpen előremutató.

Szerbiában az állam pénzügyi segélyt biztosított a labdarúgás és a kosárlabda számára, a kézilabda esetében azonban hiányzik a számottevő támogatás. A szerb szövetség a saját lehetőségeihez mérten például felszereléssel segítette a csapatokat, azonban a helyzet komolyságát mutatja, hogy a tisztújítást is elhalasztották.

A nézők hiánya inkább az európai kupákban induló csapatokra lehet hatással, miután a bajnokik már eddig is alacsony látogatottság mellett futottak mindkét országban. Az ugyanakkor biztos, hogy a szurkolók támogatása nélkül a kisebb csapatok hazai pályán is csekélyebb esélyekkel vehetik fel a harcot a nevesebb ellenfeleikkel.

„Beszéltem Jovanka Radicseviccsel és más játékosokkal, mely alapján világos, hogy mindenki az egészséget tartja a legfontosabbnak. Nem lehet mást tenni, mint követni az előírásokat. Sok csapat szabadtéren tart edzéseket. Amíg a mostani bizonytalanság fennáll, nehéz érdemi munkát végezni” – folytatta Szavics, megerősítve, hogy a Buducsnoszt a korábban nyilvánosságra hozott pozitív esetek miatti (állítólag nagyjából tíz játékos volt érintett!) hátrányban van a felkészülésben. Ennek ellenére a megerősített kerettel a BL-trófeát célozta meg.

Szerbiában októberig elhalasztották a bajnokságok rajtját, a kupa végső szakaszát szeptember végén rendezik, zárt kapuk mögött. A szakíró szerint minden jel arra mutat, hogy a szerb csapatok anyagi okokból nem tudják vállalni az indulást az európai kupákban.

HORVÁTORSZÁG. Az országot a turizmus visszaesése miatt különösen is érzékenyen érintette a koronavírus-járvány, amely természetesen a kézilabda finanszírozására is hatással volt. Mint Tomislav Lauric sportmenedzsertől és kézilabdás tanácsadótól megtudtuk, egyetlen első osztályú férfi vagy női csapatnak sem kellett visszalépnie a bajnokságtól, és a helyzet úgy sem tűnik kaotikusnak, hogy több szponzor is kihátrált a járványra hivatkozva.

A nézők elmaradása nem fog nagy kiesést okozni, miután az első és másodosztályú bajnokikra már eddig is olcsó volt a belépő, de még a PPD Zagreb BL-meccseire is mindössze öt euró körül mozog a legdrágább jegy. Az eredményeken már annál inkább meglátszódhat a zárt kapu, miután a szenvedélyes horvát szurkolók nagy nyomást tudnak helyezni a vendégcsapatokra.

Az előbb említett PPD Zagreb finanszírozására a márciusi földrengés is befolyással lehet, mert a zágrábi polgármester valószínűleg inkább a város helyreállítására fogja összpontosítani a forrásokat, és nem a csapat támogatására.

Lauric hozzátette, a sportolókra nem vonatkozott az állam által márciustól garantált minimálbér. Ráadásul a júliusi választások után a sport területe beolvadt a turizmussal foglalkozó minisztériumba, amelynél a nyári szezon megmentése volt a prioritásaz utóbbi hónapokban.

Szeptember végén indulnak a bajnokságok, addig is a horvát szövetség egy járványügyi szakemberekből álló csapatot állított össze, amely felügyeli, hogy a klubok betartják-e az óvintézkedéseket. A labdarúgás esetében ha egy csapatnál pozitív esetet találnak, az egész keretnek két hétre karanténba kell vonulnia – hasonló protokollra számítanak az összes sportág esetében.

ÉSZAK-MACEDÓNIA. A karanténidőszak alatt a kormány több intézkedéssel próbálta segíteni a gazdaságot, a kézilabdázók például a minimálbérnek megfelelő összeget kaptak áprilisban és májusban. Egyes klubok 10-40 százalék közötti mértékben csökkentették a fizetéseket, amíg nem lehetett meccset játszani. Ezzel együtt a nagyobb szponzorok egyike sem fordított hátat a sportágnak, miközben az is igaz, hogy a Vardar 1961, Metalurg Szkopje, Eurofarm Peliszter hármason kívül a többi csapatnak jóval kisebb költségvetése van, és vannak helyek, ahol az önkormányzatok is segítik a finanszírozást.

„A jelenleg hatályos rendelkezés szerint csak zárt kapus meccseket lehet rendezni, de pénzügyi szempontból ez nem érinti hátrányosan a klubokat, ugyanis a bajnokikra általában ingyenes a belépés – árulta el Amina Idrizi, a 24rakomet.mk szakportál újságírója. – Csak az európai kupákban induló csapatok árulnak jegyeket, de a szponzorok tisztában vannak vele, hogy a kézilabda támogatása inkább presztízst jelent nekik, és nem remélnek tőle profitot.”

Július elejétől lehet újra meccseket játszani, az edzésekre vonatkozó protokoll nagyjából megegyezik az UEFA által kiadottal, csak a sportág jellegéből adódóan még jobban kell figyelni a higiéniára. A kézilabdában szereplők jelenleg az új kormányra várnak, hogy lesz-e terve további segítségnyújtásra.

„A Vardar nagy átalakuláson esett át, nyolc-kilenc játékos érkezett, de a célok továbbra is nagyok, a Bajnokok Ligájában és a SEHA-ligában is szeretne négyes döntőbe jutni – tért ki a csapatokra Idrizi. – Közben hazai szinten kiélezett versenyre számíthat, hiszen a Metalurgnak és a Peliszternek is erős a kerete, így végre az északmacedón bajnokság is izgalmasabb lesz. A felkészülési időszakban a Vardar kétszer is kikapott a Pelisztertől, ez is azt mutatja, hogy nagy csata várható az első helyért.”